Amikor ismerőseimnek, kollégáimnak felvetettem, hogy mi Ukrajnába megyünk nyaralni, a legnagyobb értetlenséggel találkoztam. A legtöbben három dolgot tudtak egészen bizonyosan keleti szomszédunkról. 1. Az egy igen veszélyes hely. 2. Nincs ott semmi látnivaló. 3. Ott van Csernobil. Két hét ukrán nyaralás után állíthatom, e háromból csak a legutóbbi igaz - bár ott nem jártunk.

Kárpátalja még valahogy bent van a magyar emberek tudatában, hiszen magyarok is laknak ott, a legendákban olyan, mint Erdély (és valóban, a tájak és az emberek is hasonlatosak), de mindaz, ami Kárpátalján túl van, csak szürke köd. Az egészben nyilván részint a média is ludas, hiszen az elmúlt húsz évben az ukrán, mint jelző  leginkább a maffia főnévhez tapadt a magyar sajtóban. Ha híreket kapunk, leginkább is arról szólnak, hogy a kijevi parlamentben már megint verekedtek, vagy huszonheten ragadtak egy bányában. Közben pedig mindenki hallott már rémtörténeteket - biztosnak tűnő forrás mesélte a nagybátyja egyik barátjáról, hogy hogyan fosztották ki a rendőrök, hogyan lopták le a lábáról a gumicsizmát, vagy a fél szendvicset a hátizsákjából. Egyik útitársunk bizton állította, úgy, ahogy vagyunk bele fogunk esni egy fekete lyukba közvetlenül Munkács után. (És az is biztos, hogy ott nincs mit enni.)

Nos, mindez nem történt meg velünk. Nem akart átverni a rendőr, nem akartak kirabolni, nem vették ki álmunkban a vesénket, sőt a szokásosnak tartott turistás átveréseknek sem lettünk szenvedő alanyai. Nem találkoztunk szervezett, sőt szervezetlen bűnözéssel sem. (Ez persze nem jelenti azt, hogy Ukrajnában ne működnének oligarchikus rendszerű maffiacsoportok, de ők valószínűleg a milliárdos gázüzletekre vannak inkább rácsippanva, mint a mi vesénkre, meg a kétszáz eurónkra.)

Az egyetlen, amiben ezek a legendák nem túloznak, az az utak néhol katasztrofális állapota. Van persze itt-ott autópálya is, de az utak nagy részén tengelytörő kátyúkkal, repedezett aszfalttal, és mindehhez jelentős forgalommal kell számolni. Az előtérben levő kátyúk, még az istenesebbek közül valók.

ukr1.jpg

A család féltett kincsét tehát inkább hagyjuk a magyar határon, és üljünk át egy Ladába. Annak semmi sem árt. (Mi egy megkímélt állapotban levő lakóautóval indultunk el, és egy ronccsal tértünk vissza, úgy, hogy közben nem karamboloztunk, nem törtük össze a kocsit, még csak meg sem rongálták, csak egyszerűen mentünk vele.)

ukr2.jpg

(Félreértések elkerülése végett, a kép jobb oldalán látható, fehér jármű volt a mienk, bár visszatekintve inkább a másik tűnik megfelelőnek a helyi útviszonyokhoz.) Szegény páránál visszaúton pattant el végzetesen a húr. Herszon előtt 48 kilométerrel egy kátyú után egyszerűen megállt. És nem ment tovább. Betoltuk az első benzinkútig - 2 km - majd onnan az éjszaka közepén hívtunk autómentőt (még szerencse, hogy eszembe jutott a szó oroszul), amelyik bevontatott (aranyáron) Herszonba. Ott vasárnap reggel a kutya sem akart velünk foglalkozni a a szállodával egybeépített szervizben. Lelki szemeink előtt már kirajzolódott a kép, hogy elkövetkező heteinket Herszon szép vidékén töltjük, összebarátkozunk a helyi postással, akitől naponta hússzor kérdezzük meg, megérkezett-e már Olaszországból a pótalkatrész, mire előkerült Vologya. Vologya láthatóan alig múlt 18, de - velünk ellentétben - nem csak kívülről látott már robbanómotort. Kicsit belepiszkált, hatalmasat röhögött, (rajtunk persze) megnyomott egy odabent mélyen elhelyezkedő gombot, és a jármű elindult. Túléltük. Kiderült a gép úgy érzékelte az egyik kátyút, hogy itt baleset történt, és vészleállította a motort. Ennyit az utakról, most jöjjön maga az ország.

