Itthon az oktatási szakértők túlnyomó többsége mantrázza folyamatosan, hogy az az iskola, ahol követelnek az rossz, a gyereknek nem szabad jegyet adni, mert attól sérül a személyisége, a tananyag meg helyből fölösleges, mert inkább támogatni kellene a gyereket az önkifejezésben. Van olyan ország, ahol ezek az elvek már meg is valósultak. Biztos elégedettek is a helyzettel. Vagy mégsem? 

Ausztrália rendszeresen vezet, a hol jó élni, illetve, hova kellene születni indexeken, és az ennél kicsit tudományosabb Humán Fejlettségi Indexben is élen jár, stabil második Norvégia után.  A HDI egyik fő mérőszáma az emberek által elérhető oktatás színvonala. Tehát ebben a déli kontitnens igen jó kell, hogy legyen. Erre engednek következtetni más számok is - Ausztrália a nemzetközi oktatás egyik legfőbb fogadó országa, évente sok tízezren szeretnének oda eljutni tanulni, még úgy is, hogy ezért az ausztrál egyetemek komoly dollár-tízezreket kérnek. Akkor mi a baj? 

762842-63385c6e-066d-11e3-9040-1d2e70686f48.jpg

Annak ellenére, hogy az ausztrál kormány sok pénzt öl abba, hogy a gyermekek jók legyenek matematikában és természettudományokban az ausztrál diákok ismeretei ezen a téren egyre rosszabbak. Az Ausztrál Oktatáskutatási Tanács előrejelzése szerint igen valószínűtlen, hogy elérik azt a kormányzati célt, hogy 2025-re ezen a téren az 5 legjobb közé kerüljenek a világon. Sőt, az ország oktatási nagyhatalom címét is veszélyezteti már a helyzet. A nálunk is rendszeresen emlegetett PISA teszteken is egyre rosszabbul teljesítenek az ausztrál diákok. A Telegraph által megszólaltatott szakértők szerint a gondot elsősorban az okozza, hogy az ausztrál iskolákban a gyermekek önértékelését tekintik az elsődleges szempontnak. Nem akarják a lelküket tönkretenni azzal, hogy követlenek tőlük, vagy például negatív visszajelzést adnak nekik, ha nem tudnak valamit. Kevin Donelly a helyi oktatási felügyelet vezetője egyértelműnek tartja, hogy a versenyszellem kiirtása a diákokból vezetett a rosszabb teljesítményhez. Mint mondta, az ausztrál oktatás jelenleg nem értékeli a jobb képességű vagy szorgalmasabb diákokat, mert ezt "elitistának és méltánytalannak tartották".  Az volt az elv, hogy a verseny végeztével mindenki kapjon egy-egy érmet.  Ez pedig egyenesen vezetett ahhoz, hogy a jobb képességűek sem akartak kiválóak lenne, mindenki a középszerhez hülyült hozzá. 

Azért is nevezte ezt érthetetlennek, mert közben az ausztrál fiatalok, ha a sportról van szó, nagyon is versenyképesek, és szeretnek is versenyezni - tehát a hiba nem bennük van. Amanda Ripley oktatáskutató szerint pedig azért érthetetlen az egész, mert felnőttként így is, úgy is egy erősen kompetitív világba csöppennek a gyerekek - amire így nem készülnek fel rendesen. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr585464685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.