183. A nap képe(i) - Sárkányölő Szent György - kicsit másképpen
2016.04.24. 14:54
György az egyik leggyakrabban ábrázolt és legkönnyebben felismerhető katolikus szent. A lovon ülő, bátor ifjú ledöfi a földön tekergő sárkányt - azaz a hit erejével a gonoszság démonai is legyőzhetők. De mi van, ha nem a sárkányt döfi le? Hanem kit?
Egy klasszikus ábrázolás, ahol a sárkánygyík jelképezi a gonoszságot. (Alaverdi katedrális, 16. sz., Grúzia)
György eredetileg római katona volt, a 250-es években született Kisázsiában (megoszlanak a vélemények, hogy Kappadókiában vagy Nikomédiában). Ami viszont biztos, hogy Diocletianus császár keresztényüldözésének következtében lelte mártírhalálát 303-ban. A legenda szerint a libyai Silena városát szabadította meg a közeli tóban tanyázó sárkánytól, mely szörnyeteg a város szüzeiből szedett adó fejében nem pusztította el a teljes lakosságot.
Itt jól láthatóan nem sárkány, hanem emberformájú a gonosz. (Tbiliszi, 11.sz. ezüst könyvborító)
Na jó, de hogyan lesz belőle ember? A válasz egyszerű és direkt. A legyőzött ember maga a Gonosz, Diocletianus császár. Ez a fajta ábrázolásmód egyedül Grúziában elterjedt. A Kaukázusban a térítés kezdetét András apostolhoz kötik hagyományosan, Grúziában a kereszténység államvallássá a 4. században lett Szt. Nino áldozatos munkájának köszönhetően, nemsokkal György vértanúsága után. A bátor harcos olyannyira népszerű volt, hogy hamarosan az ország védőszentje és névadója is lett. Az időbeli közelségből adódik, hogy a pogány császárt tekintették a legfőbb gonosznak, akivé a legendabeli sárkány átlényegült.
Nagyon népszerű (Mestia, Svaneti, Történeti és Néprajzi Múzeum, 9. század - Grúzia)
Az autonóm grúz egyház természetesen nem április 24-én, hanem novemberben tartja György névünnepét, csakhogy a különállását ezzel is kifejezze. Valószínűsíthető, hogy a népszerű katonaszent ünnepe a korábbi, pogány tavaszköszöntő-, a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó rituálékat sajátította ki. (Magyarországon ilyenkor hajtották ki az állatokat, ehhez kapcsolódtak a vásártartások, sőt, az adó egy részét is Szent György napra kellett megfizetni.) A mezőgazdasági naptár eseményei és az egyházi ünnep ilyetén egymásra találása miatt vált a legkiemelkedőbb tavaszi névünneppé.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.