Térképes sorozatunk előző részeiben - csak, hogy idézzük vissza - megpróbáltuk megválaszolni a világ nagy kérdését - hogyan jutottunk idáig, majd megnéztük a világot ázsiai szemmel, végül azt próbáltuk megmondani, hogy eluralkodik-e az erőszak a világban. Most egy igen kényes kérdést fogunk megnézni: félelmünk és gyűlöletünk általános tárgyát, a globalizációt.  

Még azelőtt, hogy megnéznénk, tényleg oly gonosz-e, mint ahogy az a közvélekedésben meg van írva, nézzük meg - természetesen látványos vizuális segédeszközök segítségével - miről is van szó. 

beatus-medieval-map-650x409.jpg

Íme, Liébanai Beatus világtérképe 776-ból. Az asztúriai szerzetes korának minden tudását, ismeretét beleadta a munkába. 

map-of-the-world-where-google-street-view-is-available.jpg

Ez pedig azt mutatja, ahol (pár hónappal ezelőtt) elérhető volt már a Google Street View. (Egy egészen friss térképen sokkal több lenne már a kék.) Ahol elérhető, ott már nem csak térkép a táj, ha akarunk, otthon ülve végigsétálhatunk az utcákon, tudjuk, hol van pékség, és melyik lámpaoszlop mellé vizelt a kutya. Ezt szabadon érezhetjük rémisztőnek (szerintem nem az), csodálatosnak (szerintem az), de egy vitathatatlan, a folyamatot visszafordítani már nem lehet. A tudás megvan, a világ összement. 

Nézzük meg kicsit más oldalról ugyanezt: 

146.png

A világ kereskedelmi útjai az ókorban. Valójában persze virtuális utak voltak ezek, hiszen soha, senki nem járta őket végig. Több év lett volna, míg valaki megfordul, így inkább mindig csak a következő nagyvárosig vitték az árut, ahol eladták, és ahonnan újabb kereskedő vitte tovább. 

info_history_shipping_sml.jpg

Ezek már a gyarmatosítás korának fontosabb kereskedelmi útvonalai. Jól látszik a változás. Ez pedig a tengeri kereskedelem 2013-ban:

__csm.jpg

A világot felfedezték, megtudták mit, hol, hogyan, mennyiért lehet venni, gyártatni. Ahogy leomlottak az információs akadályok, és megszületett az a technika, amivel értelmes időn belül, értelmes áron, nagy mennyiségben lehet szállítani, már csak egy dolog állt az integrált világgazdaság útjába, az államok által mesterségesen emelt korlátok: vámok, kvóták, bürokratikus akadályok. De a világtörténelem általában arra tanít minket, hogy amit technikailag meg lehet csinálni, azt hiába próbálják adminisztratív úton akadályozni. Így az akadályok már (nagyobb részt) megszűntek. 

Hogy mit jelent ez ma a gyakorlatban. Erre is van egy térképünk: 

nutella-map.jpgAzzal az egyszerű mozdulattal, hogy a gyerek fogja reggel a dobozt, és kiskanállal jó vastagon megkeni a kenyerét Nutellával, az egész világon több ezer embernek ad munkát. A brazil nádvágóktól a maláj  farmerekig, az ukrán tengerészektől az argentin gyári munkásokig, az olasz formatervezőktől az indiai kereskedőkig az egész világ azon dolgozik, hogy a mi gyerekünk jóllakjon. Borzasztó? Rémisztő? Szerintem inkább csodálatos és lenyűgöző. Igen, átélhetően pozitív lenne, ha egyszer is készülne olyan médiatermék, ahol a multinacionális vállalat nem a főgonosz szerepét töltené be. (Ilyen még nem készült.)

A történethez nálunk, Európa keleti felén az általános hozzáállás azonban meglehetősen ambivalens. Amíg a globális gazdaság gyakorlati eredményeiről van szó, addig semmi gondunk nincs vele. Műholdas tévén (koreai vagy kínai gyártmány) brazil mexikói, és amerikai sorozatokat nézünk, a gyerekek pedig reggel-este japán és kínai rajzfilmeket. Koreai vagy tajvani telefonnal telefonálunk, a kocsink francia, német, vagy japán, sőt nagy eséllyel a munkaadónk is. A ruháink - ha nem Kínában - akkor Bangladesben vagy Indonéziában készültek, kedvenc sörünk pedig - bár a címkéje magyar - dél-afrikai vagy brazil gyártó terméke. Orosz gázzal fűtünk, és kedvencünk az olasz meg a török konyha.

Ettől függetlenül viszont, ha valakinek van véleménye a "globalizációról", akkor az súlyosan negatív, mondván:

- Az egész mögött valami mesterterv áll, aminek végső célja valaki ellen szól (sőt személyesen ellenünk). 

- Csak  Amerikának  meg a "háttérhatalmaknak" jó,  hiszen az egész fő célja az "amerikanizálás"

- Mindenki más csak elszegényedik, a nemzetközi pénzügyi szervezetek (tudjukkik) rabszolgája lesz. 

- (Bár ide már csak kevesen jutnak el, de néha egészen normálisnak tűnő emberek is) Az egésznek fontos eleme a "magyarság ...-ása" (És ide valami negatívat tessék képzelni.)

Az egész összekapcsolódik gyakran valami (rém hamis) aranykor-mítosszal is. A legészbontóbb talán a néhány hete a Facebookon keringő Közért kép, és a mellé írt szöveg, illetve a hozzá járó kommenthalom volt: 

komcsikep-760x370.png

Ez az a pont, ahol Kádár János maradék hívei teljes egyetértésben borulnak egymás keblére a szívcsakra  és pártusjézus-hívőkkel. Hatalmas átéléssel sírják el magukat azon, hogy bezzeg, akkor még volt magyar .....  (szabadon behelyettesíthető bármivel a krumplitól a toronydaruig), de most már csak ez a külföldi SZAR van. (Hogy mitől szarabb, hát mert külföldi.) Viszont egy emberként horkannak fel ugyanők, amikor valamelyik másik hasonló társaság rábeszéli a saját kormányát, hogy a magyar ...-t (krumplitól toronydaruig) tiltsák ki az ő országukból, és elvárják, hogy a kormány "érvényesítse a magyar vállalkozások érdekeit". A rendszerükben rejlő önellentmondás nem tűnik fel nekik. (És persze önfeledten közös erővel töltik meg a legközelebbi TESCO-t, és dúskálnak az akciókban) No mindegy, próbálkozzunk azért.

Nos, tényszerűen az aranykor-nosztalgiás hölgyeknek uraknak sok mindenben igazuk van. A globális gazdaság alapja valóban az, hogy a korábbi autarkiára törekvő nemzetgazdaságok helyett (amelyek mindent, a toronydarutól a krumpliig igyekeztek az országhatáron belül megtermelni) létrejött az a globális gazdaság, ahol mindenütt csak azt termelik, amit ott a leghatékonyabban érdemes. (Oké, ez durva leegyszerűsítés, de a tendencia efelé mutat.) A termelés jelentős része ezzel elkerült a fejlett országokból. Na, és ennek mi lett az eredménye: hát ez.

Screen-Shot-2014-01-14-at-11.17.21-AM.png

Az ábra - két különböző számítási módszer szerint, de ez tulajdonképen mindegy - a mélyszegénységben  élők (napi 1,25  USD - kb. 300 Ft alatt keresők) arányát mutatja a világ három legjelentősebb, feltörekvő gazdaságában, Kínában, Indiában és Brazíliában. Ahogy a fejlődés beindult, ahogy ezek az országok bekapcsolódtak a világpiacba, mert a fejlett világ (persze némileg önös érdekből is) elkezdte lebontani a védővámok és kvóták rendszerét emberek százmillió jutottak munkához, lehetőséghez, hogy kiemelkedjenek a nyomorból. Ehhez a három országhoz még nyugodtan hozzátehetjük Törökországot, Indonéziát, Mexikót, Thaiföldet, Vietnamot is. Nézzük csak ezt összesítve: 

wordpoverty2-600x387.jpgElég döbbenetes, nem? 1970 és 2005 között 80%-kal csökkent a világon a legszegényebbek aránya. 1,4 milliárd embernek lett radikálisan jobb az élete, amit alapvetően annak köszönhet, hogy az országa nincs bezárva, nem   csak a szomszéd ugyanolyan csórónak adhatja el a termékeit és a munkaerejét. A növekvő termelés meghozta a növekvő nyersanyag-igényt is, az pedig a fejlődést kiterjesztette azokra az országokra, amelyek a gyarmati rendszer felbomlása óta vegetáltak. Íme, a világ leggyorsabban fejlődő országai 2012-ben:

1. Líbia

2. Sierra Leone

3. Makaó

4. Niger

5. Mongólia

6. Afganisztán

7. Irak

8. Kelet-Timor

9. Bhután

10. Libéria

11. Panama

12. Laosz

13. Ghána

14. Elefántcsontpart

15. Türkmenisztán

16. Kína

17. Pápua Új-Guinea

18. Ruanda

19. Mozambik

20. Eritrea

Oké, van ahol egyértelmű, hogy a háború utáni újjáépítés dobja meg a számokat,  de ha ezeket kiszűrjük, akkor is látható, hogy dinamizálódnak - a kínai, indiai kereslet, befektetések hatására - Afrika, Ázsia sokáig reménytelenül szegénynek tartott országai. Kínában már így is nyolcszorosára, Indiában négyszeresére, Brazíliában az ötszörösére nőtt az elmúlt öt évtizedben az átlagjövedelem - Botswanában pedig, tessék kapaszkodni, harmincszorosára. Ez pedig átalakítja a világot: 

governance-gap-growing-middle-classes-in-developing-countries-will-increase-demand-for-rule-of-law-and-government-accountability.pngMire gyermekeink felnőnek a világ sokkal nagyobb része lesz "középosztálybeli," él majd elfogadható, a mai európainak megfelelő életszínvonalon. (A barna Kína, a sárga India várható fejlődését mutatja.) Van olyan - no, azért kicsit talán optimista előrejelzés, amely szerint 2035-re - néhány kirívóan pocsék hely kivételével  egyszerűen nem lesznek a mai értelemben vett szegény országok a világon. A világ lakosságának mintegy 70%-a tartozik majd a közepes jövedelmi kategóriába. Ázsia jövőjének már szenteltünk egy teljes posztot. De azt se feledjük, a demográfiai változások jóvoltából ebben a középosztályban - jó, talán az alján - de több száz millió afrikai is. 

Az egész változásnak persze nagyon komoly természeti stb. kihatásai is lesznek, de ez most ennek a posztnak nem témája. 

Nézzük csak inkább, hogy milyen válaszokat adhatunk a közvélekedésekre:

- Milyen mesterterv már az, amelyik egyszerre képes mozgatni a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságát, amelyik mégiscsak meghatározza az egyik legfontosabb szereplő viselkedését,  a Google-t, amelyik a technológiát adja, az Európai Bizottságot, az Exxon Mobilt, a nigériai elnököt és ki tudja még ki mindenkit egyszerre? Mennyi a realitása, hogy mindenki és mindenkinek az ellensége mögött is van valaki - és ez a valaki ugyanaz? Bár tenném hozzá, ha van háttérhatalom (viccelek), és ilyen dolgokat talál ki, akkor nem csak baromi ügyes, de kimondottan jóindulatú is. 

