Bár az Athosz-hegy az általam ismert világ egyik legszemrevalóbb helye, igazán nem lep meg, hogy alig 1800 ember döntött úgy, hogy itt éli le az életét. Szerzetesnek lenni egyáltalán nem vicces - no, persze nem is erre találták ki a dolgot. 

 

Sorozatunk előző részében tulajdonképpen meg sem érkeztünk még a hegyre. Ám - alig két óra hajózás után - ez is megtörténik. Kikötünk Dafni kikötőjében. Dafni ( jelentése egyébként babérlevél) a világ egyik legkisebb városa, kb öt házból áll. Van vámhivatal, posta, kávézó meg rendőrség.

 _01.jpg

No, meg innen indul a busz Karieszbe. A pár kilométeres utat kanyargós földúton tesszük meg - betonút csak a főváros közvetlen közelében van az egész félszigeten. Maga a főváros sem egy New York City. Húsz épületnél több itt sincs. Itt van azonban az ország egyetlen boltja (szerencsére árukínálata nem szerzetesekre van méretezve, így rendelkeznek hűtött kólával), étterme, és péksége is.

 _02.jpg

_03.jpg

_04.jpg

Az árak azért mindenütt a görög anyaország szintje fölött lebegnek, jó magasan. Uranupoliszban egy tengeri eledelekből összeállított lakomát lehet elfogyasztani abból a pénzből, amiért az "ország legjobb éttermében" valami meglehetősen visszafogott ízhatású bablevest, és szottyos rizst adnak. Innen indulnak ki a buszjáratok is. Vannak rendes járatos buszok, de ha turistáskodni szeretnél, vagyis több kolostort is megtekinteni a vízumodban szereplő három-négy nap alatt, akkor kénytelen leszel buszt bérelni. A kisbuszokat a kolostorok üzemeltetik, és rendesen meg is kopasztják a turistát. Egy napért - ez itt a reggeli és az esti ima közti időszakot jelenti - elég arcátlanul elkérnek 240 eurót. 

 _05.jpg

A buszpályaudvar

Nekünk szerencsénk volt. Sofőrünk az egyébként suceavai illetőségű Florin a legjobb fej volt, akivel a három nap alatt megismerkedtünk. Idegenvezetett, viccelődött, és még saját életébe is betekintést engedett valami furcsa német-angol-román-görög keveréknyelven. Ahhoz képest, hogy mennyiért adják az atyák a buszt, ő nem túl sokat, egy ezrest keres havonta. Ezért viszont heti hét napot dolgozik (mit is mondott az Úr a hetedik napról?), de két hónap után egy hónapra hazamegy Romániába. Mivel a szállás és az ellátás ingyen van, elég jól kijön, csak a család panaszkodik a munkabeosztásra, már vagy húsz éve, amióta itt dolgozik. A dolgozóktól ugyanis nem kérnek szerzetesi fogadalmat, csak azt, hogy az asszonyt ne hozzák magukkal. 

 A kolostorba érve a zarándokokat az arhontariki fogadja. A köszöntés a hagyományok szerint egy kis pohár ouzóval és a görögül lukuminak, törökül lokumnak nevezett cukros-ragadós édességgel történik. Aztán megkapjuk a beosztásunkat: szoba, napirend. A szállások, bár kétségtelenül nem ötcsillagosak, tiszták, és egész kellemesek. Többségében négyágyas szobák, de van nagyobb hálóterem is. Vécé a folyosó végén - de a zuhanyban van meleg víz. A napirend pedig bepillantást enged a szerzetesek mindennapi életébe. 

 _06.jpg

Fogadóhelyiség a Nagy Lavrában

Hajnalban gyors egymásutánban két mise (hogy pontosak legyünk, az ortodox szóhasználat szerint Szent Liturgia). Majd a második végén a reggeli jön. Délután mise, vacsora, újabb mise, majd záróra. Napnyugatakor zár a kolostor, és mindenkinek illendő visszavonulni a szobájába. A reggeli és a délutáni mise közti időszakot a szerzetesek munkával, illetve a szent iratok tanulmányozásával, elmélkedéssel töltik. A zarándokok, illetve zarándoknak álcázott turisták turistáskodással. Ez így elmondva akár kedélyes is lehetne, de nem az. 

