Mivel is kezdhetnénk Nagy-Britannia világörökségeiről szóló kis sorozatunkat, ha nem a Stonehenge-dzsel, és mikor, ha nem éppen az év legrövidebb napján? Egy ilyen szimbolikus helyzetet nem szabad elszalasztani. Különösen, hogy éppen nemrégiben élőben is láttuk. Persze a kérdés azért jogos: lehet és érdemes-e még bármit írni  a Stonehenge-ről? Azt hiszem, igen.

Nos, amikor az ember sorban áll, hogy a kisbuszhoz férjen, ami majd kiviszi a kövekhez, és még a decemberi holtszezonban is egymás sarkát tapossák a csoportok, akik aztán végignyomakodnak a látogatóközponton, hogy vegyenek maguknak egy Stonehenge-es bögrét, és megcsinálják az obligát képet, amint ők tartják a köveket, kevés misztikumot talál a helyben. Ipari turizmus folyik itten.

 01.jpg

Egy átlagos decemberi hétköznap...

Magukhoz a kövekhez nem is engednek, mondván, ne rongáljuk őket, meg a talajt. Így pedig az egész kisebbnek is látszik, mint amilyen. Sokan kiábrándítóan érzik. (Pedig valójában azért érdekes.)  A hangulatot - így a napforduló könyékén - feldobják a magukat druidának érző, vicces bolondok, akik zöld ruhában énekelgetnek a kőkör közepén.

02.jpg

03.jpg

04.jpg

(Őket bezzeg beengedik.) Könyvből olvassák a szöveget, és olyanokat is mondanak, hogy "Ámen", szóval rémesen nincs közük semmihez, ami valójában itt zajolhatott, de ez őket láthatóan nem zavarja. (Az meg csak egy ide nem tartozó megjegyzés, hogy miért van az, hogy ők olyan kedves, jámbor bolondok, míg itthoni haverjaik a szívcsakrás-pártusjézusos társaság sokkal inkább agresszív, náci bolondok gyülekezete?)  Azért mégiscsak elmegy évi 1 millió ember megnézni a köveket, és havi rendszerességgel jelennek meg szenzációsnál szenzációsabb címekkel cikkek. A lényeg - mindig -, hogy, na, most már akkor véglegesen megfejtették a Stonehenge rejtélyét. Pedig látni fogjuk, ez a mondat, így minden elemében marhaság... A Stonehenge körüli hype csak azt mutatja meg nagyon szépen, hogy mi a tudomány, és mit szeretnénk tőle elvárni - amit sosem kapunk meg.

Kezdjük a meglehetősen száraz tényekkel... Wiltshire grófságban a sertésfarmok és katonai lőterek között, emberemlékezet óta ott álltak ezek a marha nagy kövek.

05.jpg

Amikor épült, még nem volt itt autóút - így látod meg elsőnek a Stronehenge-et London felől jövet.

Amíg az emberek megelégedtek a mesékkel és legendákkal egy ilyen látványosság láttán, meséket és legendákat szőttek köréjük, mint minden szokatlan  kőépítmény köré a világon, de ahogy tudományos magyarázatokat kezdtek keresni, a kérdések csak sokasodtak.  Mivel pedig nagy szerencséjére a köveknek, ott álltak, ahol az emberiség először kezdett el tudományos válaszokat keresni a kérdéseire, és először volt elég sok embernek elég pénze ahhoz, hogy kedvtelésből tudóskodjon, elég hamar ez lett a világ legismertebb, és legjobban kutatott régészeti lelőhelye.

john_aubrey.jpg

John Aubrey - az első komoly kutató a 17. századból.

 Íme, ami első látásra is látszik : Az építmény  több – kör alakú –  részből áll, kívülről árok határolja, e mögött pedig közvetlenül egy töltés emelkedik. A kört északkeleten bejárati nyílás szakítja meg, amihez az ún. Sugárút vezet. A kör közepén patkó alakban elhelyezett, homokkőből faragott oszlopok állnak, ezeket páronként vízszintes kövek kötötték össze. A patkón belül kisebb, faragott oszlopok voltak, de ezek mára eltűntek. (A nyomaik megmaradtak.) A töltés belső oldalán két kisebb kör alakú árok sík földdarabot vesz körül; ezeket északi és déli sírhalomnak nevezik, közepükön valaha szintén kőoszlopok emelkedhettek.

06.jpg

Oldalról...

stonehenge-above_24772_600x450.jpg

1024px-stonehenge_plan.jpg

 

És felülről..

A kutatás, hála a tudós gentry-nek, hihetetlenül korán, már a 17. században megindult. Két irányban egyszerre. Egy részről elkezdtek buzgón ásni,  és a korban mindig a lehető legmodernebb eszközöket bevetve értékelni mindazt, amit a földből kiszedtek. Másrészt rajzolni és számolni - mert elég korán feltűnt, hogy a tájolás valamit hordoz magában. Már 1740-ben leírta William Stukerey, hogy "...Az egész mű fővonala északkeletre mutat, afelé, ahol a Nap fölkel, midőn a napok a leghosszabbak...", és ezt még a 18. században pontosították, meghatározták, hogy pontosan mi mifelé mutat. Azóta az összes gödröt, amit találtak mindenféle csillagászati eszközzel bemérték, számítógépes modelleket alkottak stb. És közben ástak is vadul. Nincs a Földnek még egy olyan területe, amelyet ilyen alaposan feldolgoztak volna régészetileg, és a munka tovább folyik. Meghatározták az építési fázisokat.