- Mi ebben a jó pont Amerikának meg a "nemzetközi pénzügyi köröknek"? Az, ugye, látszik a legutóbbi ábrán, hogy hogyan csökken az Egyesült Államok aránya a gazdaságban? Ezzel azért párhuzamosan csökken (fog csökkenni) a hatalmi helyzete is. Ha az egész folyamat az "amerikanizálásról" szól, akkor ez jó irány? Hiszen a többi régió növekvő gazdagsága éppen az amerikai befolyás csökkenését jelenti már most, és egyre inkább azt jelenti a jövőben. Ezek komolyan maguk ellen dolgoznak?

- Mint elég egyértelműen látható, anyagilag sem épp a fejlett világ jár jól ezzel a változással. Nem jár rosszul, de kimondottan jól sem. A "mindnyájan rabszolgák leszünk" témában pedig tessék megnézni a legutolsó ábrát. 

- És ami, ugye, a legabszurdabb, de a magyar politikát meghatározó körökben teljesen általános tévképzetet illeti: amikor másfél milliárd indus, majd annyi kínai, és - 2050-re - jó egy milliárd fekete sorsa, jövője a tét, akkor mégis ki nem sz*rja le a nagyok játszmájában a fejlett világ peremén megbúvó (2050-re) hét és fél millió magyart? Egy közepes, kínai, vidéki párttitkár sorsa érdekesebb jelenleg a "nemzetközi pénzügyi körök" számára, mint egész Magyarország.

De, ha ennyire evidens a hülyeség, akkor miért uralkodnak mégis a tévképzetek gyakorlatilag az egész országon? Ennek legalább három oka van:

- Az egyik, amit már az előző, az erőszakkal foglalkozó posztban is írtunk: a korosodó ember természetes nosztalgiája. A közértes képet látva bennem is felhorgadt némi  visszavágyódás. A régi szép bélszínrolók csodás íze, a kék-ezüst csíkos  550-es Ikarusok elegáns formája, a Közértben központi darálógépben finomra darált kávé illata, mind mind eszembe jutott. De mivel képes vagyok elvonatkoztatni a saját érzéseimtől, nosztalgiáimtól, tudom, hogy objektíve a bélszínroló valószínűleg elég gyér alapanyagokból készült (semmiképpen nem bélszínből), és attól, hogy magyar a gyümölcs nem "ízesebb," és a hazai krumpli sem egészségesebb, mint bármelyik másik. Maximum jobban szeretjük, mert megszoktuk kiskorunk óta, mi idősebbek. Az ilyen gyors változásokat pedig amúgy is sokan nehezen kezelik. Jobbnak tűnik a változatlan világ. 

- A globális gazdaság  tényleg egy rohadt bonyolult rendszer. A trendek, a válságok, a "buborékok"  stb. mind hét milliárd szereplő egyéni döntéseiből állnak össze. És mind a hét milliárdnak szabad akarata van. Nyilván Xi Jinping kínai elnök, vagy Tim Cook Apple-vezér döntései sokkal több dologra vannak hatással, mint mondjuk az enyém, de a sok apró döntés is összeadódik. Egy átlagos dél-szudáni földműves  (Tim Cookhoz képest) látszólag semmit nem nyom a latban. De ő is dönt dolgokról: például, hogy otthon marad-e, vagy elindul, a zavargások elől valahova, ha igen hová, viszi-e a családját, és ha igen, hány család lesz, aki követi... Az ilyen bonyolult rendszerrel - az egyén szempontjából - az a baj, hogy tényleg kiszámíthatatlannak tűnik. Mint az időjárás. A kiszámíthatatlan dolgokat pedig nem szeretjük, félünk tőlük,  gonosznak tűnnek. Jó lenne valami rendező elvet, akaratot látni mögötte, aminek emberi arca van (még ha gonosz is), mert akkor könnyű, érthető válaszokat kapnánk a kérdésekre. Pont így voltunk az időjárással is - évezredekbe telt, míg az emberiség többsége elfogadta, hogy nem azért van szárazság, mert Esőisten haragszik ránk, és ellenségeink szívének rituális elfogyasztásával nem is békíthetjük meg a dühöngő Esőistent. 

- Ha ennyi lenne az egész, akkor tényleg megmaradna a dolog a pártusjézusosok, meg az ex-kádáristák problémájának. De ennél azért objektíve is többről van szó.Mutatok még egy ábrát: 

diagram.png

Az ábrán igen szépen látható, hogy mindabból a szépből és jóból, amit az előzőekben részleteztünk, a fejlett világ (ismétlem, tudom, hogy meglepő, de Magyarország e fejlett világ része, a széle ugyan, de a része) középosztálya gyakorlatilag kimaradt, mint kutyaszar a hóból. Csak amíg a német átlagpolgárnál az életszínvonal megőrzése (na jó, némi kis eséssel) igazán nem egy dráma, nálunk sokaknak az. És ez ellen ráadásul nem is tud, mit tenni az ember. Sőt igazából - bár persze mást hangoztat, és mással hitegeti a választóit - a kormány se. Az ország geopolitikai helyét megváltoztatni, globális trendekkel szembemenni nem lehet. (Jobban azért lehetne csinálni, másoknak sikerült.) 

Az egész pedig azért fájó sokaknak - és ezt azért meg tudom érteni - mert a fejlett világon belül is, akik igazán gazdagok (ez is látszik az ábrán), azok bőven gazdagodtak tovább. Ezt megmagyarázni sokkal könnyebb, mint elfogadni. A magyarázat elég egyszerű. Aki a gazdasági elitben van, az rá tud csatlakozni a globális gazdaságra, ami kapcsolatokat jelent a világ dinamikusabb felével - a középosztály viszont otthon kénytelen - a lassan fejlődő vagy éppen stagnáló gazdaságban eladni a munkaerejét. 

De mutatok egy még ennél is szomorúbb ábrát: 

labor_share_of_income.png

Az elmúlt évtizedekben a bevétel egyre kisebb, lassan elenyésző részét kapják a dolgozók. A többi a tőketulajdonosoknak jut. Úgy globálisan. Tessék nézni a görbét - elég drasztikus. Vagyis mindaz a szép és jó, amit fentebb írtunk a szegénység enyhítéséről közben meg azt eredményezte, hogy néhányan - relatíve kevesen - elképesztően meggazdagodtak. Bármennyire is erősödik globálisan a középosztály, az egyenlőtlenség továbbra is hatalmas marad. Tudunk ez ellen tenni? Alapvetően persze nem.  De mivel - ahogy fent írtam  - magunk is döntünk mindenkor, például, amikor pénzt költünk, kicsiben azért igen. Valamilyen szinten igen. Ha azokat a termékeket, amelyeknél ez lehetséges, közvetlenül a termelőktől vesszük, mondjuk a lakókörnyezetünkben, akkor ezen az arányon javítunk, és vissza is forgatjuk a pénzt a saját környezetünkbe. Ennek egy kistérség szintjén mindenképpen van is értelme. Minél kevesebbet kell szállítani az árut, annál kisebb lesz a környezet terhelése is. De ez azért csak az áruk egy nagyon korlátozott részére lehet igaz. A szomszéd néni nem fog nekünk okostelefont gyártani, vagy motorbiciklit, de még Nutellát se. Ugyanez igaz országos méretekre is - le lehet csatlakozni a globális gazdaságról a 21. században, de akkor úgy járunk, mint Észak-Korea. Az egyetlen hely a világon, ami hősiesen ellenáll a globalizációnak. 

A világ tehát változik, egyre kisebb, és átláthatóbb, mégis egyre bonyolultabb, és átláthatatlanabb lesz. Ez sokaknak jót hoz, de lehet, hogy nekünk éppen nem. És, ahogy a rossz idő ellen, sokat ez ellen se tudunk tenni - védekezhetünk, alkalmazkodhatunk, vagy elhúzhatunk melegebb tájakra. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr275773828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2014.01.26. 17:25:40

"Ha azokat a termékeket, amelyeknél ez lehetséges, közvetlenül a termelőktől vesszük, mondjuk a lakókörnyezetünkben, akkor ezen az arányon javítunk, és vissza is forgatjuk a pénzt a saját környezetünkbe. "

Teljesen egyetértek. 3 éve elhatároztam, csak kiskereskedő, piac és magyar áru. Ráadásul lehetőleg a környék szolgáltatásait veszem igénybe a járműjavítástól a fodrászig. Ma már nincs az ami régen, hogy hetente Auchan.

Kevesebb benzin, jobb áruminőség. Kísérletnek szántam, de ma már nem váltanék vissza.

különvélemény 2014.01.26. 17:34:08

@andzsin:
Az nem úgy lesz, hogy holnaptól 2m-rel magasabb a tenger és mindenki menekül.
Ahol nincs pénz gátra, ott majd szép lassan mindenki arrébb költözik.

cseresznyemaghasadás 2014.01.26. 17:36:19

tök jó a blog is, a vita is érdekes.
csak miért kell mindenhol virtigli nácikat is olvasni? nem lehetne törölni tisztelettel?

Konzervatív0 2014.01.26. 17:47:37

Bennem mindig az a kérdés fogalmazódik meg a globalizáció kapcsán, hogy miért van erre szükség? Kinek az érdeke hogy a magyar ember kinai inget vegyen?
A piacok nyitottsága csak egy dolog. Ok, lehet kapni head&shoulders-t meg milka csokit, de biztos hogy egészséges dolog az ha minden létező sampongyárat felvásásol nagy és csak az ő termékeit tudod megvenni többféle márkanéven?
Nincs ebben valami veszély, hogy egyes válalalti konszernek akár egy kisebb országot képesek kilora megvenni?

Én a globalizáció kapcsán midig szkeptikus vagyok. Nem igazán értem mi az a hajtóerő ami arra ösztönöz vállalatbirodalmakat hogy minden verenytársát felfalja, és nem tudom hol a határ.
Már napaság is több olyan vállalatbirodalom létezik ami nem csak egy szegmensben épít birodalmat, de teljesen profilidegen területeken is befektet.
Én ettől félek több okból is.
Az egyik a hatalom kérdése, és mivel tudjuk az ember bármit képes megtenni a hatalomért 1-1 ilyen válalaltbirodalom olyan befolyással birhat 1-1 államban ami nem biztos hogy a polgárok érdeke, és nincs aki álljt parcsoljon neki, mert mindenki a zsebében van. Egy nagyobb birodalom képes egy ksiebb országot bedönteni ha érdekei ezt kivánják.
A másik dolog ami aggaszt a határ. Tudjuk hogy mindn eddigi birodalom addig volt képes hatalmát fenntartani amig terjeszkedett. Amint behuzta a kéziféket rövid úton tönkrement.
Attól tartok, hogy úgy járunk mint a hegylakóban,. Csak egy maradhat, és ha csak 1 marad onnét nem kérdés a befolyás, és ha a pénztőke azt kivánja hogy emberek háborúzzanak, és öljék egymást akkor azt fogják tenni.

Véleményem szerint a globalizáció káros folyamat, aminek már most sem lehet gátat szabni.

val 2014.01.26. 17:53:21

Ezt írod: "létrejött az a globális gazdaság, ahol mindenütt csak azt termelik, amit ott a leghatékonyabban érdemes."
Namost neked nem jut eszedbe erről a nagy internacionalista (kommunista) tervgazdálkodás? Azok az idők, mikor nekünk buszt meg Pannóniát volt szabad gyártanunk? Mert a nagy testvér elrendelte? (Akinek nem tetszett, annak pedig csorgó nyállal letépték a körmeit az Andrássy 60-ban.)