 _07.jpg

A Nagy Lavra központi tere

Az ember a messzi távolból tán úgy képzeli, hogy a szép helyeken eldugott kolostorokban élő szerzetesek amolyan kedves, bölcselkedő bácsik, akik az odavetődő idegent coelhoi bölcsességekkel traktálják, hogy a helyes útra vezessék.  (Jó, tudom, Coelho katolikus, de jelen esetben ez mindegy.) Ez mondhatni a legkevésbé sincs így. A nem ortodox betolakodót itt láthatóan a Sátán küldöttének érzik, szükségtelen rossznak, akivel csak a minimális érintkezés elképzelhető. Azon túl, hogy elmondják, mikor, hol kell lenned, nem különösebben közlékenyek. Volt olyan kolostor, ahol kifejezetten - tudom, egyházi személyre nem illik ezt a szót használni - taplók voltak, volt ahol csak udvariasan távolságtartók.  A fényképezőgép látványától (azt már előre leszögezték, hogy aki videózni mer, azt kitoloncolják) viszont általában hisztérikus hadonászásban törtek ki, és élemedett korukat meghazudtolva rohantak feléd, hogy kicsavarják a kezedből. Az alábbi fotókat nem én készítettem,. sőt, tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy stúdióban, beöltöztetett színészekkel csinálták, akikre álszakállt ragasztottak. (De azért ide teszem őket, hogy lássatok ti is szerzeteseket.) 

_____001_1.jpg

_____002.JPG

 _____003.JPG

A felesleges beszédtől, élvezkedéstől mindenképpen szeretnék megóvni magukat, és az ide vetődő zarándokokat is. Bár a félsziget gyönyörű, érintetlen tengerpartokkal büszkélkedhet, a szerzetesek nemhogy úszni nem járnak le, de még a rendes fürdést sem vihetik túlzásba. (A zarándokok sem strandolhatnak, sőt előírásosan csak hosszú nadrágban, zárt cipőben jelenhetnek meg. Elméletben - nekünk ezt mondták - a hosszú ujjú ing is előírás, de ezt már éppúgy nem tartják be, ahogy hosszú hajjal is be lehet lépni a Szent-hegyre. Lazulnak.) 

 _08.jpg

_09.jpg

Beachek, ahol sosem fürdenek. 

Azért is kár, hogy nem tudtunk kommunikálni a szerzetesekkel, mert igazán érdekelt volna engem is, hogy így a 21. században mi indít egy embert arra, hogy ezt az életet válassza. Nem csak a nemi életről mond le - elméletben - örökre, - hiszen a Szent Ortodoxia nyilván nem azért zár össze férfiakat egy légtérbe, hogy egymáson töltsék ki vágyaikat - hanem, mondjuk arról is, hogy életében egyszer még ő válassza ki, hogy mit eszik, beszélgessen egy jót vacsora közben, internetezzen, fürödjön a tengerben, délig (vagy legalább reggel nyolcig) aludjon, és még sorolhatnám.  Én, mint világi ember, és mint nem-ortodox, nem gondolom, hogy lenne olyan Isten, amelyiknek ez kimondottan tetszene. De szívesen meghallgattam volna az érveiket. Az egyetlen - ifjabb - szerzetes, aki szóba elegyedett velünk erről, annyit mondott el, hogy harmincegynéhány éves koráig maga is világi életet élt, sőt szélsőbalos anarchista volt (ez Görögországban azért nem ritka), de megcsömörlött ettől az életformától.

