Előző bejegyzésünkben arról írtunk, a világ közepe ismét Ázsia lesz. Ahogy az is volt sok ezer évig. Ezt ma már mindenki mantrázza naponta - úgy, hogy közben bele sem gondol, mit is jelent ez valójában. Hát ezt: 

world-map.jpg

Hogy a sok kis kosznak ami a sarokba szorult, legalább a nevét meg tuddják tanulni, csináltak egy kis külön térképet Európának, de csak mert udvariasak. És ez nem az újsütetű nagyhatalmi mámor. Nézzünk egy régi híres térképet: 

1.jpg

Felirata szerint 1418-ban készült, és ez lenne az egyik  bizonyítéka annak, hogy a kínaiak jóval Kolumbusz előtt felfedezték volna Amerikát, sőt Ausztráliát is. Ez persze nem kizárt, de a térkép minden valószínűség szerint 18. századi hamisítvány. Ennek ellenére jól példázza a kínaiak hagyományos világképét. 

Indiai verzióban pedig így néz ki a Föld: : 

india-globe.gif

Ott vagyunk valahol fenn a sarokban. 

És ezzel akár vége is lehetne a posztnak, hiszen mindent elmondtunk a jövőről, amit érdemes. Minden olyan kormányzati tényezőnek, vagy naivan lelkes híveiknek ajánlom, hogy sokat bűvöljék ezeket a képeket, akik elhiszik, hogy mi Pekingből nézve is láthatóak vagyunk. 

De nézhetik ezt is. A kínai közvetlen tőkebefektetések. 

China-FDI-from-Heritage.jpg

Szép nagy, interaktív verzióban megnézhetitek itt. 

Ebből azért látszik, hogy a tőke nagy része a Pacifikumba, és Afrikába megy. És, ahogy a kínai tőke sem áraszt el minket, úgy a "sárga áradattól" is igencsak messze vagyunk.   A következő térképen ugyanis azt látjuk, hogy hol van igazán nagy kínai (piros) és indiai (zöld) közösség. 

20111119_WOM924_0.gif

Európában, mint látjuk egyedül Nagy-Britannia és Franciaország tudott felkerülni a térképre. 

Európa egyre inkább saját maga múzeumává válik. A modern világ jelképei, a felhőkarcolók nem itt épülnek. Hanem: 

Countries_by_Skyscrapers_Map.png

Európa közepe a szürke zóna, a semmi. 

És a jövő csak még ilyenebb lesz. A Gyöngy-folyó deltavidéke (Hong Kong és Kanton környéke) például, 2050-re egy fél Magyarországnyi felhőkarcoló-dzsungel lesz. 

Pear-River-Delta-Megacity-map-1800x1235.jpg

Szükség is lesz rájuk, hiszen Kína már így is lassan felborul, annyira aránytalan a lakosság eloszlása. 

MDvYNep.pngAz ország fele (zölddel) gyakorlatilag üres, a alkosság fele (650 millió ember) pedig egy kevesebb, mint 9 Magyarországnyi területen zsúfolódik össze. 

És az infrastruktúrába sem nálunk ruháznak be. Hanem: 

infrastructure-spending-after-china-the-middle-east-dominates.pngLassan Európában azt fogjuk érezni, hogy feleslegesek vagyunk. Mert ezek ott középen egymással is tudnak kereskedni. A  stratégiai nyersanyagkészletek például gyakorlatilag mind az ú.n. feltörekvő országokban vannak. 

various-key-commodities-are-all-dominated-by-emerging-markets.jpgKisebb is lesz ez a világ - elképesztő ütemben épülnek a nagysebességű vasutak, az autópályák. Így néz ki majd Ázsia nagysebességű vasúti hálózata kb. 2050-re. 

asia-high-speed-rail.jpg

Hogy ez mennyire nem új dolog, hanem csak a világ egykori rendjének visszatérése, hadd álljon itt egy másik térkép: 

Transasia_trade_routes_1stC_CE_gr2.png

Kereskedelmi utak az i.sz. 1 században. És, mint gazdaságtörténészek bizonyították, ezeken az útvonalakon is Kínából, Indiából érkeztek a kor magas  hozzáadott-értékű árucikkei, és Róma csak arannyal, veretlen pénzzel (kisebb részt különleges, a Birodalom keleti részén termelt árukkal pl. üveggel) tudott fizetni. A külkereskedelmi hiány pedig jól meg is roppantotta a római gazdaságot. Ismerős történet? 

