Boldogult egyetemi oktató koromban sokaknak okoztam komoly lelki traumát, az ókori kelet szigorlat 33. tételével: Arábia és Fekete-Afrika az iszlám előtt.  Általában, aki kihúzta, azonnal visszatette, és inkább kérte az elégtelent. A közvélekedés szerint puszta szívatásból volt a tételsorban, mert ott úgyse volt semmi.  A hallgatók persze nem jártak Meroéban. 

Nem egy olyan helyen voltunk már, amelynek a híre sokkal rosszabb, mint a valóság. Irán, Algéria, Dagesztán és Eritrea mellé most felsorakozott Szudán. Első hallásra úgy tűnik, mintha egy nettó mazochista útiterveit hallanánk. Pedig nagyon nem. 

 

És nem is túl drága, meg nem kell rá két hét. Mert, ugye, a téli szezonnak van némi hátulütője. A "télből a nyárba" jellegű utak általában drágák, és messze visznek, vagyis nem elég rájuk egy hét - viszont kell fejenként sok százezer. A másik terv, ugye, a síelés, de hát biztos vannak rajtam kívül is olyanok, akiknek a hideg, csúszós, vizes dolgokról nem az élmény, hanem a rettenet szó jut az eszükbe. Nekik teszünk most ajánlatokat.

213. Melyik Párizs az igazi?

2018.01.28. 19:10

A kérdés elsőre talán hülyeségnek tűnhet, de nem az. Kínában ugyanis nem csak Hallstattot építették fel újra, hanem Párizst is. Mondjuk csak a belvárosát - lakótelepből van nekik saját kínai. 

 

Kétségtelenül nehezen, és kell hozzá két furcsa szovjet élettörténet és egy, éppen a kihalás szélén álló nép. 

Mit keresnek mechanikus óriásrovarok és egy trombitáló hatalmas "elefántrobot" a Loire partján? És mi köze az egésznek Verne Gyulához? Nantes városát a töri könyvekből nem így ismertük...

Hogy Romániában furcsa dolgok folynak a világörökségek ügyében, arról nemrég írtunk. És ez a történet, amelyet itt megosztunk, nem kevésbé jellemző a mi Kelet-Európánkra. Van benne ambiciózus, ámde sikertelen miniszter, slampos, egymástól lopó média, meg sok-sok kihasználatlan kulturális örökség.  

Nagy Konstantin, a Római Birodalmat kereszténnyé tevő császár alakja mélyen beleivódott a történelmi emlékezetbe.  A város, amelyet ő alapított, és amely halála után még több, mint egy évezreden át volt a birodalom fővárosa, egészen a legújabb korig viselte nevét.  De azzal a várossal, amely máig viseli a nevét, egészen váratlan helyen találkozunk. 

Marokkó igencsak turistás hely lett az elmúlt években. Erre még ráteszünk most mi is egy lapáttal. Két fapados is indított közvetlen járatot Budapestről Marokkóba. Ha nem csalódom, a királyság lesz a téli  szezon slágere hazánkban. De hova menjünk, ha nem akarunk turistatömegeket látni? Erre adunk most egy ötletet.

Nem is olyan rég láttuk, hogy milyen menő hely volt a mai Szerbia a római korban - de nem ez volt a terület első fénykora. Most még mélyebbre merülünk a múltnak kútjában, olyan mélyre, hogy alig látunk ki - viszont megnézzük Európa első városait.  Hardcore régészet-fanok előnyben.