A zarándokok-turisták napjai tehát alkalmazkodnak a kolostori időbeosztáshoz. Ennek megfelelően - kolostortól és naptól függően - hajnali fél három - három körül hangzik fel az első harangszó. Ez még szerényebb, csak azt jelzi, hogy egy óra múlva itt a Szent Liturgia ideje, így lehet kipattanni az ágyakból. A következő  fél négy - négy körül - már keményebb. Az összes harang rázendít, és végigjárja a kolostort egy barát egy fabottal, amit egy másik pálcával ritmikusan ütlegel.

_____005.jpg

Mindenkinek a templomba kell mennie. (A zarándokokat is ébresztgetik - Don't sleep here, go to church!) Az eretnekek (mi) csak az előtérben foglalhatnak helyet. De a hajnali liturgia így is igen impresszív. Tudom, ez a hasonlat sem illendő, de mintha valami misztikus horrorfilmbe kerültünk volna. Tök sötét van - az ortodox templomokban még nappal is félhomály van, éjszaka pedig vaksötét - amit csak pár gyertya sápadt fénye tör meg. Fekete alakok mozognak hangtalanul körülöttünk. A templom belsejéből pedig halk mormogás, majd érces férfihangokon előadott ősi énekek szólalnak meg. És mindez így meg órákon keresztül. Az ortodox Szent Liturgia alapvetően - a külső, nem hitvalló hallgató számára - egy zenemű, afféle kantáta, amelyben a hívek csak annyiban vesznek részt, hogy néha felállnak, néha megcsókolják az ikonokat, néha pedig egyesek egészen a földig hajolnak. Eretnek  (mi) fülnek viszont szép, kellemes zene, messze az évezredek mélyéről.  A liturgia az utóbbi másfél évezredben ugyanis vajmi keveset változott, a dallamok még a bukófélben lévő Rómát idézik. Bár az eretnekekre nem sok figyelem hárul, a tömjénfüstből, amivel az egész templomot beterítik azért ránk is jut bőven - köhögtünk is tőle rendesen. (Furcsa belegondolni, hogy ez a végtelenül ceremoniális vallás valahol gyökereiben megegyezik, mondjuk, az amerikai protestánsok életvidám közösségi éneklésével.)

Akinek van kedve, itt belehallgathat egy liturgiába:

 

A reggeli miseözön után jön a reggeli. Ha valaki ellógta a misét (zarándokok között előfordul, hogy orvul a szobájukban maradnak), az bukja a kaját is. A trapeza, az étkező ugyanis általában közvetlenül a főtemplom mellett van, és csoportosan vonulnak át a hívek. A napi két étkezés sem az örömről, hanem a lelki építkezésről szól - étkezés közben egy szerzetes végig szent szövegeket olvas fel, így beszélgetni, nevetgélni tilos. A reggelinek pedig vége van, amikor a szöveg véget ért. A kolostori étkezést a lelkes irodalom általában az "egyszerű, de igen ízletes" címkével szokta ellátni. No, nekünk azért ennél vegyesebb benyomásaink támadtak. Az első  (péntek) esti rizses kása meglehetősen böjtösre sikeredett, így elég elrettentő volt. Később viszont voltak valóban ízletes fogások is. A főétel mellé jár olajbogyó, kenyér, zöldség, gyümölcs, és - nem böjtös napokon - egy pohár bor is. A visítós hiszti elérkezte előtt egyetlen fényképet is tudtam csinálni:

 _10.jpg

A két esti (inkább késő délutáni és esti) mise közé iktatott vacsora hasonló stílusú. Ebéd nincs. Aki mindent megeszik, amit elé tettek, jól lakik.

Értünk a reggeli után jött Florin, hogy végigvigyen jó néhány kolostoron.  Az kétségtelen, mindegyik kicsit más, mindegyik egyedi, és építészetileg egészen csodálatos. Sok azért bennük a hasonlóság. Jelenleg húsz kolostor üzemel a félszigeten, körülöttük van még számos kisebb remetelak (szkiti), illetve cella. A kolostorok nagyrészt ma is őrzik középkori formájukat. Legtöbbjüket hatalmas falak veszik körül tornyokkal. 