És, hogy milyen lesz ez a szép új Ázsia-központú világ? Bár a "harmónia" szó bizonnyal nagyon sokszor fog elhangzani, sokkal többször, mint a "verseny", de azért nem lesz konfliktusmentes.

passport4.jpg

Egy kínai útlevél egy lapja- rajta pirossal azok a területek, amelyek tekintetében Kínának konfliktusa van szomszédaival. 

Ez pedig India nyelvi megoszlása: 

indicf.jpgAki szeretne elmélyedni benne, nagyban, kereshetőben itt

Nem is csoda, hogy aggódnak India "európaizálása" miatt. 

A vetélkedés már most érződik. 

china-vs-usa_2.jpg

Egy amerikai kutatóintézet (Pew Institute) felmérte, hogy szeretik jobban a világban Amerikát (kék), és hol Kínát (piros). Az eredmény elgondolkodtató. Közben epdig elindult a szövetségek építése is. A felső képen a jól ismert NATO-t látjuk, Az alsón a Sanghaji Együttműködési Szerveztet, rendes és társult tagjaival.

North_Atlantic_Treaty_Organization_(orthographic_projection).svg.png

541px-SCO_(orthographic_projection).svg.png

Szóval, kedves olvasó, üdvözlünk az új bipoláris világrendben!

(Arról pedig - lásd a poszt első felét - ne is tessék álmodni, hogy majd mi választunk, hogy hova állunk. A geopolitikai helyzetet egy kis országnak dobja a gép, nem maga választja, akárhogy is számolgatjuk a csecsemők fenekén a piros pöttyöket. )

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr605526574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

annamanna 2013.09.21. 15:43:46

És mégis milyen energiaforrásból látod mindezt megvalósíthatónak? Az uránkészletek nagy része is elfogyott már. Hogy egy klasszikust idézzek: "És mégis mivel égették el őket? Napenergiával?" Vagy egy másik klasszikus gondolat: talán te leszel a duracell nyuszi, ami energiával látja el a gépeket? A másik kérdés: mit lehet kezdeni az eszkalálódó erőszakkal, külső-belső feszültséggel? Ez itt ugyan "csak" egy európai jövőkép: www.youtube.com/watch?v=ZE8rGXEP73s - de Kína és India tán a béke és nyugalom szigete? Szóval nekem a cikkről az jutott eszembe, hogy ahogy Móricka elképzeli a jövőt...

rajaram 2013.09.21. 19:43:16

mégis európát utánozza az egész világ. mi vagyunk és mi maradunk a világ közepe.

Akos3D 2013.09.21. 21:31:11

Hihi:
lighthead.wordpress.com/2008/09/30/baba-vanga-predictions-2010-5079/

"2018 – New China becomes a world power. Developing countries in turn operated from exploiters."
Baba Vanga

Tudom... tudom...tudom...tudom... ;)

fehérfarkas 2013.09.27. 08:26:30

Nem rég jelent meg a World Economic Forum legújabb Global Competitiveness Report-jának a GCI (Global Competitiveness Index) indexe, vagyis az országok versenyképességi indexe.

