p1040125_1360529938.JPG_2048x1536

Ez a kép titokban készült. A palota területén ugyanis, még az épületeken kívül is, valami egészen kitudhatatlan okból (leginkább talán azért, hogy a shopban kapható cd-t minél többen megvegyék) tilos fényképezni. Pedig lenne mit. Abomey valaha a Dahomey Királyság fővárosa volt. A legenda szerint élt egyszer három testvér, mindhárman hercegek, akiknek egy családi viszály miatt el kellett hagyniuk hazájukat, amely valahol a mai Ghána keleti részén volt. A legidősebbet Abomey felé vezette egy oroszlán. Majd hosszú kalandos élete során ő lett Abomey királya. Testvérei Oudiahban és Porto Novoban lettek királyok.  Aitiológiai - eredetmagyarázó  - mondával van dolgunk. Hasonlók ismertek az európai hagyományból is - a korai ókorból.  Pauszaniasz minden görög város leírásánál hasonló történetekkel kezdi a mesét.  Tulajdonképpen éppen ezért vagyunk bajban, ha le kell írnunk Dahomeyt, vagy különösen az abomey-i palotát.  Ez a történet ugyanis a 17. század elején játszódik, a török háborúk, a nagy földrajzi felfedezések, a Csing diansztia korában, kinek hogy tetszik. A dahomeyi királyság fénykora a 18. század, Európában a felvilágosodás kora. A palota fennmaradt része pedig a 19. századból, inkább annak a végéről származnak (a többit lerombolták, most tervezik helyreállítani). A palota múzeumábban látható legrégebbi tárgyak a 16. századból valók. Közben pedig az egész szellemi környezet - a klánok, amelyek egy-egy állattól származtatják magukat, a sokistenhit, az amulettek, az áldozatok, és hiedelmek - mind-mind az európai, közel-keleti ókort, annak is a korai időszakát idézik. A dahomeyi királyok általl építtetett paloták tulajdoképpen nagyobbacska csarnokok, amelyek egy udvart vezsnek körül. (A képen a Glele király által a hadistennek építtetett templom hátul, Gézo király csarnoka oldalt.) Kicsit olyanok, mint a korai görög megaronok, vagy, mint a germán törzsfők rekonstruált épületei. Lábazati reliefjeiken (az afrikai művészet egy csúcstermékén) szimbólikus állatábrázolásokkal. A bronztárgyak - sajna azokról aztán semmi képet nem lehtetett készíteni - tényleg szépek, ábrázolsáaikon ugyanazok az állatok,jelennek meg. Kisért az egyiptomi állat alakú istenek szelleme.  De ez még csupán szellemtörténeti érdekesség, ettől talán még láthatta volna az ideérkező leendő gyamratosító romlatlannak, antiknak is e tájat.  Itt azonban az ókor legdurvább hagyományai elevendtek meg. 1889-ben Glele király temetésén még negyvenegy asszonyát (ne kérdezzék miért ennyi, szent szám ez itt, de, hogy miért senki nem tudta megmondani) élve temették el a király sírja mellé közös sírba, de úgy, hogy összeköttetésben legyen a király végső nyughelyével, ha esetleg a túlvislágon is fickós kedve támadna, legyne kivel kielégítenie vágyait.  Szintén negyvenegy embernek kellett meghalnia a halotti templom építésekor (alacsony épület a bal oldalon). Ők voltak a követek a királyi ősökhöz. Az emberáldozat a királyi ceremóniákon korábban is általános volt. Nem ismeretlenek ezek a szokások Európában és a közel-keleten sem, csak éppen a legkorábbi egyiptomi, sumer királyok idejében, a negyedik évezredben Krisztus előtt voltak rá példák. Csoda-e ezek után, hogy az ide érkező franciák barbárnak érezték ezt a helyet? Csoda-e, hogy a felvilágosodás jegyében úgy érezték, jogukban áll uralkodni a barbárok felett?  Másik részről persze a rabszolgakereskedelemnek, amiből Dahomey élt, Európa volt a megrendelője. És a kor és környxék királyságai közül Dahmoey volt az egyik legfejlettebbb, legszervezttebb. Itt a törzsi szervezet helyett már területi alapú államigazgatás állt fel, állandó hadsereggel, pénzügyekkel, királyi udvartartással. És vallása, a vudu, rendszerezettebb, gazdagabb, közelebb áll az atik vallásokhoz, mint bármi más Afrikában. Az igazi sokmillió doláros kérdés viszont az: mi okozta ezt a több ezer éves lemaradást?  Miért fejlődött gyorsabban Európa? Behozható-e valaha ez a hátrány? 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr775072995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.