 _12.jpg

_11.jpg

Ez még annak a korszaknak ez eredménye, amikor katalán kalózok vagy szultáni martalócok támadásától kellett tartani. Bent a kolostor közepén emelkedik a főtemplom, a katholikon. 

 _13.jpg

_14.jpg

 Előterében (csak itt lehetett fotózni nagy néha) valamiért általában a pokol, a végítélet képei, János jelenései fogadják a látogatót. (Akárcsak a romániai Horezuban.) 

 _15.jpg

_16.jpg

_17.jpg

_18.jpg

Mivel a bizánci kánon nem változott, a középkori és a 19. századi festményeket szinte csak onnan lehet megkülönböztetni, hogy utóbbiakon élénkebbek a színek. A katholikonnal szemben áll a trapeza, az étkező. Falát szintén festmények díszítik. 

_19.jpg

______trapeza-vatoped.jpg 

A kettő között általában díszes kútház áll. 

 _20.jpg

A központi udvar körül helyezkednek el a szerzetesek cellái. A hatalmas, több emeletes épületek láthatóan több száz ember befogadására alkalmasak.

_21.jpg

_22.jpg

Most azonban, ha nem is konganak az ürességtől, de messze nem működnek száz százalékos kihasználtsággal. A csúcson, a 20. század elején több, mint 7000 lakosa volt a kolostor köztársaságnak, most alig több, mint 1800 szerzetes él Athoszon. Ez a szám egyébként már jelentős növekedést mutat a mélyponthoz képest - 1971-ben a szerzetesek létszáma nem érte el az 1200-at, vagyis 20 kolostorral számolva átlagban kevesebb, mint 60 fővel számolhatunk. A változás elsősorban a kelet-európai rendszerváltásnak köszönhető.  Bár az atyák többsége még mindig görög, jelentősen növekedett például a románok száma. Florin igen büszke volt rá, hogy immár a második legnagyobb nemzetet alkotják a görögök után. Lépten-nyomon találkozni oroszokkal is. Kolostorukat, a Szt. Pantaleimónt folyamatosan bővítik, csinosítják az orosz állam pénzén. 

_23.jpg

A többi kolostorban is láthatóan hatalmas, és igen költséges rekonstrukciós munkák folynak. Az építőmunkások (mily meglepő) románok. A pénz viszont az Európai Uniótól származik. Attól az Uniótól, amelyet amúgy az atyák nem kedvelnek különösebben. 

 _24.jpg

Egy nap alatt bejártuk a kolostorok majd felét. A Nagy Lavrától - amely a legnagyobb, és legrégebben alapított kolostor - a Sztavronikitáig, amely a legfiatalabb - a 14. században alapították - de talán a legszebb mind között. A harmadik napon még végighallgattunk egy maratoni vasárnapi liturgiát, majd lassan elindultunk visszafelé. 

Amikor két és fél nap után visszaérkeztünk Uranupoliszba az elhízott, idősödő, slampos orosz turistanőket is álomszépnek láttuk. Meg kellett állapítanunk, érdekes élmény volt ez, de a kolostori élet nem nekünk való. 

 

 Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr566502103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2014.07.15. 04:13:53

Nagyon köszi. A képeket még külön is.

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.07.15. 06:01:33

Athosz nem része Schengennek.

Érdekes, hogy eddig mindenki tiszteletben tartotta Athosz autonómiáját. Még az oszmán szultán és Hitler is. Manapság viszont Brüsszel kezdi nyújtogatni a mocskos ateista mancsát feléje...

tobias2 2014.07.15. 06:29:59

"Kikötünk Dafni kikötőjében. Dafni ( jelentése egyébként babérlevél)" "...innen indul a busz Karieszbe." Ennek a jelentését miért nem fejtette ki? Hiánypótlásként: a kariesz fogszuvasodást jelent.

Az EU projekttáblán szereplő Makedónia-Trákia Operatív Program egyébként a legnagyobb pofátlanság: mióta van Görögországban Trákia? Már a Makedónia név is vitatott, de Trákia egyértelműen bolgár föld.