A listát Svájc vezeti, és a nyugati ország természetesen a Top 50-ben vannak benne (Görögország természetesen nemcsak pénzügyileg, de más tekintetben is kilóg a nyugati országok közül negatív irányban).
Viszont ami igencsak figyelemreméltó, hogy Délkelet-Ázsia országai nagyon gyorsan fejlődtek az elmúlt 20-30 évben, és főleg a jövőt meghatározó oktatá-egészségügy-infrastruktúra-innováció/K+F területen érnek el egyre jobb eredményeket, és kerlnek egyre előrébb a rangsorban.
Így nem is meglepő, ha Svájcot egyből Szingapúr követi. De a Top 25-ben ott van Hongkong, Taivan, Japán, Dél-Korea és Malayzia is. De ha a Top 50-et nézzük, akkor abban már Kína, Thaiföld, Brunei Szultanátus és Indonézia is benne van. De Kambodzsa és a Fülöp-szigetek is 10-12 helyet javítottak (az előző jelentéshet képest). Vietnám ugyan valamiért jelentősen rontott a helyezésen, de a többiek ezt ellensúlyozzák.
Ne felejtsük el, hogy ezekhez az országokhoz képest 20-30 évvel ezelőtt a mi Viharsarkunk egy modern fejlett hi-tech világnak számított. Ezek a délkelet-ázsiai országok onnan hozták fel magukat 20-30 év alatt. És, ha ebben az ütemben fejlődnek, akkor 2050-ben már az a régió lesz a világ közepe és húzóereje.

A másik nagyon jelentősen fejlődő régió at Arab-félsziget olajmonarchiái. Az olajpénzeket az infrastuktúrára, oktatásra, egészségügyre és az innovációs területekre költik. De mivel ezek kis lakosságú törpe országok Szaúd Arábia kivételével (de globálisan néuve annak sem nagy a lakossága: 30 millió alatti). Thaiföld lakossága egyedül több, mint az összes olajmonarchiáé együttvéve. Szóval az ő gazdasági erejük a világban az olaj marad. Amit kiépítenek azt már az olajkorszak utánra építik, de a világgazdaságot befolyásolni csak az olajjal tudják, mert a lakosságuk globálisan nézve elenyésző: így sem felvevőképesség/belső kereslet, sem munkaerő tekintetében nem tudnak hatni a globális folyamatokra.
(persze a sajátállampolgáraik életszínvonalát ezekkel a fejlesztésekkel jelentősen tudják növelni - de a világgazdaságot az olajkorszak után már nem fogják meghatározni)
Irán az már más tészta, de Irán jelenleg is Kína és Oroszország partnere, és Indiával is jó gazdasági és politikai viszonyban van. Ne felejtsük el, hogy az Irán elleni nemzetközi szankciókat Kína és Oroszország most sem tartja be, India pedig hivatalosan betartja, de kiskapuk révn mégis kereskedik Iránnal. Vagyis globálisan Iránt nyugodtan sorolhatjuk a Kelet-Ázsia térségéhez.
Ja, és visszatérve az arab olajmonarchiákhoz: jelenleg az USA legfőbb keleti szövetségesei, de ezt ne tartsuk örök állapotnak. Ahogy az USA ereje globálisan gyengülni fog, úgy fognak ezek a kis olajmonarchiák Kína védőkarjába szaladni. Szerintem az évszázad közepére őket is Kína érdekszférájába sorolhatjuk.

Más ennyire gyorsan fejlődő térsége jelenleg nincs a világnak. Dél-Amerikában Brazília és Mexikó érdemel szót, de 2 ország nem fogja az egész Latin-Amerikát a világ meghatározó erőjévé tenni.

Észak-Afrikában a Maghreb országok egészen jól fejlődnek (de délkelet-ázsiához képest lemaradva), de ezek meg inkább ide Európához kapcsolhatóak, és a fekete-afrikai részhez szinte semmi közük. Sőt, a franciák, spanyolok és olaszok számára a maghrebi országok fontosabbak mint az újonnan csatlakozott kelet-európaiak (hiszen a korábbi gyarmataikról van szó).
És még Törökországot érdemes megemlíteni, ami nagyon gyorsan fejlődik, de az ugye szintén ide Európához számít globális szinten.