A külföldi nem "SZAR". Ok, legyen minden külföldi, a gyereked pedig mehet majd külföldre a nutellagyárba kupakot csavarozni, vagy maradhat itt és vehet egy doboz Nutellát a munkanélküli segélyéből, hogy a hajára kenhesse. Tudom, ez is leegyszerűsítés, de a dolgok momentán efelé haladnak. :)

A hülyék általában eljátsszák a hattyúhalált egy-egy "megjósolhatatlan" válság/bankösszeomlás alkalmával. Ezek a hülyék azok, kik szándákosan építik le a redundanciát, miszerint több lábon kell állni, első körben önellátás, aztán lehet importálni esetleg iPhonet (amit nem kensz a kenyérre). (Valójában nem is hülyék, mert egy valag pénzt kapnak cserébe, a hülyék azok, akik bólogatnak nekik.)

Gyakorlatilag minden mondatodba bele lehetne kötni, de annyit nem ér az egész.

Konzervatív0 2014.01.26. 17:54:21

@na4: Te hogyan használod ki a globalizációt?
Szerintam az használ ki téged :)
Gondolom diplomád van nyelvet tanultál, és most Company Etikát oktatsz az embereknek noha te is tudod hogy az egész csak egy nagy lózung.
Szemébe tudsz nézni annak az amebrnek aki minimálbérét robotol és etet 2 gyereket és a kommunsta időket meghazudtoló jelmondatokkal tömöd a fejét?
A globalizáció felhasznál téged, pont úgy mint a rabszolgahajcsárokat. Kicsit többet lök cserébe magad korbácsolod az embereket hogy teljesüljön az EBIT cél és a bónuszod.

2014.01.26. 17:54:55

@andzsin: Mi lenne már?!
Majd akkor kevesebb nanorobotot kell bevetni a túlszaporodás miatt és ennyi.

Globetrotter2014 2014.01.26. 17:56:27

Jó cikk, sajna a magyar közvélemény kezd egy nagyon szerencsétlen irányba terelődni, pedig ennél több kárt magunknak nem okozhatunk...

@danialves: Japán is így kezdte. Az általad említett "ásziai országok" jó része át is lépett ok Kelet-Európán (de akár Dél-Európán
@szorokin: ). : Kína nem éltanuló hanem kedvezményezett. Élt a lehetőséggel, mint japán is annak idején. MI sajna ugyanerre a pályára desztinálódtunk mégis elqrtuk.

A nyugati társadalmak jóléti rendszere a világgazdaság egyik jelentős tényezője, nélküli hiányozna a kereslet.

különvélemény 2014.01.26. 17:56:46

@Konzervatív0: "és csak az ő termékeit tudod megvenni többféle márkanéven?"

Így megy ez, sétálsz a Váci utcában, bemész a Zarába, beugrasz a Bershkába, onnan a Stradivariusba, átmész a Pull and Bear-be, és hú de sok helyen voltál.
Pedig mind egy cég.

A vegyiáruk, élelmiszerek nagy része is mind 2-3 cég terméke.
Csak tőlük lehet vásárolni, a polcokra max. saját márkás vagy noname kisipari termékek kerülhetnek.

Ezért lehet minden boltban ugyanazt kapni, nincs valódi választék, csak annak látszik. 20 éve több márka volt itt, mint most.

Bambano 2014.01.26. 17:59:56

az a baj ezzel a poszttal meg az egész érvrendszerrel, hogy keveri az államokat, gazdaságokat a tőkésekkel.

miért jó például amerikának, hogy kína fejlődik? egyáltalán nem jó. csak ezt a döntést nem amerika, mint szövetségi állam hozza meg, hanem pár amerikai tőkés. nem amerika dönti el, hogy az alma kínában gyártat, hanem az alma. és nem is amerikának jó, hogy az alma kínában gyártat, hanem az almának.

ennyi. az meg persze nem igaz, hogy nem lesznek szegények 2050-re. de, lesznek, csak nem india meg kína, hanem az eu országai.

Bambano 2014.01.26. 18:00:30

@Bambano: szövetségi állam helyett államszövetség...

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:03:51

@val: ez a nagy különbség: "volt szabad". Ez nem kis különbség, mivel a hatékonyság volt az utolsó tényező a helyszínek megtalálásában.

@Konzervatív0: a globalizáció lényege az hogy te nyerhetsz valamit amiért be is kell áldoznod valamit. Kínai ingért magyar Audi pl. Sokezer magas minőségű terméket állítanak elő nálunk ami globailzáció nélkül nem jött volna ide, te meg magyarázhatnád az átlag németnek hogy már van nálunk színesTV és nem csak szalonnát állítunk elő.

Hogy egy jó példával élljek: nemrég írták több helyen hogy csak a kint élő magyarok hazautalása kb szemmagasságban van a teljes magyar mezőgazdaság előállított értékével (ami mellesleg elég durván támogatott).

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.26. 18:06:44

A globalizáció az utóbbi idők egyik legpozitívabb fejleménye, ez vitén felül áll. A problémák megoldásának útja a globalizáció elmélyítése.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.26. 18:09:18

@ZF2: Japán azért életszínvonalban, iparosodottság, technológiai fejlettség szempontjából sosem volt annyira elmaradva, hogy ennyire komoly ugrást kelljen végrehajtaniuk. Ráadásul az ő feljövetelükkor még a kanyarban sem volt a globalizáció.

Az általam említett konkrétan 0 db ázsiai ország meg szerintem nem ugrott át senkit. De csak hogy legyen egy példa, az indonéz PPP egyharmada a bolgárnak. De még Thaiföldé is csak kétharmada. Igaz, ők már Ukrajnát pl. lehagyták, általánosságban viszont egyáltalán nem jellemző, hogy a fejlődő országok ennyire közel járnának az európai mutatókhoz.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:13:19

@ZF2: mindaddig gyártanak itt audit amig rövid számítgatások után rá nem jönnek hogy az olcsó munkerő sokkal nagyobb profittal bir mint amit a szállíás és a kockázat elvisz.
Nem egy globalizált cég megtette hogy földig rombolta üzemeit és áttette ukrajnába. Itt hagyva sokezer munkát keresőt meg a temékeit természetesen.
És nem tudsz partyban maradni pl bangladessel szemben, mert ott az ottani éltszinvonal mellet is éhbérért dolgoztatott emberek szintjére nem viheted le a munkabéreket.
Mondják, ok de az európai minőség.... hát nincs eupai minőség. Ugyan azt a terméket ha végellenőrzik akkor európai minőség és Zara ha nem akkor kinai minőség és Karát fashion.

Mi marad? A multi cégek szolgálatatóközpomtjai mind átkoltöznek inidába. Service desk szinte csak keleti van már.
Alakul ez szépen.

ROBERTO 2014.01.26. 18:14:38

"Hatalmas átéléssel sírják el magukat azon, hogy bezzeg, akkor még volt magyar ..... (szabadon behelyettesíthető bármivel a krumplitól a toronydaruig), de most már csak ez a külföldi SZAR van. (Hogy mitől szarabb, hát mert külföldi.)"

Amikor valaki ilyeneket mond, akkor legszívesebben föletetném vele az összes szemetet, amiért fizetek, és nem az elvárt minőséget hozza...

Csak egy példa a sok közül, a hagyma. Az egyszerű vöröshagyma, ami a tél végéig, tavasz közepéig elállt. Amit most kapsz, az megrohad 3 hét alatt.
Rá van írva a csomagolásra, hogy makói (csomagolású) hagyma. Hát ezt hozta a globalizmus. Rohadjon meg a sok külföldi szeméttermelő az importőr és a kereskedő! A makóiak, akik a hagymatermesztésből éltek, meg csődbementek, mert nem vette meg tőlük a felvásárló a hagymát, mert kínából olcsóbb volt behozni a SZART!

Konzervatív0 2014.01.26. 18:14:50

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: miben pozitiv a globalizáció?
Csak példát azontúl hogy van ájpad és lehet lájkmellémyt kapni.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:18:59

@ROBERTO: és senki nem ellenőrzi mivel trágyázzák és vegyszerezik, mert nem lehet minden szállítmányt ellenőrizni.
Eszed a rákkeltő vackot és a vegyszert, aztán néha kibzukik egy ki melamin botrány, vagy hogy emberei trágyával levéltrágyázzák a jordán paprikét, de ha már megtetted, hát így jártál... legközelebeb tesznek bele valami más vegyszert...

Kard 2014.01.26. 18:19:21

@danialves: Azért ez nem olyan bonyolult. Senki nem csinálna (kivéve valami pártkatona) olyan grafikont amin nem reál értéken számol egy pénzzel. Szerintem ez alap egy bármilyen reál beállítottságú embernél.

2014.01.26. 18:21:36

@Konzervatív0: Nem csak azt.A kínai cuccokat is.Elvégre olcsó és sok van belőle.

Kard 2014.01.26. 18:22:01

@Konzervatív0: Szerintem nincs igazad. Mondjuk pont az Audi az akinek egy elég nagy motorfejlesztő részlege van rengeteg mérnökkel. Na ez az amit nem tudsz olyan könnyen mozgatni. Nem biztos, hogy találsz Kínában annyi megfelelő szakértő mérnököt. Pont ez az ami viszont évtizedek alatt se egyenlítődik ki sokszor. Ettől van, hogy még mindig Hollandia vagy UK az ahová a legszívesebben fektet be egy-egy cég.

Kard 2014.01.26. 18:23:30

@Konzervatív0: Erre mindig azt szoktam mondani vegyél bio cuccot. Azt biztos nem teszik terre mindenféle cuccal. Ennyi. Gondolj arra, hogy a bio cucc ára az az alap és ha nem biot eszel akkor megkapod olcsóbban. Ez szerintem igaz is, mert biztos vagyok benne, hogy 100 éve kiló narancs "picit" többe került itthon mint most.

Kard 2014.01.26. 18:24:48

@ROBERTO: NEM kötelező megvenned. Ennyi. Csak pont az ilyen emberek azok akik aztán ha 1 forinttal olcsóbb egyik termék mint a másik majd azt fogják választani.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:24:53

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: demokratuóikus világálam?
Mi a demokrácia?
Az amikor levadásznak embereket mert szerintük terrorista de biróság nem dömtött róla? Az amikor embereket évtizedekig tartanak fogva és laznak meg quantanamo-n ugy hogy még védat sem emeltek ellenük?
Az amikor államokat foglalnak el a demokrácia nevében és embereket ölnek a demokrácia nevében? Ami amikor fegyvert adnak el a polgárháborús területekre?
Vagy csak szimplán az hogy jogodban áll hallgatni vagy megetsz máshvá dolgozni?

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:26:21

@danialves: pedig az igazán komoly ugrást valamikor a 60-es-70es években hajtották végre.

Azért mondjuk D-Korea, Szingapúr elég jól felküzdötte mágát. Hong Kong ugyebár már nincs, de azért Taiwan se az a kispályás gyártó ráadásul saját cégekkel is (pl HTC Acer).

Az hogy a Malájok nem tudtak hasonló világvezető saját ipart kiépíteni nem feltétlenül az amerikaik hibája...

Megjegyzem globaláció nélkl is pl kihalt pl a brit autóipar.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:26:24

@Kard: Ne legyen kétsged hogy a mozgatás csak szimpla logisztikai probléma. AMiért itt van még az audi az a qualifikált munkaerő ami még nincs kinában. Még...

Konzervatív0 2014.01.26. 18:27:39

@Kard: Nem a bio cuccal van a gond, hanem azzal hogy egy gépsori munkás nem kap anyi bért hog csak a biopiac felé is nézzen...
Nem cél.

