Elnököt választ Irán. Hat férfiú közül választják majd ki Mahmúd Ahmadínezsád utódját. Egy hölgy is indul, Zahra, igaz, ő valójában nem létezik, és csak az interneten lehet rá szavazni. 

zahra1.jpg

Az iráni elnökválasztásnak van is tétje, meg nincs is. A perzsa állam a világ egyik legbonyolultabb államrendszerét tudhatja magáénak - nekünk azért nem ismeretlen a struktúra, sokban emlékezet arra a pártállami rendszerre, amiben az idősebb korosztályok még nálunk is felnőttek, csak a párt szót kell mindig egyházra cserélni. Vagyis kettős hatalom van. Az ország valós feje tehát nem az államfő. (Nálunk sem Losonczi Pál volt.)  Az egykori hazai pártfőtitkári tisztségnek megfelelő pozícióban a Vallási Vezető van - jelenleg Hamenei ajatollah. Ő, egyébként, nem azonos az iráni síita egyház fejével, az övé kimondottan állami funkció, csak éppen nem a nép választja, hanem a Szakértők Tanácsa.  Minden fontos minisztérium, döntéshozó szerv, és pl. a hadsereg is közvetlenül alá tartozik, és minden minisztériumban vannak saját emberei.Ő felügyeli az Őrök Tanácsát, amelyik egyfajta cenzúrahivatalként mindent, és mindenkit felügyel, hogy elég hű-e az iszlámhoz. Így gyakorlatban neki rendelődik alá az elnök, akit viszont a nép választ - igaz, a jelölteket már az Őrök Tanácsa szűri meg. 

_68102157_irancand_minus2.jpg

A hat versenyben maradt jelölt. 

Az elnök a végrehajtó hatalom feje, valójában miniszterelnöki funkciókat lát el. (1989 óta nincs is külön miniszterelnöke az országnak.) Ő alakít kormányt, amit aztán a parlamentnek el kell fogadnia. Amiért mégis van jelentősége ennek a posztnak, hogy a vallási vezetés nagyjában-egészében az elnök hatáskörébe utalta a gazdaságot. (Ebben azért különböznek a mi egykori komancsainktól.)  Az elnökválasztás, formailag demokratikus, hiszen titkos szavazáson választanak, van kampány, plakátok, még tévévita is. És volt, amikor valódi küzdelem is volt, egészen eltérő programokkal. A 2009-es választások eredménye több, mint kétséges volt - az ellenzéki, demokratikus, világibb Zöld Mozgalom támogatói hetekig csaptak össze a rendőrökkel az utcákon. Az Őrök most igyekeztek biztosra menni, mindenkit, aki kicsit is valóban ellenzékinek tűnt, kiszűrtek jó előre.  Jellemző, hogy a legliberálisabbnak tartott jelölt, Hasszán Rohani, egy magas rangú egyházi személy, aki éveken keresztül volt katonai parancsnok, és a Szakértők Tanácsának tagja. A valószínű befutó azonban nem ő, hanem Szaíd Dzsalili, a volt nukleáris főtárgyaló.  Kicsit olyan ez, mint nálunk 1985-ben, amikor az Alkotmány már előírta a többes jelölést, de még a gyakorlatban mindenkinek a Hazafias Népfront jelöltjének kellett lenni, és hogy ne nagyon zavarják meg a dolgozókat, a mi körzetünkben pl. két mozdonyvezetőt indított a Népfront egymás ellen. 

Mit csináljon tehát, aki szerint ez az egész most egy nagy átverés? Szavazzon Zahrára. Zahra 52 éves, maga is részt vett a 2009-es tüntetésekben, amelyek azután törtek ki, hogy Ahmadínezsád elnök, sokak szerint, csalással nyerte meg a választásokat. Zahra fia, Mehdi is a tüntetésekben halt meg. A történet először könyvben született meg - Zahra Paradicsoma címmel.  A főszereplő  - bár a képzeltet szülötte - alkotója, Amir Szoltáni szerint sok élő, valós nő történetéből áll össze. A vote4zahra honlap pedig azért jött létre, hogy egyszer majd valódi választásokat lehessen tartani Iránban. 

Zahra_1.jpg

A honlapon, ahol Zahrát az egyetlen, igaz jelöltként nevezik meg, nemcsak a virtuális elnökségre lehet szavazni. Az íven be lehet ikszelni, hogy követeled a kötelező kendőviselést előíró törvényi hely eltörlését, alkotmánymódosítást, amelyben megszüntetik a Vallási Vezető hatalmát az állam felett, a hírhedt Evin börtön  (itt tartották-tartják fogva a politikai elítélteket) nemzeti emlékhellyé alakítását stb.

Zhara4.jpg

Sok ezren - Iránból és külföldről - küldték be szavazatukat, és képeiket is, amin Zahrát támogatják. A virtuális elnökjelölt az ellenállás új szimbóluma lett.

zahra3.jpg

Természetesen a kormányközeli sajtó is reagált a kampányra, szerintük az "ellenforradalmi kampányt", ki más, mint a CIA és a cionisták pénzelik, és célja a békés, demokratikus választások megzavarása. Szoltáni szerint a heves ellenreakció is csak azt jelzi, Zahra, és a demokratikus erők mögött jelentős támogatás van Iránon belül is, különben a kormányzat meg sem említené őket. 

Akárki is lesz végül a második forduló után az elnök - Zahra biztos ellenzékben marad. Valószínűleg még jó ideig. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr235356635

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.06.14. 11:00:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.