Európában egyre jobban mutatkoznak meg a szétszakadás jelei: vannak nagyon fejlett hi-tech és K+F+I térségei, amelyek a jövőben is szépen fognak fejlődni, és van a maradék rész, amely egyre jobban le fog szakadni az előbbi területektől.
És ez nemcsak Magyarországot meg Görögországot érinti negatívan, hanem még az olyan nagy országokat is mint Spanyolország vagy Olaszország.
Finnország Európa legversenyképesebb országa Svájc után, de mi magyarok sajnos a görögöket követjük.

fehérfarkas 2013.09.27. 17:35:24

@fehérfarkas:

Az ASEAN országai közül a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrisebb versenyképességi rangsorában:
Szingapúr a 2.hely, Malayzia 25. hely, Brunei Szultanátus a 28., Thaiföld a 38., Indonézia az 50., Fülöp-szigetek a 65., Vietnám a 75., Kambodzsa a 85. hely.
Az ASEAN mellett Délkelet-Ázsiában ott van még Dél-Korean a 19., Japán a 10., Kína a 29. (Hongkong, Macao és Taivan Kíntától külön számítva mindegyik jobb helyezést ért el - vagyis Kína ezen részek nélkül a 29. hely).
India az 59. helyen van a versenyképességi rangsorban, ami eléggé gyengének tűnik ahhoz képest, hogy a világ 3. legnagyobb méretű gazdaságáról van szó (a 3. legnagyobb belső piaccal rendelkezik). De pont a belső piacának a mérete az össze gyengeségét ellensúlyozza, ha a viággazdasági hatásokat figyeljük.

És ne felejtsük el, hogy a délkelet-ázsiai országokban jelenleg még sok a szegény ember, de ezek a másik oldalról az olcsó munkaerőutánpótlát jelentik. A meg a középosztályba bekerült rétegek meg mr a belső vásárlóerőt. És itt azért egy 3,7 milliárd emberből álló térségről van szó (az előző térképes poszthoz tettem be az országokat és lakosságadataikat, ami alapján kijön ez a szám).

Nagyon jó, hogy itt vannak ezek a posztok, amelyek rávilágítanak arra, hogy milyen irányban változik a világ gazdasági egyensúlya (amit idővel majd a politikai is követni fog).

fehérfarkas 2013.09.27. 18:24:54

@fehérfarkas:

És ehhez még nézzük hozzá a világ GDP-jéből való részesedést is:
Kína: 14,32% (+Taivan 1,1% +Hongkong 0,45%)
India: 5,65%
Japán: 5,63%
Dél-Korea: 1,97%
Indonézia: 1,43%
Thailand: 0,76%
Malayzia: 0,57%
Pakisztán: 0,62%
Fülöp-szigetek: 0,50%
Szingapúr: 0,40%
Vietnám: 0,38%
Banglades: 0,36%
Ez így összesen a világ GDP-jének a 33,66%-a.

Ehhez még nézzük hozzá néhány BRIC országot (a fentebb említett Kína és India mellett), valamint még néhány jelentősebb nem nyugati országot:
Brazília: 2,91%
Mexikó: 2,11%
Oroszország: 3,2%
Törökország: 1,36%
Irán (a nemzetközi szankciók ellenére): 1,26%
Egyiptom: 0,66%
Ezek így együttesen adják a világ GDP-jének a 11,5%-át.

És most nézzük az arab olajmonarchiákat:
Szaúd Arábia: 0,87%
Egyesült Arab Emírségek: 0,33%
Katar: 0,23%
Kuvait: 0,20%
Omán: 0,10%
Bahrain: 0,04%
Ez összesen a világ GDP-jének 1,77%-a.
(de ne felejtsük el, hogy kb. Lengyelországnyi lakosságról van szó összesen a 6 olajmonarchiában)