ROBERTO 2014.01.26. 18:28:10

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: és mitől lenne demokratikus? Már az ókori görögök megállapították, hogy a demokrácia felső határa kb 2000fő, több ember esetében már nem működik. Amit a szarjankó liberálisok demokráciának neveznek, az a többség diktatúrája.... Lásd fityisz, ez a demokrácia esszenciája, megkapták, és most ajvékolnak ezerrel :-)

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:31:13

@Konzervatív0: de Ukrajnában vámkezelni kell, és el is kell juttatni nyugat európába. Amúgy érdekes a németek még mindig nem munkanélküliek, és legtöbb nyugati ország szép iparral bír.

Nem minden az olcsóság, van mindennek piaca.

Kard 2014.01.26. 18:31:27

@Konzervatív0: Igen, de azok az emberek 150 évvel ezelőtt éhen döglöttek (ugye megvan Petőfi verse). Most legalább van esélye enni ha nem is prémium minőségű ételt.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:36:03

@ZF2: és a gyarmatok? Mi is szép iparral birunk?
A németek és a nyugatiak a háború után kialakitották a saját iparukat és most ezek a vállalatok a hal feje, a rabszolgák meg termelnek. Ha innét kivonul egy multi csak szenyezett föld marad utána.

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:38:17

@ROBERTO: nem ugyanazt értjük demokrácia alatt...

Közvetett demokrácia, fékek és ellensúlyok, sok-sok biztonsági mechanizmust be lehet építeni...

Érdekes máshol működik, csak mi tudjuk bebizonyítani hogy működésképtelen?

Konzervatív0 2014.01.26. 18:38:24

@Kard: Ezek az emberek 150 évvel ezelőtt meg tudtak élni 3-4 hold földből. úgy ahogy. Most ezek az emberek eszik a szennyet és ha kivonul a multi aki alkalmazza akkor éhendöglenek.
Ez lenne a jóléti társadalom?

Kard 2014.01.26. 18:42:25

@Konzervatív0: Csak 150 éve se volt mindenkinek 3 hold földje ahogy most is bárki vehet 1 hektár szántót és megélhet vidéken. Persze akkor le kell mondania az olyan globalista dolgokról mint villany, víz, csatorna, internet, orvosi rendelő, kórház stb.
Te is lemehetsz, megnézném meddig bírnád ki.

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:43:39

@Konzervatív0: eleve ott kezdődik, hogy kicsit más a saját termelési sztenderdjük valszeg nem ugyanazt találnád egy Audi gyár után mint mondjuk a "nemzeti" Nitrochémia után.

Amellett hogy hátrahagynának nálunk párezer világszínvonalon képzett munkavállalót (ha esetleg valaki akarna élni a lehetőséggel), és több tucat hasonló szinívonalú beszállítót (amelyek már bőven lehetnek KKV-k). Szerintem kevés "rabszolga" cserélne a magyar minimálbérre bejelentős okosan ügyesen csak késve fizető "magyar" munkaadóval.

Globetrotter2014 2014.01.26. 18:46:36

@Konzervatív0: Amerikában igen jól működik, németeknél is elég rendes sokszintű demokrácia üzemel. A legtöbb nyugati országban sikerült fenntartható politikai rendszert kiépíteni (kiéve mondjuk Olaszországot).

És egyébbként a magyar rendszer sem volt rossz, sok kifejezetten a magyar rendszerre kitenyésztett attribútumokkal, persze nem a 2010 után "hekkelték" meg először, de nagyjából rendben volt.

Konzervatív0 2014.01.26. 18:47:06

@Kard: pontosan erről beszélek.
Függőség van kialakitva az emberekben. Függenek az áramtóla gáztól az internettől, mindentől.
Ha ezeket nincs pénze megvenni egy tehetetlen senki aki éhenhal, mert főldetművelni már nem tud, de még ha művelne is nem tud veresnyben maradni a globalista árakkal.
Itt a probléma.

Kard 2014.01.26. 18:47:34

@ZF2: Nekem is mindig az jut eszembe, hogy én egy multinál dolgozok asszonykám hazai kisvállalat.
Neki sokszor kérnie kell, hogy 15-én fizessék már ki az előző havi bérét. Nekem 26-án utalják a pénzem arra a hónapra és ha az szabadnapra esik akkor az előtte lévő legközelebbi munkanapon jön a fizetés (így kaptuk meg a decemberi bérünket dec 21-én). Ez a gonosz multi még elég jelentős önkéntes nyugdíjat is fizet utánunk, normális irodában dolgozunk és még sorolhatnám.

Kard 2014.01.26. 18:51:35

@Konzervatív0: De ugyanez volt régen is. Ha nem volt földje éhen halt vagy esetleg alanyi jogon járt a föld?
Most a tudás az ami régen a föld volt. Viszont van egy nagy különbség. Ma MINDENKINEK megadatik, hogy tanulhasson mert ingyen van az iskola.
Régen ha az apádtól nem örököltél földet izélhetted az egészet.
Ha valakinek nincs ma pénze Magyarországon az nagyon nagy részben csak rajta múlt/múlik, a múltban lévő döntéseinek a következménye (hogy nem tanult tovább mert motorozni, faszkodni jobb volt fiatalon). Régen viszont esélyed sem volt. Ha nem voltál uraság akkor 14 óra munka a földeken és 35 éves korban halál. Szerinted melyik a jobb?

Konzervatív0 2014.01.26. 18:53:18

@ZF2: ezzel nincs i baj, de hol adod el a kvalifikált autószerelői tudásod ha csak kinában van autógyár. Ez a kérdés.

Amerikában jól működik a demokrácia?
Ahha, szóval akkor qvantanamó csak egy kinos pattanás. Hol vannak itt az ellensúlyok? Hogy csak a nagy dolgokról beszéljek.
Jól működik amerikában?
Egy demokráciában lehetséges hogy kezelsére szoruló embereket biztósitóügynök keressen meg és beszéje rá hogy inkább haljon meg mert akkor a csaldájának ad némi pénz?

Konzervatív0 2014.01.26. 18:59:48

@Kard: Nem sirja senki vissza a múltat. Amiket feszegetsz az nem a galobalizációhoz kapcsolódik.
És ne feledd nem lehtet mindenki mérnök és jogtudós, kell paraszt is a sakktábblára.
A nyugati országokban a paraszt helyén is jólfizetett emberek állnak itt viszont alulfizetett senkik.
Csak példa. Az én vállalatomnál egy angliai targoncás többet keres mint itt egy igazgató. Ez lenne a demokrácia? Pedig ugyan az a vállalat ugyan azt gyárt és kb egy áron is adja el. Az ottani veszteséget megtermelik a gyarmatokon és kiviszik szakértői dij fejében.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.01.26. 19:09:09

A globaloböllérek létfpusztítása 3000 éves történet. Ilyen mélyrétegekbe bezzeg ez a hányaveti és perfid post bezzeg nem ás.

tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2011/08/vas-bune.html

Globetrotter2014 2014.01.26. 19:09:17

@Konzervatív0: Kína nem exportál autót érdemben (személygépjárművet Európába legalábbis). Amint ráállnának ugyanúgy elzárják nekik a leértelési csapot mint Japánnak a 90es években.

bakker Guantanamónak mi köze a demokráciához? Ez mégis hogy kerül elő?

Kard 2014.01.26. 19:16:06

@Konzervatív0: De ez nem a demokrácia hiánya, semmi köze hozzá. Egy ország akkor lesz gazdag ha az ország polgárai "sok" és minőségi értéket tudnak előállítani. Ezért kell, hogy minél több mérnök és egyéb magas kvalifikált ember legyen. Mert azok az emberek fognak annyi értéket teremteni, hogy egyfajta hálóként felhúzzák a gyengébb képességűek fizetését. Mondjuk (erősen a példa kedvéért) Magyarországon van magasan kvalifikált ember 20% és van 80% közepes ember. Ugyanez Németországban 40% és 60%. Tehát sokkal kevesebb embernek kell osztoznia a maradék munkahelyek számán, a 40% által megtermelt értékeken stb.
Egyszerűen ma Magyarországon túl sok az alacsonyan képzett ember ezért egymás fizetését tolják le. Ha hiány lenne belőlük egyből többet keresnének.
Ezért is van, hogy a míg mondjuk egy mérnök kb. a felét (sokszor még magasabb is ez a szám azaz 60-70%-át) keresi egy angol mérnöknek addig egy kétkezi munkás az ötödét.
A legviccesebb dolog az egészben az, hogy pont a globalizáció az ami ezt kiegyenlíthetné csak ugye itthon pont azok akiken segítene folyamatosan ellene harcolnak.

Konzervatív0 2014.01.26. 19:18:00

@ZF2: ezt kérdezem én is. Mi köze quantanamónak a deomkráciához?
Egy demokratikus állam megteheti, hogy valakik fölött felfüggessze a demokráciát?
Egy demokratikus állam megtehetit hogy politikai, pénzügyi vagy hadi nyomást gyakoroljon más független államokra?
Egy demokratikus cég megteheti hogy egyes cég alkalmazottainak 10-szeres pénzt fizet még más országok alkalmazottjainak a töredékét?
Egy demokratikus állam politikusa elmehet aggitálni ukrajnába a tüntetők közé?
ÉS sorolhatnám...

A deokrácia jelen esetben az, amit a nagyok annak tartanak és punk tum.

ROBERTO 2014.01.26. 19:22:30

@ZF2: Fékek és ellensúlyok, te mondád... és jöttél ámerikával. Ámerikával, ahol van guantanamó, és van NSA, ahol páros lábbal tiporja az állam az állampolgári jogokat, és talán még a seggébe is bele néz bárkinek a világon.

Az állami terrorizmust beállítani a demokrácia csúcsának... szép teljesítmény!

Konzervatív0 2014.01.26. 19:25:03

@Kard: a demokrácia megengedi hogy azonos emberek között diferenciákat alkalmazz?
Mi alapján? Bőrszin vagy hovatartozás?
Értem hogy a kereslet meg minden, de ugye ha demokratikusak vagyunk akkor mindenki egyenlő eséllyel indul az életben.
Egyenlő eséllyel indul egy német egy magyar vagy egy kinai?
Vagy mégsincs demokrácia, és a piac mindent felülir?

Globetrotter2014 2014.01.26. 19:27:43

@Konzervatív0: Első kérdésre megint: a kettőnek semmi köze egymáshoz. Miért nem lehet ezt megérteni? Az egyik egy belső irányítási rend, a másik egy külső eszköz.

A másodikra: igen.
A harmadikra: természetesen igen, erről szól a munkaerőpiac. Mellesleg megint, mi az hogy "demokratikus cég",vázolnád egy kicsit? A kettőnek megint semmi köze egymáshoz.

Negyedik: természetesen igen, pont azért hogy egy normális értékrendű országot hozzanak létre, ahol nem az a norma hogy az ellenzék vezérét megmérgezteted ill. lecsukatod...

Végül pedig: a demokrácia az amiről neked fogalmad sincs és nem is akarod megérteni.

A fékek és ellensúlyok arról szólna hogy ne lehessen egyoldalú hatalomra törni és azzal visszaélni. Erre van az évközi választás, többszintű szövetségi államok, népszavazás/népi kezdeményezés, alkotmánybíróság, bírói függetlenség, tárgyaláshoz való jog, korlátolt időtartamú vezetők. Ezek belső normák.

Guantanamo egy fogolytábor nem amerkai terroristáknak.