Éljen a görög-japán közös határ?

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.07.15. 08:04:24

@tobias2:

Hát, nem. Trákia déli része a mai Görögországban van egyértelműen.

Ezt a területet BG az I. vh. után vesztette el, azóta nincs bolgár tengerpart délen, az Égei-tengeren.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2014.07.15. 08:09:15

Feltehetőleg a napi számos liturgia nagy része nem Szent Liturgia (mise) volt, hanem a zsolozsma különféle imaórái (utrenye, vecsernye...).

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2014.07.15. 08:11:30

Érdekes beszámoló, sosem hallottam még róluk. kösz hogy megosztottad.

mirigy187 2014.07.15. 08:22:32

@maxval, a gondolkodó birca:

Össze-vissza beszélsz. Pont, hogy az eu nem szól bele a dolgaikba sőt még pénzel is tömi őket

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.07.15. 08:32:00

@mirigy187:

Sajnos nem így van. Nyomás van Brüsszel részéről Athosz nőellenes politikája kapcsán.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.15. 09:15:03

Megvan a tökéletes üzlet:
nyitni kell a közelben egy "Átváltoztatjuk"-szalont, ahol a nőket jó pénzért pasinak maszkírozzuk: mell-leszorítás, műborosta, műfütyi.

Bombasiker!

micsoda? 2014.07.15. 09:18:12

Nekem kissé pesszimista beállítottságú a poszt, ami nem baj, ezt az oldalt sem árt megismerni. A Szent Hegy kolostorairól nagyon sok, és szép videó látható a youtubon.

Nem hiszek a brüsszeli nyomásban én sem. A hagyomány megőrzése számukra is fontos. /Brüsszel csak Magyarország ellenes:)))

artifex · http://www.amywinehouse.co.uk/ 2014.07.15. 09:18:18

@maxval, a gondolkodó birca: erre gondolhattál

www.brusselsjournal.com/node/2851

"Several feminist groups in Greece and other countries have tried to have the medieval law nullified. The European Parliament asked Greece to make gender rights equal in 2002 and 2003, both times with no results."

Drago Brutic 2014.07.15. 10:03:39

Remek poszt! Mennyire keveset tudunk a Bizánci örökségről, pedig Athosz sincs messzebb, mint Róma. Egy hét múlva a Montenegrói nyaralást kiegészíteném egy Ohridi kitérővel, ott is sok gyönyörű kolostor van.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.07.15. 10:16:01

A fürdés-mai mérce szerinti-hanyagolása is valószínűleg a régebbi higiénés szokásokból ered.
Olvastam valahol, hogy az a lány aki a régebbi időkben sokat mosdott-fürdött gyanús volt, ami az erkölcseit illeti. Úgy tudom innen ered a "fürdős kurva" kifejezés is.

teddybear01 2014.07.15. 10:27:06

@A megvalósult amerikai ólom..: A fürdős kurva a középkori fürdőkben dolgozó kurva volt, akit masszőrnek, vagy fürdőscselédnek alkalmaztak hivatalosan. A fürdőben ugyanis lazultak az erkölcsök, sok asszony a meddőségét kezeltetni ment oda.

Ami pedig a fürdést illeti, kevesebb lehetőség volt rá mint a mostani fürdőszobás lakásokban, de azért lehetett. Némelyik vallási tébolyult viszont szándékosan nem fürdött, mert így akarta jelezni a világi élet teljes megvetését.

Baloldali érték 2014.07.15. 10:57:30

"A nem ortodox betolakodót itt láthatóan a Sátán küldöttének érzik, szükségtelen rossznak, akivel csak a minimális érintkezés elképzelhető."