Ám még mielőtt a részletekbe mennék, tisztázni kell valamit - részletkérdésnek tűnik, de talán mégsem az. A városok neveiről van szó. A keletebbi tájakon is legalább kettő, Nyugat-Ukrajnában ezzel szemben három, vagy akár négy néven is illethetjük ugyanazt a települést. Vegyünk egy példát. Van nekik hivatalos ukrán nevük, manapság ez a leggyakoribb a sajtóban, de a közbeszédben néha kicsit furcsán, idegenül hangzik (Lviv), van orosz nevük is, ami tekintve a sok évtizednyi szovjet uralmat, és annak nehezen múló hazai mellékhatásait sokszor ismerősebbnek hangzik - különösebben azoknak, akik már éltek, amikor még volt Szovjetunió (Lvov), van egy olyan, amit az Osztrák-Magyar Monarchia idején használtak, és ezért néha  még annál is "otthonosabbnak" tűnik, különösen azoknak, akik hajlamosak nosztalgiával tekinteni az akkori időkre (Lemberg), sőt néha egészen váratlan helyeken is befuthat egy magyar elnevezés (Ilyvó).  Alant én igyekszem azt az elnevezést használni, ami a magyar nyelvszokásban a leginkább ismert, és helyben sem idegen, de mindenütt megadom majd a többi elnevezést is. (Ne legyen ebből sértődés, jegyzékváltás stb.)

És most tegyük fel a kérdést, vajon miből is láttunk többet keleti portyánk során az út mentén prostituáltból, avagy kastélyból? Kérem a téteket! Aki a hölgyekre szavazott, nem nyert. (Bár tudom, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, tőlünk keletre minden egy nagy bordély - és felháborodunk, ha meg tőlünk nyugatra minket néznek kupinak.)


Maradtak tehát a várak, kastélyok, paloták, és jól ápolt belvárosok az út mentén. Az első palota helyből egy háromnevű városban várt minket. Csernovic - Csernovci - Csernyivci (románul is van - Cernâut) Bukovina fővárosa, és kimondottan kellemes hely. Az ember itt otthon érzi magát, hiszen ugyanazokat a monarchiás középületeket látja, mint egy magyar vidéki városban. (Ráadásul meglehetősen szépen felújítva, karbantartva.)

ukr4.jpg

Ma - végül is Ukrajnában vagyunk, nem kell meglepődni - ukránok lakják. Száz éve még sokkal változatosabb volt a kép, románok, zsidók, németek, lengyelek, sőt néhány magyar is lakott is. (És feltűnően kevés ukrán.) Ilyenkor illene valami kozmopolita pezsgésről írni, de ez azért akkor sem volt igaz - a Monarchia végvidéke volt ez, csomó (ma ultraortodoxnak mondott) rabbival, néhány lelkes román irodalmárral, és a társadalom felsőbb rétegét alkotó elvágyódó lengyel arisztokratával, és állomáshelyét száműzetésnek érző osztrák hivatalnokkal  súlyosbítva.Az utak akkor se voltak jobbak, és lássuk be, ide Bécs, Bukarest, Moszkva, de még Kijev is messze van. A huszadik század elején a legnagyobb nemzetiség a zsidó volt, 87 ezren éltek itt, közel egyharmada a város lakosságának -  nem véletlen hát, hogy itt rendezték az első Jiddis Világkongresszust 1908-ban. Mivel a második világháború idején a terület a Román Királysághoz tartozott, a haláltáborokat a helyi zsidók megúszták, helyette a román hatóságok deportálták többségüket a Dnyeszterentúlra, ahonnan csak kevesen tértek vissza. Még így is sokkal nagyobb zsidó közösség vészelte át a háborút, mint másutt Ukrajnában.  A szovjet éra végén még több ezren éltek itt, és lelkesen beszéltek a zsidó reneszánszról, a jiddis nyelv újjáélesztéséről (akkor már mind orosz anyanyelvűek voltak), és ki tudja, még miről. Aztán mind elmentek Izraelbe. Ma talán, ha ezer zsidó él a városban, a sok százból egy zsinagóga működik. Az egykori központi zsinagóga ma mozi.