Kard 2014.01.26. 19:32:13

@Konzervatív0: Szerintem el kéne olvasnod mit jelent a demokrácia. Te összekevered a kommunizmussal ahol mindenki egyenlő.
A német felmenői tettek azért, hogy úgy éljenek.

Globetrotter2014 2014.01.26. 19:34:46

@ROBERTO: fékek és ellensúlyok mindenhol vannak, de az elnevezés inkább amerikai.

A rendszer maga a felvilágosodás idejéből ered (talán Montesqieu), de minden nyugati típusú demokrácia odafigyel rá. Mondjuk a "demokratikus centralizmus" (értsd Kommunizmus) pl nem követte.

És persze néha vannak néha a rendszerből adódóan bonyodalmak.

De eddig jobbat még nem találtak.

Konzervatív0 2014.01.26. 19:41:06

@ZF2: Ahha akkor a demokráciában megengedettek olyan "külsö eszközök" ami a "belső irányitási rendet" alapjaiban rugják föl?
Ha holnap idejön az USA demokráciát bombázni akkor ehhez joga van. értem.
Egy demokráciában demokratikusan működő cégek vannak, mert ha nem akkor nem demokratikus az ország. Nem? Autokráciára nem lehet demokráciát építeni.
Mi a normális értékrendű ország? Ahol legalizálják a drogokat vagy ahol birói itélet nélkül tartanak fogva és kinoznak évtizedekig embereket?
Erről a demokráciáról nincs fogalmam? Vagy nekem nem demokratikus jogom nem akarni ezt a fajta demokráciát?

A fékek és ellensúlyok mennyiben tudnak dolgozni pl amerikában quantanamo esetén?

Quantanamo egy nem ameriaki területen egy ameriaki fogolytábor ahol a világ különféle részeritől tartanak fogva jogszerűtlenül terroistának bélyegezett de soha nem bizonyitott és el nem itélt embereket természetesen demokratikusan megkinozva.

Mr. Waszabi 2014.01.26. 19:46:52

@pernahajder Campbell: ja. És a népesség is megkétszereződött 1960 óta, plusz az állatállomány is növekedett, amit az előbbiek megesznek. De ez azt is jelenti, hogy több ember több húst eszik, ahhoz több gabonaszármazékot, viszont ez a több hús is több abrakot kér, amíg vágósúlyba ér. Tehát a terménymennyiség növekedése meg kéne előzze a demográfiát, de a számokból az látszik, hogy ez nem történik meg.
Még a nagyobb termésátlagot is ugyanazon termőterületen egyre durvább módszerekkel érik el, nem tudom, mennyire vagy jártas mezőgazdaságban.
A megtermelt növényekből pedig szinte már kémiai úton állítják elő az ipari élelmiszer-alapanyagokat, amikből aztán összekotyvasztják a végtermékeket.
Nézd csak meg, mik vannak egy kenyérben, a liszten kívül.
Persze, egyfelől piaci verseny az oka, de igen valószínűtlen, hogy csak ez. Minden vállalkozás csak abban a mértékben mozdul a drága mesterséges technológiák irányába, amennyire a természetes források szűkülnek, nem nagyobb arányban.
Biztos vagyok benne, hogy nem kínlódnának az élelmiszeripariak annyi műbizbasszal, ha nem volna muszáj.
Ebben az értelemben értettem, hogy nem elég a Föld mai lakosságának, ami megterem a földeken. Vagy sokkal drágább volna, s kevesebbet ennénk. Azt nem tudom, hogy ez utóbbi jó vagy rossz volna-e.

Bambano 2014.01.26. 19:53:14

@Kard: azért a bio cucc meg a külföldi szemét között kellene legyen arany középút... a zölden leszüretelt banán és paradicsom, amit érésgyorsítóval kezelnek a szállítás alatt, hogy mire ideér, szép sárga/piros lesz, meg kemény, mint a kő és íztelen.

mondjuk én már láttam több embert is, aki soha életében nem evett még rendes paradicsomot, így fogalma sincs, miről beszélek.

az is egy agyatlan globalizációs marhaság, hogy a magyar tejet kiviszik az olaszoknak, ide meg hoznak lengyelt, mert így mindenki képes lenyúlni az eu exporttámogatását.

Kard 2014.01.26. 19:56:28

@Bambano: Nyilván vannak anomáliák. De azért lássuk be, hogy paradicsomot akkor eszel külföldit amikor itthon nem is lenne. Ez alapból igaz a banánra. Persze kurva jó volt amikor Thaiföldön ettem ananászt mert teljesen más volt az ottani mint az itteni, de másképp nem érne ide.
Szóval lehet választani, nem eszel paradicsomot télen vagy eszel csak nem olyan jót mint a magyar. Én pl. inkább nem eszek de a lényeg a kezedben a döntés főleg, hogy már mindenütt ki kell írni honnan származik az árú.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.26. 19:56:44

@ZF2: Nem véletlenül írtam fejlődő országokat, mert Dél-Korea-Tajvan-Japán egyáltalán nem fejlődő ország. Ex brit (Hong Kong)/japán (Korea) gyarmatokról írsz, akik azért soha nem tartoztak kifejezetten a harmadik világhoz.
De most Indiáról, Bangladesről, Vietnamról stb. beszélünk.

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:03:08

@Ajószűcs: Megnéztem még egyszer a grafikont. Az egyik mérés szerint az 1947. évi 69%-ról 2007-re 65%-ra csökkent a munkajövedelmek aránya, míg a másik szerint 66-ról 58%-ra. A total income tényleg a gazdaságban keletkező teljes jövedelemet jelenti, akkor a fenti részarány-csökkenésnek olyan okai is vannak mint: a szociális transzferek szerepének növekedése, a nyugdíjasok arányának növekedése, a kisvállalkozói jövedelmek (pl. az egyéni vállalkozó nem bért, hanem osztalékot ad magának) növekedése. Ehhez hozzá kell adni azt, hogy a mai gazdaság jóval automatizáltabb, tehát tőkeigényesebb a 1947. évinél, tehát még akkor is csökkenne a munka jövedelmének aránya, ha az egy munkaegységre, illetve az egy tőkeegységre jutó jövedelmek közötti arány nem változott volna.

Bambano 2014.01.26. 20:04:30

@Kard: a teszkóban nemigen kapsz rendes paradicsomot se nyáron, se télen. Akárhányszor megnéztem, mindig zöldtalpas volt.

Pedig ez az ország nem olyan nagy, hogy ne lehetne kamionnal minden boltba rendes magyar zöldséget teríteni.

ROBERTO 2014.01.26. 20:05:09

@Kard: Maradnék a vöröshagymánál. Magyarországon szinte megszűnt a termelés, mert a hulladéknak se jó külföldi dömpingáron tönkretette a termelőket.

20 évvel ezelőtt október-november tájékán vettél a piacon egy zsák, kb 30 kg hagymát, az kb áprilisig hagyma maradt. Ha most veszel hagymát, 3 hét múlva büdös és rothadt lesz. Amelyik elállt, az makói volt ez meg holland vagy kínai.

Ó, igen. Nincs választási lehetőséged! Igazi MAKÓI hagymát nem lehet kapni, csak olyat, amit Makón csomagoltak... Mellékesen, így lett a makói parasztból betanított szalagmunkás...

ROBERTO 2014.01.26. 20:11:33

@Bambano: A banánt itt érlelik pesten a nagybani piac területén a bazi nagy bádog épületben.

Ami sokkal érdekesebb, az a banán inflációja. kb 5 évvel ezelőtt egy kiló I. osztályú banán 250Ft volt, jelenleg 500Ft....

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:11:54

@♔bаtyu♔: Ézt én is megpróbáltam. Miután a helyi krémsajt vízzé vált, a szaláma pedig két nap alatt rámbüdösödött, visszaszoktam a gonoszokhoz.

Globetrotter2014 2014.01.26. 20:13:29

@danialves: Hát India pl elég jól fejlődik mostanában, pedig van honnan. Azért nem az amerikaik dolga hogy ezek az országok jóléte bővüljön, de megadják a lehetőséget, sokkal jobban mint bármelyik alternatív világrend (pl SZU, III. birodalom, angol gyarmatrendszer, hogy csak pár alternatívát mondjak). És nyugodtan írhatnám a mostani Oroszországot is. Aki képes az USA elé tenni (emlékszünk még Grozníj bombázására?) az valamit nagyon benézett.

@Konzervatív0: akiket ott tartanak fogva azok eleve nem a demokrácia játékszabályainak nagy hívei voltak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyet értek a táborral de ennek semmi köze ahhoz amit tőlünk várnak el.

A jogállamiságra vonatkozó elvárások ahhoz kellenek hogy ne kezeljenek mindet ott ahova most egyesek elvakult hülyeségből vagy sértődöttségből tartanának.

Kard 2014.01.26. 20:16:15

@Bambano: Hát aki Tescóban vásárol megérdemli. Én kimegyek szépen a piacra (XIII ker.) és megveszem a Mari néni paradicsomát minden szombaton (nyilván télen nem, de mint írtam akkor nem is eszek külföldi paradicsomot). A választás mindig a te kezedben van mint írtam korábban is. Esetleg a tescós paradicsom olcsóbb és azért szarabb?

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:16:45

@val: Ez jó: összehasonlítani a KGST-t a mai, alapvetően versenyen alapuló világgazdasággal, majd fennhéjázóan kiszállni a vitából. Fáj a hasam a röhögéstől.

Kard 2014.01.26. 20:16:57

@ROBERTO: Azért is a globalizáció a hibás, hogy a magyar nem hajlandó megvenni a drágább magyar hagymát? Nem inkább a magyarral van probléma, hogy ilyen olcsójános mind???

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:20:10

@ROBERTO: Megmondták: helyi piac. Csak nézz jó mélyen az árus szemébe! Remélem, bejön.

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:23:17

@Konzervatív0: Örömmel vár a koreai népi demokratikus köztársaság. Affenébe, ezek is demokratikusnak híjják magukat.

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.26. 20:30:46

@Bambano: Lózung: EU-n belüli kereskedelemre nem jár exporttámogatás.

ROBERTO 2014.01.26. 20:38:46

@Kard: Voltam piacon, elég sok helyen. Az "őstermelők" áruja kísértetiesen hasonlít a viszonteladók árujára... Hát nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem ugyanonnan származik...

Ha lehetne kapni, megvenném, csak épp nem találom. Ezér vagyok óccsójános. Igaz?

Kard 2014.01.26. 20:42:55

@ROBERTO: Nézd ez általában nem egy ember problémája...azaz nem te vagy az olcsó jános, hanem az ország mondjuk 80%-a. Az már elég. Ezzel nem tudsz mit tenni bár nem hiszem el, hogy Makó környékén már senki sem termelne hagymát.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.26. 20:46:18

@ZF2: Pont innen indultunk, hogy most még tudnak fejlődni, mert van honnan. :D
Mondom, várjuk meg, amíg az életszínvonal utoléri az oda bevitt tőkét, lesz egy-két meglepetés, amikor ez a ca. 2,5 milliárd ember már nem a világ legolcsóbb munkaereje lesz.

kvadrillio 2014.01.26. 21:20:33

" eluralkodik-e az erőszak a világban."

igen ! eluralkodik ! az egyes államok erőszakszervezetei részéről !+....egyre jobban féltik hatalmukat és egyre nagyobb az ELÉGEDETLENSÉG A NAGY TÖBBSÉGŰBEN !!!
EGYRE JOBBAN NŐ A VÉRONTÁSI KÉSZSÉG !!!!!!!

kayaibrahim 2014.01.26. 21:21:18

Arról az apróságról elfeledkeztünk, hogy a demokráciában az kormányoz aki többet költ kampányra, akinek több támogatója van, azaz a cégek irányítanak, azaz a profit. A profit gondolkozik helyettünk, tényleg nagyon jó. Ez egy fenntarthatatlan és rossz rendszer. A tervgazdaság, a szabadpiac és az önfenntartás egyensúlya lenne jó. A helyi érdekeknek sokkal kéne érvényesülni.