Simán meg lehet érteni. Minden évben több ezer turistával találkoznak akik simán helyi látványosságként kezelik őket, és két nap alatt feje tetejére akarják állítani az egész félszigetet.

bahahaha 2014.07.15. 11:14:50

@maxval, a gondolkodó birca: Ha rajtuk múlna, azok az istentelen brüsszeli bürokraták a boszorkányégetést is betiltanák. Szerencsére itt vagy te, hogy bátran szembeszállj velük!

sanche_ 2014.07.15. 11:15:54

Tulajdonképpen nincs bajom, ha egyszerű és ..kissé visszamaradott emberek nyugodtan akarnak élni egy helyen, ahol már ezer éve ugyanott élhettek.

Azzal van a bajom, hogy pénzzel támogatják Őket. Az EU milyen okból adott nekik támogatást? Ez az egész olyan visszataszító, ahogy az is, hogy mindenért pénzt kérnek, nem keveset... Ne engedjenek be senkit, éljék a kis egyszerű, középkori életüket, az rendbe van... de ez..

Amúgy az írás nagyon klassz volt!

bahahaha 2014.07.15. 11:21:59

@lokotus: Az EU-s pénz minden bizonnyal műemlékvédelmi cimkével ment.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.07.15. 11:27:30

@teddybear01: Valóban, az eredeti kifejezés a vizes bordélyokból ered. Én ettől függetlenül hallottam a másik verziót is.( Hasonló módon mint a "majom sziget" kifejezés esetén. Ennek is hallottam már két különféle használatáról. Az egyik esetben a bálokon egy csapatba összeverődött fiúkra használták, a másik esetben pedig a tökéletlen borotválkozás eredményeképpen az arcon megmaradó nagyobb szőr szigetekre.)
Régebben pedig mindenki jóval kevesebbet fürdött mint ma. Érdemes megnézni a 16. századi japán ábrázolásokat az európai nemes urakról, sok helyütt utalnak a számukra szokatlanul erős testszagra. A képeken pl. egyfajta barnás "köddel " veszik körül az alakokat. A korabeli európa jóval alacsonyabb higiénés szinten állt, mint pl. a korabeli Japán.
Vagy ott van Bethlen Gábor, aki feltűnést keltett heti egyszeri fürdőjével.
Mai higiénés elvárásaink jórészt a 19. század második felében alakultak ki.

Messzi Vetek 2014.07.15. 11:33:59

@A megvalósult amerikai ólom..: kivéve természetesen Európa azon részeit, amik az Oszmán Birodalom részeiként funkcionáltak.

teddybear01 2014.07.15. 13:06:56

@A megvalósult amerikai ólom..: " Érdemes megnézni a 16. századi japán ábrázolásokat az európai nemes urakról, sok helyütt utalnak a számukra szokatlanul erős testszagra. A képeken pl. egyfajta barnás "köddel " veszik körül az alakokat. A korabeli európa jóval alacsonyabb higiénés szinten állt, mint pl. a korabeli Japán."

Bocs, de ennek az is az oka, hogy a középkori hajókon nem pazarolták az ivóvizet fürdésre. A tengervíz viszont hosszútávon kimarja a bőrt. Szóval a hónapok óta vitorlázó európaiak tényleg büdösek voltak a tisztasághoz szokott japánoknak.
Ráadásul ott van még az is, hogy a japánok többsége egészen más étrenden élt, mint az európaiak, húst nem nagyon ettek. Egy vegetáriánusnak meg egészen más a testszaga.
Aztán ott van még a fajok közötti különbség is. Egy fehérnek más a szaga mint egy kínainak, vagy például feketének.

teddybear01 2014.07.15. 13:19:38

@Messzi Vetek: A köznép általában mindenütt többet fürdött, mint a díszes ruhában, büdös pacsulifal bekent "előkelőségek".

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.07.15. 15:26:33

@teddybear01: Nyilván nem közvetlenül Európából mentek Japánba, hanem ázsiai gyarmati székhelyeikről hajóztak oda.(Porugália: Macao, Timor; Spanyol o. Fülöp-szigetek).
Attól pedig még nem érzek kifejezetten büdösnek valakit, hogy más étrenden él..

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.07.15. 15:33:29

@teddybear01: Ehhez képest elég szépen elterjedt a "büdös paraszt " szóösszetétel a nemesség körében..