ukr3.jpg

Szintén a Monarchia korának terméke a város legjelentősebb műemléke, a bukovinai és dalmáciai metropoliták egykori palotája. Az épület 2011 óta a világörökség része. Ukrán barátaink nyilván megorrolnának, ha egyenesen azt állítanám, hogy érdemtelenül, de fogalmazzunk inkább így, a dolog kicsit meglepett, bár kétségkívül impozáns épületkomplexumról van szó.

ukr5.jpg

Akkor persze kellett a nagy, reprezentatív épület, hiszen a Csernovicban székelő metropolita magas egyházi méltóság volt. Egyike a görögkeleti (ortodox) egyház ú.n. autokefál (önkormányzó) vezetőinek. A 19. század során ugyanis egyre több nemzeti egyház vált le a Konstantinápolyi Pátriárkátusról - a pátriárkák amúgy is egyre nehezebb helyzetben voltak a Török Birodalomban. Az Osztrák-Magyar Monarchia ortodox alattvalói (szerbek, románok, ukránok) két részre oszlottak, akik a Magyar Királyságban éltek, azok a (szerb többségű) Karlócai Pátriárkátus alá tartoztak, a birodalom osztrák részének görögkeleti vallású lakói (valamint a Horvátországi szerbek) pedig a Csenovicban székelő Bukovinai és Dalmáciai Metropolita joghatósága alá kerültek.  A nagy méltósághoz járt a nagy palota. Az épületkomplexumot - a Monarchiában élünk - egy cseh építész tervezte, Josef Hlavka. Egyszerre akarta kifejezni a nyugati és keleti hagyományokat, így a kor historizáló szellemében fogant épületben minden van, ami neo: neogótikus, neoreneszánsz, és neobizánci stíluselemek tobzódnak a palotán és a hozzá tartozó templomon. (Az egész megfejelve a kor kedvelt klinkertéglás borításával. ) Szokásban volt ez akkor, ha a "keleties" vallásoknak építkeztek, ezért juttathatja eszünkbe az egész épületkomplexum a budapesti Dohány utcai zsinagógát, vagy a Rabbiképzőt. Meg lehet persze magyarázni, hogy éppen ez a stíluskeveredés, a historizálás, a Monarchiára jellemző eklekticizmus adja a dolog egyetemes értékét, de valahogy nekem akkor sem olyan meggyőző.

ukr6.jpg

Talán azért, mert én láttam ezt az épületet akkor is, amikor még korántsem volt ilyen szépen kiglancolva, mint most.  A metropoliták léte ugyanis a Monarchia végével okafogyottá vált. (A nemzeti egyházak elvitték a híveket.)  Az épületet a román időkben elfoglalta az egyetem. 1875-ben alapították Franz Joseph Universität néven, de ekkor már Universitatea Regele Carol I. volt a neve, és nem németül, hanem románul oktattak benne. A szovjetek persze megint átnevezték, kisebb fantáziával Csernovci Állami Egyetemre.  Az oktatás nyelve pedig orosz és ukrán lett. Igaz, román nem is nagyon maradt a városban a második világháború után, őket, akárcsak a németeket meg a lengyeleket, finoman szólva eltanácsolták innen a benyomuló szovjet csapatok (jött viszont helyettük néhány orosz). Ebben az időben - igaz, a vége felé - jártam én erre először.  Látszott akkor is az épületen, hogy jobb napokat látott, de a málladozó olajfesték, a szedett-vedett bútorzat és a Szovjetuniót valamiért mindenütt belengő rothadtalma-szag valahogy inkább egy hatalmas férfivécéhez, mint egy potenciális világörökségi helyszínhez tették hasonlatossá a helyet. (Különösen szürreális volt a katonai tanszék - valamiért oda vetődtünk - ahol a neogót falakat a T-34-es átnézeti rajzai borították.) A független Ukrajna persze ismét átnevezte az egyetemet - Jurij Fedkovics, egy jelentős bukovinai író nevét kapta - és hozzálátott a felújításhoz. A régi, elegáns dísztermek majdnem eredetinek tűnő, műmárvány mintázatú tapétaborítást kaptak, arany hatású festéssel, a templomot is felújították, a parkot rendezték. és felvetették a helyet a várományosi listára.

ukr7.jpg

A világörökségi cím örömére pedig a turistáktól egy nem túl jelentős belépti díjat is szednek, sőt ukrán nyelvű vezetést is tartanak. (Az nem volt egyértelmű, hogy kötelező-e a csoporttal menni. Így inkább nem mentünk velük.) Mivel közben az egyetem üzemelt, a csoportok rendszeresen keveredtek a beiratkozásra igyekvő lánykákkal, és a bizonytalan tekintetű fiatalokról elsőre nem lehetett megmondani, hogy elveszett gólyák, vagy álmélkodó turisták-e, akik a márványtermet keresik.