Gáz van! 2014.01.26. 21:40:34

@fagyospityóka: Ha jól veszem ki, épp a cikkíró cáfolt rá erre. Az előre elrendeljük, hogy hol mit ésszerű termelni távolról sem szabad verseny. Javíts ki ha tévedek, de te is -mint ember és mint vállalkozó is- csak a nálad gyengébbekkel tudsz úgymond versenyezni, fordítva esélytelen.

kvadrillio 2014.01.26. 21:54:45

@na4: hjahhh..... AZ ÁFA-CSALÓK IS KIHASZNÁLJÁK A GLOBBBALIZÁCIÓT RENDESEN MI ???!!!!!

kvadrillio 2014.01.26. 22:05:21

Negatív hatások

A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a gazdasági és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a munkanélküliség, a kisvállalkozások tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de a tények nem ezt mutatják, az elmúlt évtizedekben nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A 20. század utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, Afrika stagnált, Közép- és Kelet-Európa pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség 1913-ban 1:10, 1950-ben 1:26, 1990-ben pedig már 1:40 arányú volt.

Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja. """""""""

PFFF........KIKNEK IS JÓ A GLOBALIZÁCIÓ ?????????????????????????????

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.27. 09:05:16

@Gáz van!: Tévedsz. A cikkben ez áll: "A világot felfedezték, megtudták mit, hol, hogyan, mennyiért lehet venni, gyártatni." Tény, hogy egyéni (azaz vállalati) szinten döntés kérdése, hogy mit hol gyártanak, és azt is el tudom fogadni hogy sokan rosszdontést hoznak. Makrogazdasgi szinten azonban ez egyrészt kiegyenlítődik, másrész a notórius rosszul dontők elhullanak. Az államok hatalmi szóval nem tudják ezt befolyásolni, legfeljebb kedvezményekkel ösztönözni. A KGST-ben hatalmi szó volt, ráadásul - a mi szempontunkból - idegen hatalmi szó.

a szürkebarát ötven árnyalata 2014.01.27. 09:08:49

@kvadrillio: a cikkben bemutatott adatok pont ezt cáfolják. Én úgy gondolom, hogy a harmadik világ problémáit a helyi háborúk és az korrupció okozzák. Afrika stagnálásában egyformán benne van Namíbia, Botswana vagy Kenya növekedése és Szomália vagy Szudán hanyatlása.

Narancskommunista (törölt) 2014.01.27. 10:22:21

@Konzervatív0:
Ha mindent Távol-Keletre visznek, akkor meg nálunk lesznek éhbérek, ezért mi leszünk vonzóbb célpont arra, hogy ide hozzanak gyártó vagy szolgáltató központokat. A globalizáció már csak ilyen, mindig minden a könnyebb ellenállás felé billen. Távol-Keletre azért megy a tőke, mert ők nagyon lent voltak, ez az ami kiegyenlítődik. Ebben a világban ha az átlagnál jobbat akarsz, akkor olyat kell tudni, amit mások nem.

Narancskommunista (törölt) 2014.01.27. 10:26:25

@fagyospityóka:
"Afrika stagnálásában egyformán benne van Namíbia, Botswana vagy Kenya növekedése és Szomália vagy Szudán hanyatlása. "

Őőőőőőőőő, Szomália hanyatlása? Nekik 20 éve is 0 körüli volt a GDP-jük, nem nagyon oszt-szoroz az, hogy azóta még rosszabb lett az ottani helyzet. Az elmúlt 20 évben inkább a közép-afrikai országok háborúi és az ehhez kapcsolódó hanyatlás ami a stagnálásban a lefelé húzó erőt képviselte.

Roland635CSi 2014.01.27. 16:34:07

A youtube-on van egy nagyon jo film ami ehhez a temähoz tökeletesen kapcsolodik. Az a cime: A Hülyeseg Kora. Magyar szinkronos, ajänlom mindenkinek megtekintesre.

Untermensch4 2014.02.07. 05:05:33

@Kard: " normális irodában dolgozunk és még sorolhatnám. " majd sorolok neked párat a világ nem irodai részéből: ment a főnöki észosztás az egyszeri multinál hogy a gyártás hatékonysága csak 60% a cég ny-eu-i gyárához képest. a bérrabszolgák fizetése meg volt 15-20%. csak ez nem is fog sokat javulni mert a vizsgált időszakban és előtte is aki rájött hogy ő tudja a ny-eu-i teljesítményt nyújtani a munkában annak 8%-a néhány hónapon belül már ballagott is nyugatra a maradék meg köszöni szépen nem akar az itteni bérért egyre többet dolgozni. a jelszó az hogy mindenki helyére van 100 munkanélküli de egyébként is az olcsó munkaerőre repült rá a cég, az tehát legyen olcsó akkor is ha elfogy ebben a folyamatban. a másik: magyar cég napi likviditási gondokkal (értsd úgy hogy az igazgató és többségi tulajdonos egy ismeretlen autó láttán a gyárudvaron megkérdezi a portást kié mert a cég különböző hitelezői elől bujkál) és mégis a válság kezdetén nem kirugdosás hanem rövidített munkahét és a szerződésben írott napon akkor is van fizetés ha délelőtt már látszik hogy délután elfogy az alapanyag a gyártáshoz...
meglepett hogy senki nem írta, a dominó-hatást csúnyán felerősítheti két "apróság" ami kb történelmi újdonság: az egyik annak a lehetősége hogy a pénzpiaci folyamatokra döntően ható emberek egy része kokaint fogyaszt (emlékszünk még a mókás hírekre?) a pénznek pedig a 70-es évek óta nincs fedezete (tán nincs is annyi arany ami ekkora méretű gazdaság pénzéhez kellene).
demokrácia és guantanamo: bérelt terület ahol jogi helyzete miatt nem kell olyan kellemetlenségekre energiát pazarolni mint vádemelés vagy gyanúsítás a fogvatartottak ellen, védőügyvéd, bíróság... persze ha háborúban fogták eel azokat a turbánosokat akkor elég lenne a hadifoglyokra vonatkozó nagyon részletes nemzetközi egyezmények szerint kezelni őket de valamiért nem...
olyan hogy demokratikus cég csak akkor létezhet ha minden alkalmazottja nagyjából egyenlő arányban részvényese is (szavazati jogot adó részvények, nem csak osztalék)

fehérfarkas 2014.03.15. 23:29:05

@különvélemény: "A valódi globalizmus az, ha felmész a netre, és te magad veszed meg a kínai cuccot a kínai kereskedőtől.
Az sokkal közelebb van a fair trade-hez, mint bármi amiről eddig gondoltad."

Ezt én is így látom, hogy ez az igazi globalizáció és igazi szabad kereskedelem.

fehérfarkas 2014.03.15. 23:52:01

@danialves: "Az általam említett konkrétan 0 db ázsiai ország meg szerintem nem ugrott át senkit. De csak hogy legyen egy példa, az indonéz PPP egyharmada a bolgárnak. De még Thaiföldé is csak kétharmada. Igaz, ők már Ukrajnát pl. lehagyták, általánosságban viszont egyáltalán nem jellemző, hogy a fejlődő országok ennyire közel járnának az európai mutatókhoz."

Az egy főre eső GDP elvileg azért van, hogy az országok fejlettségét és életszínvonalát jobban össze lehessen hasonlítani, csakhogy a társadalmi berendezkedés miatt mégsem alkalmas erre. hiába magasabb a bolgár és ukrán GDP/fő mutató, ha a valóságban ma már jóval nagyobb és szélesebb az indonéz és thai városi középosztály (nem a felső tízezer, hanem a középosztály) és az életszínvonala sokkal magasabb. A másik oldalon az indonéz és thai vidékiek vannak viszont náluk az lacsonyabb jövedelem nem jelent olyan szegénységet mint a bolgár és ukrán vidékieknek. Ugyanis az indonéz és thai vidékiek még a modernizmus előtti életet élik, ahol saját maguk számára meg van a szükséges életfeltétel, mert a középkori önállátó természetközeli gazdálkodást folytatják.
És a kettő átlaga (mivel ezek a legnagyobb lakosságarnyúak) adja a GDP/fő javát.
Ezért van az, hogy Indonéziában vagy Thaiföldön egy vidéki szegény sokkal boldogabb mint egy bolgár vagy ukrán városi középosztálybeli (az ő kevesebb pénze sokkal többet ér a saját környezetében, mint bolgár városinak a bolgár városok boltjaiban - míg az indonéz és thai városi fizetése pedig ma már messze többet ér a bolgár vagy ukrán városi ember fizetésénél).
A GDP/fő sajnos ezeket a belső szerkezeti dolokat nem tudja kimutatni. Ezért az életszínvonal összehasonlítására ma már sokkal jobb mutatókat szoktak alkalmazni (pl. HDI és HDR).

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.16. 12:31:32

@fehérfarkas: Az a probléma, hogy végig a nominális GDP-ről beszélsz, miközben én meg a vásárlóerő-paritásról írtam. Amit meg pont arra találtak ki, hogy össze lehessen hasonlítani, a bolgár és egy indonéz mit kap a pénzéért egy boltban.

fehérfarkas 2014.03.16. 14:48:48

@danialves:
Ezt az általam említett különbséget a vásárlóerőben (PPP) számított GDP/fő mutató sem tudja mérni, mert nem erről szól. A GDP-PPP/fő az egész ország együttes GDP-PPP-jének az elosztása a lakosság számával.
Azzal ez a mutató semmit nem tud kezdeni, hogy mondjuk Indonéziában vagy Thaiföldön 200.000 Ft-ból Jakartában vagy Bangkokban fél évig meg tudsz élni (nem 5csillagos szállódában, hanem úgy mint a helyiek), vidéken pedig akár 1,5 évig is elég lehet ez a pénz. Ezzel szemben Bulgáriában ez a pénz már nem is számít olyan soknak, mert a bolgár szállás, kaja, közlekedés, stb árai majdnem ugyanannyiba kerülnek mint itt Magyarországon.
És egy dzsakartai vagy bangkoki középosztálybeli az ottani árszinvonalhoz képest keres 150-300.000 Ft-nak megfelelő összeget, ami így ott ennek a többszörösét éri. Ezzel szemben az ottani vidéki meg kb 20-30.000 Ft-nak megfelelő összeget keres.
Ezzel szemben Bulgáriában 20-30.000 Ft-nak megfelelő jövedelem mire elég? De a 150-300.000 Ft-nak megfelelő jövedelem is kb ugyanarra elég amire itt nálunk Magyarországon, mert az árak hasonlóak.

A GDP-PPP/fő mutató ezeket a különbségeet az országok között nem mutatja, mert nem erre találták ki.
Egyébként jó mutató, de csak arra szabad használni, amire kitalálták és amit valójában mutat.
2013-as év az IMF adatai szerint:
Indonézia GDP-PPP: 1212 millió dollár
Thaiföld GDP-PPP: 646 millió dollár
Bulgária GDP-PPP: 103 millió dollár
Ukrajna GDP-PPP: 335 millió dollár
A /fő adat pedig az, hogy egy lakosra ebből mennyi - vagyis a fenti érték elosztva a lakosságszámmal.