A fentiekből jól látszik mely országokba megy át a világ gazdasági erőpontja. Most még a Nyugat vezet, de ne felejtsük el, hogy a fenti országok többsége az 1970-es években még iparral alig rendelkező szegény, elmaradott ország volt. Ha megnzzük, hogy az 1970-es évek után mekkorát fejlődtek a mai napig, és jelenleg is ők növekednek a leggyorsabban, akkor nem nehéz kitalálni, hogy az évszázad közepére a 2050-es évekre Délkelet-Ázsia lesz a világ vezető gazdasági térsége. És mellett minden kontinensen lesz 1-2 erősebb gazdaság is. Vagyis a Nyugati gazdasági erőfölény az évszázad közepére meg fog szünni.
Persze nem kell attól félni, hogy elszegényedik a Nyugat. Ettől nem kell félni. Viszont már nem a Nyugat fogja meghatározni a világgazdaságot, hanem egyenrangú szereplője lesz a Délkelet-Ázsiának.

Persze ez történhet máshogyan is, hiszen, ahogyan a Nyugat más kontinenseken ki tudott robbantani véres polgárháborúkat/proxy háborúkat, amelyek egy fejlődő országot káoszba és anrchiába taszítottak, vagy ahogyan a Nyugat más kontinensek országait meg tudta támadni, vagy csak lebombázni, úgy ezt a jövőben is megteheti - és ezzel az adott ország felemelkedését megakadályozza.
(más kérdés, hogy erkölcsileg ezt az ember nem helyesli - de a politikusok nem sokat adnak a hétköznapi ember véleményére)

fehérfarkas 2013.09.27. 23:18:22

@fehérfarkas:
Ez a 24 ország adja a világ GDP-jének majdnem a felét - a többi mint 200 ország közül.
Akármennyire is a Nyugat jelenleg még a vezető a világban, azért már nagyon változott a helyzet, és az 1970-es évekhez képest most már a Kelet is egyre jobban kiveszi a világgazdaságből az őt megillető részét.
De ez valahol érthető is, hiszen valahol tükröződnie kell a lakosságaránynak is.
A gyarmati világ utolsó éveiben még a Nyugat volt a világ gazdasági és poltikai vezetője, de a gyarmati rendszer összeomlása után pár évtizeddel néhány ország elkezdett igencsak gyors fejlődési pályára lépni. És ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mert az igaz, hogy vannak nagyon leszakadó, még jobban elszegényedő részei a világnak, de más részei meg nagyon gyors fejlődésnek indúltak az elmúlt 20-30 évben. És ez az évszázad közepére a világ gazdasági és politikai átrendeződését fogja hozni.

Akik itt Kínát lefikázták, azok jól nézzék meg a gazdasági trendeket a világban.
Meg azért Kína bedőlésének ne örüljön sneki, mert ha tényleg be dől Kína, akkor a Nyugat is. Kína és Japán az USA államadósságának 2 legnagyobb finanszírozója, Kína fekteti be a legtöbb pénzt Afrikába és Ázsiába, és Kína adott pénzt az EU-nak, hogy az olyan pénzügyileg bedőlt országokat mint Görögország meg Portugália a teljes csődtől megmenthesse (mivel 2 Euro zónás országról van szó, így a csődjük az Euró árfolyamát is könnyen bedönthette volna).

magyarparaszt 2013.11.21. 10:24:33

A történelem természetes folyamata, hogy a világ változik, az erőközpontok áttevődnek. Oda is és vissza is. Most ázsia kora közeleg. És? És majd a maga idején ők is elveszítik előnyüket. Nekünk nem az a dolgunk, hogy itt rinyáljunk, kurva nagy okosságokat beszéljünk, csak mert fingunk nincs a világról, csak olvastuk valahol, hogy "hú basszus, jön Kína! Akkor rohadt a nyugat! Akkor végünk van!" Ilyenkor azt kell csinálni, hogy erőt gyűjteni, nyugodtnak maradni, és közben felülni a vonatra, amit most majd keleten indítanak. Húzzatok haza, ott rinyáljatok! Nézzetek inkább körül, és azzal foglalkozzatok, hogy figyelitek, és TANULJÁTOK, hogy mit csinálnak éppen máshol. És másoljátok le, ültessétek át magyar viszonyokra, ne pedig a populista siserahadat támogassátok!