A következő részben pedig eljutunk két, igazi középkori várba is.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr895018496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sorhajóhadnagy 2013.01.20. 20:22:14

Ez igazán remekül sikerült beszámoló!!!

Ajószűcs 2013.01.20. 20:59:09

@sorhajóhadnagy: És ez még csak a kezdet. Eljutunk egészen a Krimbe!

savaz 2013.01.21. 08:46:58

Kijevben 9 db roncs moszkvics-daewoora mindíg jön egy Porsche Cayenne. Rolls-Royce több van, mint Ford Focus.
De tényleg nem esznek sokat, mert drága a kaja. Étteremben a sztenderd tányér az, ami nállunk a kistányér. Néztek is nagyon, amikor 4 adag Golubcit kértem egyszerre (ez a magyar-erdélyi töltött káposzta, csak kisebb), mert 2 db az egy adag.
Ennek köszönhetően nem nőnek nagyra (kivéve néhány Klicskó méretűt). Férfiaknál a 44-es konfekcióméret általános, a lányok, meg olyan vékonyak, hogy eltörnek a kanyarban.

Nuuk 2013.01.21. 08:53:19

Sóhaj. Egy kicsit széljobbos ismerősöm kardoskodott sokáig a "Lemberg" név mellett, amíg el nem lett neki magyarázva, hogy azt bizony a gaz labancok adták a városnak. (Mondjuk még egy ötödikes diáknak is feltűnik, hogy kissé németes hangzása van, na mindegy) Azóta Ilyvózik.

indapass90210 2013.01.21. 09:04:56

@savaz: a rolls és a cayenne után pedig egy g merci, esetleg v8 land cruiser, abban ülnek a testőrök :)

Kuruttya 2013.01.21. 09:12:47

@savaz: akkor Ukrajnába szeretnék ebédelni járni... az amit itthon "egy adag" néven adnak, az nekem bőven 2-3 adag :)

Ajószűcs 2013.01.21. 09:18:27

@savaz: Ja, csak akinek Cayenne-je van, azt a szervízköltség se küldi padlóra. Ezekben egyébként az a leggázabb, amikor a rém pocsék, de rém zsúfolt országutakon százhússzal nyomatják.

Ajószűcs 2013.01.21. 09:19:57

@Kuruttya: Abszolúte jól jársz, mert a kis adaghoz vidéken legalább is alacsony ár is jár. Mi igazán jól a Krimben a tatár éttermekben laktunk. De erről majd később írok.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.01.21. 09:26:36

"Az Osztrák-Magyar Monarchia ortodox alattvalói (szerbek, románok, ukránok) két részre oszlottak, akik a Magyar Királyságban éltek, azok a (szerb többségű) Karlócai Pátriárkátus alá tartoztak"

Ez csak a Kiegyezésig igaz. A Kiegyezés idején a román ortodoxok kiharcolták függetlenségüket a szerb patriarkátustól (Karlóca), így ettől kezdve két ortodox felekezet működött Magyarországon: a szerb és a román. (Aztán lett több is, jelenleg 5 van.)

indapass90210 2013.01.21. 09:31:28

@Ajószűcs: mert 120 körül a kocsi átrepül a kátyúkon.

De nem is ez a legszarabb, hanem az, hogy emellett az összes zil, gazell, stb mindig vagy a felezővonal mellett, vagy a belső sávban halad (természetesen sokszor hátsó világítás nélkül, éjjel, hóviharban is), így aztán dupla záróvonal, vagy akármi (bár általában felfestés nincs), mindenki mindenhol előzget.