Éppen ezért lehetséges, hogy az egy főre eső GDP-PPP-ben az ipari termelést egyáltalán nem végző kis törpe szigetek egy csomó fejlett nyugati országot leelőznek, mert a minimális lakosságukhoz képest az a néhány szálloda és offshore bank által termelt eredmény is olyan nagynak tűnik:
Bahamák: 31.324 dollár (GDP-PPP/fő)
Bahamák: 11 millió dollár (GDP-PPP)
Barbados: 25.043 dollár (GDP-PPP/fő)
Barbados: 7,1 millió dollár (GDP-PPP)
Egyenlítői Guinea: 26.486 dollár (GDP-PPP/fő)
Egyenlítői Guinea: 28 millió dollár (GDP-PPP)
Sechelle-szigetek: 24.989 dollár (GDP-PPP/fő)
Sechelle-szigetek: 2,4 millió dollár (GDP-PPP)
Saint Kitts és Nevis: 16.066 dollár (GDP-PPP/fő)
Saint Kitts és Nevis: 0,9 millió dollár (GDP-PPP)
Trinidad és Tobago: 19.826 dollár (GDP-PPP/fő)
Trinidad és Tobago: 27,1 millió dollár (GDP-PPP)
vagy ott az afrikai Gabon: 18.051 dollár (GDP-PPP/fő) és 26,7 millió dollár (GDP-PPP).
Vagy a szintén afrikai Botswana: 15.706 dollár (GDP-PPP/fő) és 31,5 millió dollár (GDP-PPP).

Vagy ha Indonéziáról már szó volt, akkor ott van a tőle évtizedekkel ezelőtt elszakadt Kelet-Timor: 20.113 dollár (GDP-PPP/fő), miközbeb a teljes GDP-PPP pedig csupán 10,6 millió dollár (GDP-PPP). Ezzel a 10,6 millió dollár (GDP-PPP) eredménnyel a világon csak a 144. helyen van.
Míg Indonézia teljes GDP-PPP eredménye 1212 millió dollár, és ezzel a világ 15. legnagyobb gazdasága. De a nagy lakossága miatt az egy főre jutó csupán 4.923 dollár (GDP-PPP/fő).
Vagyis míg Indonézia 120x többet termel mint Kelet-Timor (teljes GDP-PPP alapon számítva), mégis az egy főre jutó GDP-PPP/fő alapján Kelet-Timorban 4x akkora eredmény jön ki. De tényleg 4x olyan jól élnek Kelet-Timorban mint Indonéziában? Egy fenéket, ez csupán egy statisztikai szám. A valóságban Kelet-Timor lakosságának a fele analfabéta, és 37%-uk napi 1,25 dollár alatt él. Csupán az 1,7 milliós lakossággal (ami kisebb mint Budapesté) elosztva a teljes GDP adatot úgy látszik, mintha 4x olyan jól élnének, mint az indonézek.
(pedig a GDP-PPP/fő alapján a kelet-timoriaknak nemcsak az indonézeknél, hanem nálunk magyaroknál, bolgároknál és ukránoknál is sokkal jobban kellene élniük)

Ezek a fentiek a GDP-PPP/főben nemcsak Ukrajnát és Bulgáriát, hanem Magyarországot is leelőzik, míg a teljes GDP-PPP alapján meg messze elmaradnak mindháromtól. Pont azért mert a kisebb lakosság miatt a megtermelt eredményt is kevesebbel kell elosztani, hogy az egy főre jutott számot megkapjuk.

fehérfarkas 2014.03.16. 15:12:36

@danialves:
Amire te gondolsz az az ún. Big Mac index, amely a dollárban megadott vásárlóerőértéket (PPP) a helyi pénznem tényleges értékével veti össze. És a The Economist vezette be ezt a mutatót 1986-ban.
És azért a McDonnald's Big Macjét választották, mert az világszerte nagyon sok országban kapható (az index 86-os bevezetése óta még több országban), és így annak az árai könnyen begyűjthetőek és összehasonlíthatóak (és mert franchise révén világszrte ugyanúgy készül ugyanazokból az alapanyagokból).
Persze ennek is meg vannak a maga korlátjai, és ez sem jó mindenre. Főleg, hogy egy országon belül is változna a Big Mac árak (pl. a fővárosok belvárosaiban drágábban mint a vidéki McDonnaldsokban, vagy New Yorkban messze drágább mint az USA vidéki kisvárosaiban). De körülbelre azért mégis jó, és a hagyományos GDP-PPP-nél pontosabb képet mutat, ha arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az ottani pénz/jövedelem mire elég. Pl. a Big Mac 2014 januárjában az USÁ-ban $4.62, míg Kínában $2.74.
A másik korlátja enne a mutatónak, hogy habár létrehozott egy standard mutatót, ami nagyon könnyen összehasonlítható, de azzal már nem tud számolni, hogy a McDonnald's sok országban a jómódúak kiváltsága, míg pl. az USÁ-ban az alsó-középosztály jár oda, és az amerikai jómódúak a mekit lenézik, mert ők drágább és elegánsabb helyeken esznek.
Szóval ez sem tökéletes mutató, de a GDP-PPP/fő adatait egy kicsit árnyalja, és kiegészíti.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.16. 16:38:33

@fehérfarkas: Azért az nem egy nagy találmány, hogy ezek a mutatók az életszínvonal kiegyensúlyozottságát nem tudják sehol sem indikálni.
De szerintem ilyen mutatót nem is nagyon fogsz találni, ami megmutatná, hogy mennyire egyenletes a vagyon eloszlása egy országban. De ha van, ami alapján pontosabban be tudod lőni egymáshoz képest az indonéz és a bolgár életszínvonalat, akkor szólj.

fehérfarkas 2014.03.16. 17:21:11

@danialves:

A belső vagyon és jövedelmek eloszlására is vannak adatok. De én nem erről írtam, hanem azt mondtam, hogy a GDP-PPP/fő nem fejezi ki a tényleges életszínvonalat és az ottani jövedelem tényleges értékét.
Pl. 150.000 Ft még Dzsakártában vagy Bangkokban is sok pénznek számt, és az ottani árakhoz viszonyítva jóval több mindent lehet ezért a pénzért kapni, mint Budapesten, Szófiában vagy Kijevben. Az indonéz és thai vidéken pedig még ennél is sokkal többet ér ez az összeg az ottani vidéki árszínvonal miatt.
Indonéziában vidéken havi 30.000 Ft-nak megfelelő összegből rendesen megoldott a megfelelő táplálkozást, öltözködést és lakhatást. Egy magyar, ukrán vagy bolgár faluban 30.000 Ft-nak megfelelő összegből nagyon szegényen tudsz csak megélni, mert olyanok az árak.
És ezt a GDP-PPP/fő nem mutatja, mert a vásárlóerő paritás nem a helyi viszonyokra (nem a helyi fogyasztói kosárra), hanem globálisan van meghatározva, hogy az adott ország által előálított összjövedelem globális vásárlóerőparitása mennyi, és a /fő adat ezt osztja el a lakosságszámmal.

A Big Mac index már ennél többet mutat (persze az adott ország gazdaságát önmagában ez sem reprezentálja!!! - csupán kiegészíti a másikat), mert az már a helyi árakra is enged következtetni. Pl. Malajziában vagy Indonéziában ugyanazért a pénzért 2x annyi Big Macet kapsz, mint New Yorkban. Vagyis ugyanannyi pénzből 2x annyit tudsz vásárolni mint New Yorkban - máshogy fogalmazva: ugyanannak a pénznek a vásárlóerő paritása Malajziában és Indonéziában 2x annyi mint New Yorkban (és ez csak a nagyvároskra igaz, ahol van McDonnald's, mert az maláj és indonéz vidék ennél sokkal olcsóbb, csak ott nincsen Meki, hogy annak az áraival össze lehessen hasonlítani a Big Mac indexben).

A GDP-PPP/fő mutatók egyébként jók és hsznosak, de az adott ország életszínvonalát nem mutatják meg, és nem is szabad arra használni (mert nem arra találták ki ezt a mutatót).
Sőt, még a gazdasági fejlettséget sem mutatja.
Nézzük meg mondjuk a 4 általad említett ország fővárosának gazdasági fejlettségét: Dzsakarta és Bangkok messze megveri Szófiát és Kijevet (tavalyelőtt személyesen láttam Szófia egyik igazi nyomornegyedét, ahol az ember azt hitte, hogy nem is Európában van, hanem Indiában).
Dzsakarta és Bangkok szegény negyedei nem sokban különböznek Szófiáétól vagy Kijevétől. Viszont a középosztálybeli negyedeik és az üzleti és szolgáltatószektorbeli negyedeik olyanok mintha egy jövőben játszódó sci-fi filmben járnál, az ipari parkjaik pedig akkorák, mint Magyarországon egy közepes méretű város.
Ezzel szemben a maláj, indonéz, thai falusi vidéken pedig ma is úgy élnek mint pl. a 13. sz-ban, és a pénznek is emiatt jóval kevesebb értéke van, mert önellátó termelésre vannak berendezkedve (ezért van az, hogy ott havi 30.000 Ft-nak megfelelő összegből már királyként élhetsz, és szinte mindent megvehetsz amire szükséged van).
Az a fajta társadalmi homogenizáció, ami Európában végrement a 2. világháború után, az Ásziában, Afrikában és Latin-Amerikában szinte ismeretlen. És a jelenlegi folyamatok sem a homogenizáció irányába mennek ott. Hanem a különböző társadalmi csoportok, vallások, etnikumok békés egymásmellett élése, ami évezredek óta megfigyelhető ott.
(a fegyveres konfliktusokat általában külső politikai erők gerjesztik)

fehérfarkas 2014.03.16. 18:05:09

@fehérfarkas:
A Brookings Institution adatai alapján a nominal GDP-je a különböző városoknak (2012-es adatok) és maguknak az országoknak pedig az IMF 2012-es adatai alapján:
Dzsakarta: 225 millió dollár
(Indonézia teljes nominal GDP-je 878 millió dollár; és nominal GDP/fője: 3594 dollár)
Bangkok: 262 millió dollár
(Thaiföld teljes nominal GDP-je 365 millió dollár; és nominal GDP/fője: 5390 dollár)
Szófia: 41,5 millió dollár
(Bulgária teljes nominal GDP-je 51 millió dollár; és nominal GDP/fője: 7006 dollár)
Kijev: nincs róla adatom
(Ukrajna teljes nominal GDP-je 176 millió dollár; és nominal GDP/fője: 3877 dollár)

A fenti adatokból jól látszik, hogy a 4 országban a GDP jelentős részét a fővárosokban termelik meg, és azokban az egy főre jutó GDP messze nagyobb mint vidéken. De ebből csak az országon belüli életszínvonal és fejlettségi különbségre lehet bármit is mondani. Azt ezek az adatok már nem mutatják meg, hogy egy indonéz vagy ukrán vidéken élnek-e jobban az emberek. Pont azért mert a társadalmi berendezkedés teljesen más.

