Vudutáncot látni, ott, ahol a vudu nemzeti vallásnak számít nem feltétlenül nehéz dolog. Bár a turisták száma nem nagy, de élelmes szervezők valami kis riszálás-dobolást könnyen összedobnak a városokban. A külföldi meg ámul-bámul. De az azért, akárcsak a loméi fétispiac…

Korábban már olvashattatok a loméi fétispiacról, és a csirkeáldozatról Dankoli szent fájánál. A mostani poszt helyszíne egy kis falu Togo északi részén, Burunki, nem messze a ghánai határtól. A falu vuduhívő, ezt jelzi a központban álló fétis is. És, mint minden valamire…

A "fétis" kifejezésről a mi vidékünkön egy szögekkel kivert bőrtanga, egy "Lolita boy" feliratú, rózsaszín korbács, vagy valamelyik kurrens politikus arcképével díszített műpénisz jut az eszünkbe, idősebbeknek talán a nagypapa Sztálin-szobra, amit titokban őrizgetett a…

Afrikáról két dolgot tudunk:  1. ott háború van, meg éhínség. 2 ott gyönyörűségesen kedves, kis állatok élnek háborítatlanul édeni békességben. E kettő persze nem összeegyeztethető, de a legtöbb embert ez nem érdekli, mert az egyiket a híradóból tudja, a másikat meg…

Népi megfigyelés, hogy a reggelivel kapcsolatban sokkal konzervatívabb az ember, mint más étkezésekben. Míg vacsorára, vagy akár ebédre hajlandó mindenféle érdekességet kipróbálni, reggel inkább a hagyományok vezérlik.  Akár Afrikában is keresi a sajtos-parízeres…

A világ nagyvárosai, sőt ma már a kisebbek is, telisteli vannak kínai, thai, olasz és mexikói éttermekkel, nem is szólva a francia elit konyha és az amerikai hamburgerkultusz globális térhódításáról. De eddig bármennyit is jártam a világban, nem találtam…