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.07.29. 09:33:29

@rajaram: sajnos véletlenül sem. a nagy európai polgárháború vége (1945)óta az usa a nyugat, az egyesült királyság vagy németország meg kb csatlósok/vazallusok, a többi európait meg kb ragozni sem érdemes. azonnal szükségünk van a britek nélküli egységes európára, ha akarunk még geopolitikai tényezők lenni. és nem véletlen, hogy az usa ott fúrja az uniót, ahol csak tudja. nekik pont jó így, ahogy van.

fehérfarkas 2020.02.09. 12:16:46

@fehérfarkas:

Megcsináltam az összehasonlítást az akkori és a mostani adatokkal, hogy mennyit változott a helyzet a 2013-as kommentem óta:

A világ GDP-jéből való részesedést is 2019-es Világbank adatok (GDP PPP):
Kína: 19,3% (+Taivan 0,91% +Hongkong 0,34%)
India: 7,98%
Japán: 4,05%
Indonézia: 2,63%
Dél-Korea: 1,64%
Thailand: 0,97%
Pakisztán: 0,84%
Malayzia: 0,76%
Fülöp-szigetek: 0,72%
Banglades: 0,59%
Vietnám: 0,54%
Szingapúr: 0,41%
Ez így összesen a világ GDP-jének a 41,68%-a (2013-ban ez még csak 33,66% volt).

Ehhez még nézzük hozzá néhány BRIC országot (a fentebb említett Kína és India mellett), valamint még néhány jelentősebb nem nyugati országot:
Brazília: 2,44%
Mexikó: 1,85%
Oroszország: 3,07%
Törökország: 1,65%
Irán (a nemzetközi szankciók ellenére): 1,04%
Egyiptom: 0,98%
Ezek így együttesen adják a világ GDP-jének a 11,03%-a (2013-ban 11,5% volt).

És most nézzük az arab olajmonarchiákat:
Szaúd Arábia: 1,34%
Egyesült Arab Emírségek: 0,52%
Katar: 0,26%
Kuvait: 0,22%
Omán: 0,14%
Bahrain: 0,05%
Ez összesen a világ GDP-jének 2,53%-a (2013-ban 1,77% volt).
(de ne felejtsük el, hogy kb. Lengyelországnyi lakosságról van szó összesen a 6 olajmonarchiában)

Ebből lehet látni a változásokat, hogy a világ mely régiói hogyan változnak, fejlődnek, növekednek gazdaságilag és hasítanak ki egyre nagyobb szeletet a világbeli részesedésből.

fehérfarkas 2020.02.09. 14:54:40

@fehérfarkas:

Most a versenyképességi rangsorban bekövetkezett változásokat hasonlítom össze a 2013-as kommentembelivel.
World Economic Forum legújabb Global Competitiveness Report-jának a GCI (Global Competitiveness Index) 2019 indexe:

Az ASEAN országai közül a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrisebb versenyképességi rangsorában:
Szingapúr az 1.hely, Malayzia 27. hely, Brunei Szultanátus a 56., Thaiföld a 40., Indonézia az 50., Fülöp-szigetek a 64., Vietnám a 67., Kambodzsa a 106. hely.
Az ASEAN mellett Délkelet-Ázsiában ott van még Dél-Korea a 13., Japán a 6., Kína a 28. (Hongkong, Macao és Tajvan Kínától külön számítva mindegyik jobb helyezést ért el - vagyis Kína ezen részek nélkül a 28. hely).
India az 68. helyen van a versenyképességi rangsorban.

Az arab olajmonarchiák közül: az Egyesült Arab Emírségek a 25. hely, Katar a 29., Szaúd Arábia a 36., Bahrain a 45., Kuvait a 46., Omán az 53. hely.