A nagyvárosok társadalmi berendezkedése, és a nagyvárosi életmód világszerte homogenizálódik, de a vidéki életformák között manapság is hatalmas, "ég és föld" eltérések vannak. Az ázsiai heterogén társadalmakban a vidéki élet teljesen más jövedelmi viszonyokat kíván, mint az európai homogenizált társadalmakban, ahol a vidéki árak majdnem akkorát mint a nagyvárosiak (a 20-30% különbség az árakban Európában, szemben 200-400% különbséggel Ázsiában), és az önellátó vidéki gazdálkodás évtizedekkel ezelőtt megszűnt.

fehérfarkas 2014.03.16. 18:13:42

@fehérfarkas:
A tejes GDP-nél millió helyett milliárd dollár (angolúl Billion) a helyes, csak elgépeltem.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.03.16. 18:54:18

@fehérfarkas: Azon kívül, hogy harmadszorra leírod ugyanazt, a kérdésemre tudsz reagálni?
Nevezetesen, hogy ha ez a mutató nem reprezentatív az életszínvonal mérésére, akkor mi lenne az szerinted?

fehérfarkas 2014.03.16. 23:22:40

@danialves:

Az előbb válaszoltam rá, csak sajnos elszállt a válaszom (az egész blog.hu valamiért bedöglött egy időre, más blogok is). A betett adatokat lusta vagyok újra előkeresni a statisztikai táblázatokból.
A lényeg az, hogy a GDP-PPP/fő mutató nem az életszínvonalra lett kitalálva.
És semmit nem tud kezdeni az olyan országokkal, amelyek máshogy fejlődtek mint az európai országok a 2. világháború után = amelyekben nem volt homogenizálódás (Nyugat-Európában a gazdasgi fejlődésből adotott szociális jóléti rendszereknek, Kelet-Európában meg a kommunizmusnak köszönhetően). Ászia és Afrika teljesen máshogy fejlődik.

A fentebb említett Indonéziában a mai napig vannak nomád törzsi életet élő emberek, akik 60 évvel ezelőtt még kannibálok voltak (a pápuák). Ez az egyik véglet. A másik véglet pedig a 24 milliós Dzsakarta a modern felhőkarcolóival, soksávos autóútjaival (rajta ún. metróbuszokkal, de épül már a rendes metró is), a város szélén a városnyi méretű ipari parkjaival, meg egyetemeivel, múzeumaival, vásárvárosával, ahol Hi-Tech kiállításokat is szerveznek, stb...
Az 1970-es években, amikor Bulgáriában és Ukrajnában a szocialista nehézipar adta a gazdaság motorját, akkor Indonézia még egy elmaradott agrárország volt. Most Indonézia a világ 15. legnagyobb gazdasága, rohamsebességgel fejlődő iparral, és az indonéz nagyvállalatok már Afrikában is terjeszkednek (de Szerbiában is lehet indonéz vállalatokat látni).
És nemcsak a pápua népcsoport törzsi nomádjai és a Dzsakarta hipermodern városából áll Indonézia, hanem a kettő között mindenféle átmenet megtalálható, attól függően, hogy az ország melyik részén vagy éppen abban az országban, amelynek 240 millió lakását kb 700 népcsoport lakja, és kb 300 nyelvet beszélnek (a hivatalos indonéz nyelv egy 20. sz-i mesterséges kreálmány, hogy legyen egy olyan hivatalos nyelve, amelyet a 6000 szigetből álló ország mindegyik részében egyformán megértenek a hivatalokban).
Thaiföld is hasonló, csak nem szigetország, hanem szárazföldi, és sokkal kevesebb népcsoportja van, és sokkal kevesebb nyelvet beszélnek, vagyis Indonéziánál jóval egységesebb ebből a szempontból. Viszont az trópusi őserdei bennszülöttek, vidéki falusiak, és a nagyvárosi középosztály tekintetében Indonéziához hasonló.
Ha elmész Bangkokba, akkor ahhoz képest nemcsak Szófia, de Kijev is egy unalmas, 20. sz. szocialista kisváros szürke épületekkel, és szürke elkeseredett, letört emberekkel (pedig Szófiával ellentétben Kijev nagyon sokat változott és fejlődött a rendszerváltás óta - de Bangkokhoz és az elmúlt 2 évtizedének hipergyors fejlődéséhez képest olyan mintha Kijevben is megállt volna az idő).

A GDP-PPP/fő mutató ezekben az országokban akkor és úgy értelmezhető, ha korábbi évek, évtizedek adtaival vetjük össze. De olyan következtetést levonni ebből, hogy pl. a bolgárok vagy ukránok jobban élnek mint az indonézek vagy thaiok nem lehet.

Fentebbi hozzászólásaimban pont arra hoztam konkrét példákat, hogy milyen megtévesztő lehet GDP PPP/fő alapján eldönteni az életszínvonalat és fejlettséget. Megemlítettem a törpe szigetországokat a magas GDP-PPP/fő adataikkal, miközben az életszínvonaluk alacsonyabb mint Bulgáriáé.
De megemlítettem az Indonéziától évtizedekkel ezelőtt elszakadt Kelet-Timort is: 20.113 dollár (GDP-PPP/fő), miközbeb a teljes GDP-PPP pedig csupán 10,6 millió dollár (GDP-PPP). Ezzel a 10,6 millió dollár (GDP-PPP) eredménnyel a világon csak a 144. helyen van.
Míg Indonézia teljes GDP-PPP eredménye 1212 millió dollár, és ezzel a világ 15. legnagyobb gazdasága. De a nagy lakossága miatt az egy főre jutó csupán 4.923 dollár (GDP-PPP/fő).
Vagyis míg Indonézia 120x többet termel mint Kelet-Timor (teljes GDP-PPP alapon számítva), mégis az egy főre jutó GDP-PPP/fő alapján Kelet-Timorban 4x akkora eredmény jön ki. De tényleg 4x olyan jól élnek Kelet-Timorban mint Indonéziában? Egy fenéket, ez csupán egy statisztikai szám. A valóságban Kelet-Timor lakosságának a fele analfabéta, és 37%-uk napi 1,25 dollár alatt él. Csupán az 1,7 milliós lakossággal (ami kisebb mint Budapesté) elosztva a teljes GDP adatot úgy látszik, mintha 4x olyan jól élnének, mint az indonézek.
(pedig a GDP-PPP/fő alapján a kelet-timoriaknak nemcsak az indonézeknél, hanem nálunk magyaroknál, bolgároknál és ukránoknál is sokkal jobban kellene élniük)

fehérfarkas 2014.03.17. 00:06:22

A globalizáció és multikulti nem mai találmány. Már az ókorban is létezett - egy kisebb változata: a 3 kontinensen elterülő Indiától Görögországig és Líbiáig tartó Akhaimenida Perzsa Birodalom (8 millió km2). Ez volt a világ első föderális birodalma, amelyben minden ember etnikai származástól függetlenül egyenlő volt (pl. egy görög, egy sémi és egy perzsa teljesen egyenjogúak voltak), és birodalom autonóm tartományokból (szatrapák) állt, és ugyan mindenki a saját nyelvét használhatta, de a sémi arámi volt a közös nyelv a linga franca (úgy mint a kalifátusokban az arab, a középkori Európában a latin, és a mai modern világunkban az angol - a perzsa birodalomban a perzsa csak a központi hatalom nyelve volt, de a birodalom eltérő nyelvű népeit összekötő közös nyelv az arámi volt). És a birodalom központját Helásszal 2500 km-es úttal kötötték össze, Kína felé pedig a selyemutat építették ki. Nemcsak nyelvben, hanem vallásban is mindeki a sajátját használhatta.
Nagy Sándor hellén birodalma szintén 3 kontinensre terjedt ki 5,2 km2-rel, és igaz ugyan csak nagyon rövid ideig élt, meg Nagy Sándor halála után a birodalma felbomlott, de az egyes tartományokat a tábornokai kapták meg, és azokon a területeken görög lett a linga franca, és a hellén kultúra kezdett elterjedni.
A görögöket pedig a rómaiak követték szintén 3 kontinensre kiterjedve (6,5 millió km2), de ők a görögöknél sokkal tovább tudták megőrizni a birodalom egységét. Alattunk a linga franca a latin lett, bár a keleti területeken megmaradt a görög és az arámi egyaránt.
A következő 3 kontinesnyi nagy birodalom az Omajjád Kalifátus a mai Kelet-Kínától a mai Spanyolországig (15 millió km2). Az arámi, görög és latin linga franca nyelveket az arab kezdte felváltani, mint a közigazgatás és tudományok nyelve - de emellett mindenki szabadon használhatta a sajátját, ahogy vallásilag is mindeki a saját vallását gyakorolhatta. De az ókori perzsákhoz, görögökhöz és rómaiakhoz hasonló "globalizálást" majd csak az Abbaszida Kalifátus csinálta meg (legnagyobb kiterjedése 11,1 millió km2).
Ezután a következő 3 kontinensnyi birodalom az Ottomán Török Birodalom 5,2 millió km2-rel Mezopotámia területől Magyarországig és Algériáig terjedve.

Azért írom, hogy globalizálás, mert a kereskedelem, gazdaság, közigazgatás, tudományok terén létrejön egy linga franca nyelv (időrendi sorrendben: arámi, görög, latin, arab, török). De a közös nyelv mellett mindenki megőrizhette a saját nyelvét is - de ha egy kereskedő vagy hivatalonok elment Damaszkuszból Athénba vagy Alexandriába, akkor aclinga franca nyelven meg tudta magát értetni (ugyanúgy, ahogy ma angolol értetjük meg magunkat bárhol a világban).
És persze a fenti birodalmak kiépítették a kereskedel és gazdaság számára fontos úthálózatokat, és gazdasági és tudományos központokat. És a birodalmon belüli munkamegosztás hasonló volt, mint a mai globális világban - csak akkor csupán azon birodalmokon belül volt érvényes.
Persze erre lehet azt mondani, hogy akkor mégis miért nevezem globálisnak, ha csak a birodalmon belül volt jellemző? Azért mert a fenti birodalmak 3 kontinensre terjedtek ki, és 3 kontinens bizonyos területeire (amit éppen uraltak) hatással voltak. Ez kicsiben olyan volt mint a mai globalizáció. Viszont akkoriban az akkori világ lakosságának egy nagyon jelentős részét érintette.

A spanyol, francia, holland, brit birodalmakat direkt nem említem, mert azok a meghódított népek kifosztásán alapultak, és nem voltak egyenjogúak ezen birodalmak területei (=a központ maximálisan kizsákmányolta a gyarmatokat). Persze vannak, akik szerint a mai globalizmus inkább ezekhez a gyarmotak könyörtelenül kizsákmányoló birodalmakhoz hasonlít és nem pedig a perzsa/görög/római birodalmak/arab kalifátusok/török birodalomhoz. De szerintem meg inkább ezekhez hasonlít és nem pedig az európai gyarmatbirodalmakhoz.

Ajtony 2014.04.13. 00:59:37

Alkalmazkodás. Lehet, hogy nem tetszik, de nincs más mód. Az alkalmazkodás nem jelent elvtelen behódolást. Az egyén számára mindig a pillanatnyi helyzet megoldása a kulcs. Egy ország számára a megfelelő vezetés, vezető kiválasztása. A legjobb példa a termőföld - ha mindenképpen nyitni kell, azt lehet úgy is, mint ahogy mi tettük: vehet termőföldet bárki, de csak magyar tudja teljesíteni a feltételeket. Bennünket az egyik globalista rendszer után dobtak a másikba. Az egyiket túléltük, és aránylag jól a többihez képest. most a másikat kell úgy felfognunk, hogy abban lehetőleg jól tudjunk élni. Én bízom a nyelvünk által kapott kreatívitásban :-)