Sok barom pedig szintén lazán nekiáll pl kereket cserélni a belső sávban úgy, hogy bent ül a kocsiban az egész család :D

Kalandos dolog Ukrajnába járni, de azért elhihetitek, ez az ország azért Magyarországhoz képest egy hihetetlen szarfészek.

giriz 2013.01.21. 09:40:15

@Dövan: hát nem tudom ki hogy van vele, de szerintem legalább egy utibeszámolóban ne szarfészekezzünk már le egy másik országot.

ruba 2013.01.21. 09:51:43

Szeretem Ukrajnát, többször jártam arra, bár én pont az utak rosszabb állapota miatt szinte mindenhova vonattal megyek, azon lehet aludni, kényelmes, pontos és olcsó (ha jól emlékszem még 4 embernek is jobban megéri, mint kocsival menni, és itt az ukrajnai benzinárakhoz hasonlítottam nyilván, és nem a magyarhoz). Egyébként kíváncsian várom a folytatást.

Momina 2013.01.21. 09:56:58

Huh, nagyon jó lett! Jómagam is kisebb könyveket tudnék megtölteni ukrajnai nyaralásaink élményeivel, mely élmények elsöprő többségében pozitívak! (Az ismerősök hozzáállása a posztíróéhoz hasonló volt.) Kárpátaljához többször, valamint Kijevhez, Krímhez, Odesszához volt szerencsém. Mi a Kárpátalján túli helyeket az ukrán államvasutak hálókocsis vagonjaival jártuk be, nos, az valóban erős idegzetűeknek való :)

indapass90210 2013.01.21. 10:29:14

@ruba: ha jól bírod a büdöset, akkor valóban alternatíva a vonat. De leginkább csak úgy, ha magadnak/magatoknak bérelitek ki az egész kupét, különben lehetnek kellemetlen meglepetések, hogy kivel hoz össze a sors.

indapass90210 2013.01.21. 10:48:32

@giriz: ez is hozzátartozik a reális képhez. Most nyilván, lehet pl ezt is viccesként értelmezni:

"(Mi egy megkímélt állapotban levő lakóautóval indultunk el, és egy ronccsal tértünk vissza, úgy, hogy közben nem karamboloztunk, nem törtük össze a kocsit, még csak meg sem rongálták, csak egyszerűen mentünk vele.)"

de a realitásba egy csomó más dolog is tartozik.

Pl.: a rendőrök lehúzósak, a külföldi rendszámú autót sok helyen pénzkiadó autómatának nézik. Ami megmenti az embert ettől, ha minden rendben van és elég sokáig nem akar fizetni, nem fognak vacakolni a papírmunkával, majd leveszek a következő autóst inkább, te meg húzzál.

A lukoil kutakon nem nyitják ki a budit. Sok helyet a wc= lyukak a betonban egymás mellett (közösségi élmény a szarás).

Általában szar a gázolaj. Nagyon meg kell nézni hol tankol az ember, különben hamarosan egy párszázezres motorfelújítás elé néz.

Ne betegedj meg! Szar az orvosi ellátás, rengeteg modern készítmény nem érhető el, ami van, abban vagy van hatóanyag, vagy nincs. Javasolt antibiotikumot, antihisztamin tartalmú cuccokat vinnie az utazónak.

Éjjel csak nagyon óvatosan szabad haladni. Autópályán bárhol szembejöhet a belső sávban lovaskocsi, a kamionokról kerékcserekor a leszakadt gumit simán otthagyják a haladósávon. Ugyanígy a döglött ló/kutya/birka és ott oszolhat akár napokig. Az útjavítást nem táblázzák ki, bárhol lehet egy 20 centi mély aszfalthiány vagy éppen teherautónyi homokbucka. Felfestések nincsenek, pl kanyarodósáv sokszor már csak akkor derül ki, amikor a rendőr megállít és belédköt. Esőben óvatosan, sosem tudod, hogy a pocsolya másik vége nem-e Pekingben van.

A vezetékes víztől az érzékenyebb bőr leválik. Javasolt arcot, fejet ásványvízzel mosni.

A boltokban minden lejáratát meg kell nézni, mert ha valami tejtermék/hús még nem zöld (egykét héttel lejárt), akkor eladható.

Gyümölcsöt kurvára megmosni, ami földről szedett (pl eper) elfelejteni (legalábbis ha az ember nem szeretne sem giardiasist, sem a bélférget).

Kutyariasztó/gázspray legyen, 10-20 egyedes kóborkutya-falkák is vannak a nagyobb városokban. Javasolt terepjáróval közlekedni, abban az úton átrohanó kisebb testú kutya nem okoz kárt. (Őz, szarvas, vaddisznó nincs, ezek elütésétől nem kell tartani, legnagyobb vad a nyúl és a róka, meg 1-2 évente látni egy fácánt is).