Néhány BRIC ország (a fentebb említett Kína és India mellett) és néhány másik fontosabb gazdaság a fejlődő országok közül:
Oroszország a 43. hely, Mexikó a 48., Dél-Afrikai Köztársaság a 60. hely., Törökország a 61., Brazília a 71., Egyiptom a 93.

Itt az látható, hogy a világ legversenyképesebb országa Szingapúr lett, viszont 2013-hoz képest a fenti országok közül elég nagy a szórás a javulás és visszaesés kategóriákban. De általánosságban nézve javul a versenyképességük.

Persze azért a visszaesését sem lemaradásként kell elkönyvelni, mert India esetében a versenyképességi romlás közben a belső felvevőpiaca tovább nőtt, a külföldi tőkekihelyezése szintén tovább nőtt, a GDP-je szintén nőtt, és világ GDP-jéből való részesedése is nőtt ugyanezen időszak alatt.

Itt pedig egy másik fontos rangsor, hogy az adott országban a K+F területén egyetemek és ipar milyen mértékben kapcsolódnak össze.
World Economic Forum University-industry collaboration in R&D 2017-2018:

Az ASEAN országai közül a K+F egyetemek és ipar közti együttműködése:
Szingapúr az 8.hely, Malajzia 11. hely, Indonézia a 30., Thaiföld a 39., Fülöp-szigetek a 59., Vietnám a 62., Brunei Szultanátus a 86., Kambodzsa a 96. hely.
Az ASEAN mellett Délkelet-Ázsiában ott van még Dél-Korea a 27., Japán a 23., Kína a 28. (Hongkong, Macao és Tajvan Kínától külön számítva mindegyik jobb helyezést ért el - vagyis Kína ezen részek nélkül a 28. hely).
India a 26. helyen van a versenyképességi rangsorban.

Az arab olajmonarchiák közül: Katar a 12., az Egyesült Arab Emírségek a 25. hely, Bahrain a 45., Szaúd Arábia a 46., Omán az 51. hely, Kuvait a 108.

Néhány BRIC ország (a fentebb említett Kína és India mellett) és néhány másik fontosabb gazdaság a fejlődő országok közül:
Dél-Afrikai Köztársaság a 29. hely., Oroszország a 42., Mexikó a 49., Törökország a 66., Brazília a 70., Irán a 94., Egyiptom a 117. hely.

Itt is azt látjuk a K+F terén, hogy Délkelet-Ázsia és az arab olajmonarchiák nagyon rapid módon fejlődnek és jöttek egyre előrébb, de BRIC országok egyre jobban szerepelnek.
Persze az USA és Nyugat-Európa még mindig a vezető pozícióban van, vagyis a top50-ben jelenleg még ők dominálnak. De erős a mezőny, és a fenti országok gyorsan hozzák be a lemaradásukat.

fehérfarkas 2020.02.09. 16:24:48

@fehérfarkas:

A világ több mint 200 országa közül ez a 24 ország adja most 2020-ben a világ GDP-jének több mint felét (55,24%-át). 2013-ban még a felénél kevesebbet adta ez a 24 ország a világ GDP-jének (46,93%-át).

És volt idő, a gyarmatbirodalmi időszak, a Hidegháború időszaka és az ezredforduló környéke, amikor a világ GDP-jének több mint felét a Nyugat adta. 2020-ra azonban ez drasztikusan megváltozott.
Persze ettől még a Nyugat nem került válságba, nem kezdett hanyatlani, csupán a világban betöltött szerepe változott meg. Kína ma már nem csupán egyenrangú partnere lett a Nyugatnak, hanem a világpolitikában már az egyik szuperhatalomként diktál (sőt, Afrikát már Kína "gyarmatosítja"). De regionális szinten már az egykori gyarmat India is (katonai, gazdasági és politikai) tényezővé vált. Oroszország pedig újra (politikai) szuperhatalom lett. Gazdaságilag pedig az arab olajmonarchiák és délkelet-ázsiai nagyvárosaiban pedig a középosztály egyre szélesedik, növekszik, és az életszínvonaluk egyre jobban utoléri a nyugatiakét (a vidéké még nem, az még egy darabig marad szegény).

