Egymást vízipisztollyal fröcskölni, krétával bekenni, homokvárat építeni, mi, európaiak tíz év felett nem szoktunk. A thaiok évente egyszer felnőtt korukban is elengedik magukat, hogy gyermekkoruk kedvenc csínyeinek éljenek - talán ezért kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak nálunk. 

Bangkok mindig teli van. Thaiföld fővárosában több, mint nyolcmillióan, az agglomerációban jó tizenötmillióan laknak. És ebbe még nem számoltuk bele azt az irdatlan mennyiségű turistát, akik folyamatosan ellepik a belváros utcáit. Az üzletek folyamatosan nyitva állnak, és mindenki teszi a dolgát. De van néhány különleges nap az évben. Az üzletek zárva, a máskor zsúfolt expresszutakon kiválóan lehet haladni. Az emberek pedig kint vannak a nyílt utcán, vagy otthon a családjukkal. Külföldiből pedig ha lehet, még több van. Április közepén ugyanis eljön a thai Újév, a Songkran ünnepe, a világ egyik legnagyobb bulija, amikor egy nyolcmilliós város egyetlen hatalmas medencepartivá válik. Ezt nekünk is látni kellett -ezért időzítettük délkelet-ázsiai utunk kezdetét ekkorra. 

Hogy a songkrani vizeskedés nem valami könnyed  húsvéti locsolkodás lesz, azt már onnan sejteni lehetett, hogy a kedves, transzexuális recepciós lány már előző este vízhatlanul záródó kis zacskókat osztott ki nekünk, hogy abba rejtsük el értékeinket, ha kimegyünk. Bangkokban élő magyar ismerőseink is figyelmeztettek, itt bizony kemény vízkúra lesz. De arra, amit átéltünk, igazán nem voltunk felkészülve. 

Az ünnep legfőbb kelléke a vízipisztoly. Mindenféle méretben lehet kapni, az egészen kicsitől, a hatalmasig. Az igazán profik olyannal járnak, amibe egyszerre legalább három liter víz elfér.

s6.jpg

s1.jpg

A még profibbak a hátukon tartályban viszik a vizet. 

s3.jpg

Vannak aztán egészen különleges formájú locsolóeszközök is. 

s13.jpg

Az első lövedéket gyakorlatilag már akkor megkaptuk, amint kiléptünk az utcára. Negyed órán belül már teljesen szét voltunk ázva. A sétálóutcákon ugyanis - és erre az alkalomra a belváros nagy részét lezárják - a kispályás, egyéni fröcskölők mellett igazi ipari vízfelhasználók is megjelennek. A vödör kisipari termék, de ha éppen tuktukkal utazol, és mintegy öt liter víz landol az arcodon, azt azért már megérzed. De az az igazi, amikor az út mentén felállított slagokból, vízágyúkból, tűzoltófecskendőkből ömlik a víz a tömeg közepére.

s2.jpg

s12.jpg

A Silom street - az új belváros egyik fő bevásárló utcája - így gyakorlatilag egy összefüggő medence-partivá avanzsál. 

s11.jpg

s10.jpg

Az egész persze megközelítőleg sem annyira kellemetlen, mintha itthon csinálnák ugyanezt. És nem csak azért, mert a thaiok ehhez is mosolyognak, hanem azért is, mert a víz ott és akkor általában tényleg üdítő. Az április Thaiföldön ugyanis a hosszú, száraz, forró időszak végét jelenti, amikor már szomjazik a talaj, és természet és az ember is az enyhülést hozó esőket várja.  Azért van olyan is, hogy a hűsítést is sikerül kicsit túlzásba vinni - az még negyven fokban sem feltétlenül mindig kellemes, ha az ember nyakába - lehetőleg az inge alá - benyomnak úgy öt-hat nagyobbacska jégkockát. Rázva, nem keverve. 