A Kárpátalja viszont olyan Ukrajnában, mintha egy másik ország lenne (de az utak ott is szarok, viszont a rendőrökkel könnyebb dumálni, mert sokan beszélnek, vagy legalábbis értenek magyarul)

aaaaaaaaaaaaaaaa 2013.01.21. 11:50:48

mi most tavasszalra tervezzük Kijevet - ha már egyik fapados járatokat indított oda nem is drágán.
persze az már feltűnt, nem olcsó hely....
szoval ha tud valaki jót ajánlani kijevben, ne fogja vissza magát/téged!

fénycsepp 2013.01.21. 12:04:09

@__...ooo...__: nézd meg az airbnb oldalt:ott tutira kapsz egy olcsóbb lakást:)

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.01.21. 12:48:58

Szimpatikus a zsidókban, hogy bárhol járnak, jól körüljárják saját történelmüket.

Boy Named Sue 2013.01.21. 12:49:10

egy kötelező "ródmúví" mindenkinek aki tervezgeti, h meglátogatja az Ukrán szomszédokat:
youtu.be/Fu40JzsX5hg

Mindfield 2013.01.21. 13:00:55

Ukrajnában jó nők vannak.

savaz 2013.01.21. 13:21:51

@__...ooo...__:
A belvárosi reptér mellett van egy egész jó repülőmúzeum, olyan cuccokkal, amit máshol nem látni, természetesen derékig érő gazban.
maps.google.com/maps?hl=hu&ll=50.406213,30.462223&spn=0.003638,0.010568&t=h&z=17

A barlangkolsotorba is érdemes benézni, már annak aki bírja bezártságot a földalatt, kétszáz múmiával, világítás 1 db gyertya, szellőzés nuku. Átlag minden tizedik látogató klausztrofóbiás rohamot kap, és szembe rohan veled a 60 centi széles 1.60 magas folyosón. Na ilyenkor jó, ha van öngyújtó a gyertyához, mert tapogatva elég nehéz kitalálni onnan.
maps.google.com/maps?hl=hu&ll=50.434992,30.557302&spn=0.003636,0.010568&t=h&z=17

Nagy hely még a Petrivka piac a hasonló nevű metrómegállónál. Kb. akkora, mint a Józsefvárosi piac, de csak könyvet és CD-t árulnak. Venni nem érdemes, mert csak tört, orosz verziójú cuccok vannak, ami nem véletlenül nem kompatibilis a világ többi részével. Mondjuk a belvárosi pláza szoftverboltjában is tört verziókat árulnak.
maps.google.com/maps?hl=hu&ll=50.486074,30.498701&spn=0.003632,0.010568&t=h&z=17

GERI87 2013.01.21. 13:32:11

@Nuuk:

Lviv, Lvovo,....egyértelmű hogy a Lemberg egyszerűbben kiejthető és elterjedtebb is...
VAn hogy a németes név jobb, mint pl a Breslua Wrocklaw-ra...aminél a Boroszló szintén ősrégi.
Az Ilyvó is kora középkori, kb annyira is él a köztudatban, mint a Tengerfehérvár, Nándorfehérvár stb. meg valljuk be bután is hangzik, max egy két nyelvtan náci próbálja ezzel is a magyarságát turbózni..

ruba 2013.01.22. 00:19:48

@Dövan: Szinte mindig plackarton utazom, 45 éjszakát töltöttem már el rajta (mondjuk ebből csak 35 volt Ukrajnában, a maradék grúz és örmény vonatokon volt), soha semmi gondom nem volt, egy-két apróságtól eltekintve.

Kard 2013.01.25. 22:20:20

Na bezzeg engem már többször is lehúztak a rendőrök ott kint úgy, hogy Kárpátalján születtem és habár én nem de az asszonykám még meg is tudja értetni magát velük. Szóval van ám lehúzás én nem állítanám, hogy nincs. Az persze lehet az is, hogy akiből nem nézik ki, hogy van mit lehúzni róla az nem fogják.
A preparált alkoholszonda, az országút szélére betonkockára kivágott stoptábla és hasonló trükkökre lehet számítani.
Ezt a lehúzást pedig több volt kint élő és ma már itt lakó ismerősünk is megerősítette.
Amúgy a cikk tényleg nagyon jó.