Tetszik, nem tetszik, ez a helyzet, ilyen a világ 2020-ban, és ilyen irányban változik. És ebből kell kiindulni, hogy milyen lesz az évszázad közepén 2050-ben.

fehérfarkas 2020.02.10. 15:45:47

World Economic Forum Information Technology Report 2016 és abból a The Networked Readiness Index 2016 (NRI) a vizsgált 143 ország közül:
(az NRI annyival több az ICT indexnél, hogy magában foglalja az ICT indexet, de mellette a kormányzati, gazdasági és lakossági környezetet is vizsgálja, hogy az ICT nyújtotta technológiai vívmányokat milyen szinten tudja a kormányzat, a gazdaság és a lakosság felhasználni - vagyis mennyire felkészült az adott ország és társadalma a 4. Ipari Forradalomra)

Az ASEAN országai közül a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) NRI rangsorában:
Szingapúr az 1.hely, Malayzia 31. hely, Thaiföld a 62., Indonézia az 73., Fülöp-szigetek a 77., Vietnám a 79., Kambodzsa a 109. hely.
Az ASEAN mellett Délkelet-Ázsiában ott van még Dél-Korea a 13., Japán a 10., Kína az 59. (Hongkong és Tajvan Kínától külön számítva mindegyik jobb helyezést ért el - vagyis Kína ezen részek nélkül az 59. hely).
India a 91. helyen van a versenyképességi rangsorban.

Az arab olajmonarchiák közül: az Egyesült Arab Emírségek a 26. hely, Katar a 27., Bahrain a 28., Szaúd Arábia a 33., Omán az 52. hely, Kuvait a 61.

Néhány BRIC ország (a fentebb említett Kína és India mellett) és néhány másik fontosabb gazdaság a fejlődő országok közül:
Oroszország a 41. hely, Törökország a 48., Dél-Afrikai Köztársaság a 65., Brazília a 72., Mexikó a 76., Egyiptom a 96. hely.

A fenti listák kicsit uncsinak tűnnek, de azt jól mutatják, hogy korábban a Keletet csupán Japán képviselte évtizedeken keresztül a fejlett országok között, de az elmúlt időszakban egyre több helyen Szingapúr vette át a világrangsorokban a vezetést, de ahol nem, a Top10-ben akkor is benne van.
Japán mellett Dél-Korea és Malajzia (meg Hongkong és Tajvan, ha Kínától külön vesszük őket) nagyon gyorsan zárkóznak fel a legfejlettebb országok közé. Indonézia ugyan kicsit lemarad Szingapúr-Japán-Dél-Korea-Malajzia (Tajvan és Hongkong) csoportjától, de velük versenyezve próbálja utolérni őket.
Kína szintén nagyon gyorsan zárkózik fel fejlett országokhoz (amikben hátrányban van, azokat a területeken egyelőre a hatalmas gazdasági ereje kompenzálja)
India teljesítménye a különböző területeken eléggé ingadozó, de az látszik, hogy a hidegháború vége óta drasztikus változáson ment keresztül, és próbál felzárkózni a regionális vetélytársaihoz. Kínához hasonlóan a gyengeségeit hatalmas belső piacából adódó gazdasági erejével tudja kompenzálni még egy jó ideig.
Az arab olajmonarchiák a pénzüket az oktatásba és fejlesztésekbe, modernizálásba fektetve egyre jobb helyeket foglalnak el a különböző rangsorokban.

A fenti listák akármennyire unalmas, de tényadatokkal mutatják azt, hogy a világ gazdasági, politikai, és fejlettségi központja Nyugatról Keletre tevődik át. A térképen 7 évvel ezelőtti posztban mutatottakat most a 2020-ban az adatok teljes mértékig alátámasztják, hogy a világ ebben az irányban változik.