A víz persze szimbolikus elem, a tisztaság, megtisztulás jelképe, mint ilyen jelen van a világ szinte minden kultúrájában, nem véletlenül keresztelkedünk vízzel, és nem véletlenül jelenik meg a víz a húsvéti locsolkodásban sem. A songkrani fröcskölés is vallási eredetű szokás. Eredetileg a  Buddha szobrokat mosták le - ezt máig megteszik - és az onnan lefolyó, immár szentelt vizet szórták egymásra az emberek.  Ilyen illatosított vizet a templomok környékén most is mérnek. 

s18.jpg

Templomba (természetesen buddhista templomba) menni, a szerzeteseknek alamizsnát adni, a Buddha szobrokat vízzel meghinteni máig szokás - Bangkok főbb templomai telve vannak az ünnepen  helyiekkel, akik betérnek egy imára, vagy, ahogy szintén szokásban van Újévkor, kis homokvárat építenek zászlócskával a tetején a sztúpa köré. 

s4.jpg

s5.jpg

s17.jpg

s16.jpg

Bár ma a Songkran és társai jellegzetesen délkelet-ázsiai ünnepnek számítanak (Burmától  Kambodzsáig ünneplik ilyenkor, április közepén az Újévet), az ünnep eredete Indiába megy vissza. Neve is szanszkrit eredetű -arra az időpontra utal, amikor a Nap a Kos jegyébe lép. Ma Thaiföldön már a világi Gergely-naptár szerint határozzák meg az időpontot - április 13-án kezdődik a buli és négy napig tart. 

Bár jellegzetesen thai, és eredetileg inkább családi ünnepről van szó, mára már a buliba a Bangkokban tartózkodó - vagy éppen a Songkranra érkező - iszonyatos mennyiségű külföldi is bekapcsolódik. Félrészeg, brit munkanélküli fiatalok, és a társadalmi kötöttségektől nehezen megszabaduló, japán kishivatalnokok állnak az utcasarkokon hatalmas vízipisztolyaikkal, és fröcskölnek önfeledten.

s9.jpg

(A berúgás egyébként nem olyan egyszerű ilyenkor, fel kell készülni, aki ilyet is akar, és nem elégszik meg a fröcskölés önfeledt örömével, ugyanis a korábbi évek rossz tapasztalatai miatt alkoholtilalom volt érvényben, sörnél töményebb italokat nem árultak a vendéglátóhelyek.) 

A thai sajtó persze minden évben megemlékezik az ünnep szörnyű sekélyesedéséről, és kommercializálódásáról, ami persze a világ minden országának minden ünnepére igaz. De a legújabbkori Songkran - ahogy erre már fent is utaltunk - számos modern problémát is felvet. A víz ugyan vallásilag tiszta elem, és a lelkünkkel csakis jót tesz, nem így az elektronikai eszközökkel. A telefonoknak, fényképezőgépeknek kimondottan árt. De a pénz és az iratok sem feltétlenül szeretik, ha napokig folyamatosan vízben tocsognak. Így terjedtek el a vízhatlanul zárható zacskók - és lett általánossá a zacskóból telefonáló emberek képe. 

s15.jpg

A ruházat a vízzel fröcskölést még csak-csak túlélné (megszárad gyorsan), az ünnep másik jellegzetes eleme azonban alaposan tönkretehet bármely elegánsabb öltözetet. A krétaporral kenekedés (ugyanolyan orvul az utca széléről kenik az arcodra, ahogy a vizet is odalökik) szintén vallási tradíciókból ered. Vízzel keveredve azonban egy elég kellemetlen ragaccsá válik, és mindent összemázol. Így egy kis belvárosi séta után elég furán néznek ki az ünneplők. (Nem is csoda, hogy általában játszóruhát vesznek fel, a lányok pedig a póló alá bikinifelsőt.) 

s8.jpg

s14.jpg

Este pedig az egész város egy hatalmas partivá válik - képzeljük csak el, amikor a világ állítólag legnagyobb, három emeletes kupijában (Nana Entertainment Plaza)  kergetik egymást a lányok és a potenciális vendégek vízipisztollyal - és tudják ám, hová kell célozni!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr905280260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.