Cursus

A legkorábbi építmény, egy kb. 3 kilométer hosszú, tájolt földsánc kb. az ie. 3600 körül épült.

Stonehenge I.

A népesség szarvasagancs csákányaival ásta ki a kb. 98 m átmérőjű, 6 m széles és 1,4–2 m mély árkot. A kiásott mészköves törmeléket az árok belső oldalán töltésként halmozták fel. Az északkeleti bejáratnál két kőoszlopot állítottak fel, ezek egyike, az ú. n. áldozókő maradt fenn. A töltés belső oldalán 56 sekély lyukat ástak, és csaknem azonnal be is temették.

stonehenge_map.jpg

Hogy lássuk is a különbséget az I., II, és III építési fázis között

Stonehenge II.

Kr. e. 2100 körül az építményt gyökeresen átalakították:Wales délnyugati részéről mintegy 80, egyenként 4 tonna súlyú granulitoszlopot szállítottak ide és állítottak fel a terület közepén. Ekkor két bezáratlan koncentrikus kört formáltak. A bejáratnál felállított oszlopokat úgy helyezték át, hogy a nyári napforduló idején a középpontból nézve hozzávetőleg a napkelte helyén legyenek. Ugyanebben az irányban kiszélesítették a Sugárutat, és felállították a két sarokkövet.

Stonehenge III. a

Kr. e. 2000 körül kerültek helyükre a patkó alakban, ill. teljes körben álló, felül áthidalt homokkő hármaskövek (trilitek), 

Stonhenge III. b

Ekkor a Stonehenge II-beli kb. 20 granulitkövet megfaragták, és a patkón belül hozzávetőleg ovális alakban helyezték el. Valamivel később, Kr. e. 1550 körül a körben álló tömbökön kívül, két koncentrikus körben lyukakat ástak - talán újabb köveknek akartak helyet csinálni.  A lyukak nyitva maradtak, és a következő századokban feltöltődtek. A kör belsejében oválisan elrendezett köveket szintén eltávolították.

Stonehenge III. c

A patkón belül granulitból faragott oszlopokat és obeliszkeket állítottak fel felváltva, egymáshoz közel. A megmaradt kb. 60 megmunkálatlan granulitot a patkó és a kör között állították fel. A tengelyvonalban állt a mind közül legnagyobb granulitoszlop. Kr. e. 1100 körül a Sugárutat keleti, majd délkeleti irányban kb. 3 km hosszúságban meghosszabbították, az Avon-folyóig. A kőkör és környezete az i. e. 1800 körüli évekig folyamatosan bővült és alakult. Mielőtt a harmadik fázis befejeződött volna, a munkálatok félbemaradtak, a helyszínt lakói valamilyen ok miatt elhagyták.

1280px-stonehenge_render.jpg

Rekonstrukció tájolással

A köveken kívül találtak  számos emberi és egyéb maradványt is, amelyeket természetesen szintén iszonyatosan alaposan megvizsgáltak: Kiderült, hogy egészen távolról, az Alpok vidékéről is kerültek ide emberek. (A fogazat alapján meg lehet mondani, ki, hol nőtt föl.) A Stonehenge körüli temetkezések közül sokaknak volt valamiféle súlyos testi elváltozása, vagy sérülése. Voltak olyanok is, akiket tompa tárggyal ütöttek fejbe. Felásták ezen kívül a környéket is, ahonnan további érdekes dolgok kerültek elő.

1. A Woodhenge

Durrington Wallsban került elő.  A hajdanvolt 30 méter széles és vagy 3 méter magas óriási földsánc körgyűrű belsejében és környékén három körkörös gerendaépítmény állt; erről tanúskodnak a lyukak, amelyekbe annak idején bizonyára tartócölöpöket állítottak. Az északi és a déli kör a gyűrű belsejében, a harmadik, későbbi építmény közvetlenül a gyűrű külső oldalán állt.  A területen a sáncgyűrű belsejében két magas építmény nyomaira is leltek. A gyűrűn kívül, a töltés alatt hét kis kunyhóból álló épületcsoport maradványai kerültek a felszínre.

woodhenge-137891777_640.jpg

A Woodhenge

woodhenge3d.jpg

És egy rekonstrukciós rajzon

Stonehenge kőtömbjeit egyfelől a téli napforduló napnyugtájához tájolva állították fel, míg Durrington Walls déli körét a téli napforduló napfelkeltéje szerint építették. Az agyagedények töredékei és az állati (főleg disznó) csontok tanúsága szerint Durrington Walls területén gyakorta rendezhettek ünnepi lakomákat.

2. A sugárút

Durringtont 167 méter hosszú kovakővel kirakott úr köti össze az Avon-folyóban, a Stonehenge-et egy jó három kilométeres, amelynek az oldalán árok és sánc van. Az út mentén a Woodhenge felőli oldalon kis házak sorakoztak, amelyekben alvóhelyek (priccsek) maradványai is fennmaradtak.

g2stonh.gif

Az is kiderült, hogy a terület már jóval azelőtt lakott volt, hogy a Stonehenge megépült volna, az első telepesek i.e. 8000 körül már állandó települést építettek ki, sőt, most úgy látszik, hogy a Stonehenge környékén folyamatosan volt valamiféle életvitel. Minden, ami ezután jön következtetés. Részint logikai úton, a különböző maradványok elhelyezkedéséből, de többségében analógiák segítségével. Analógiákat pedig bőven lehet találni. Több helyen is:

- Olyan bronzkori lelőhelyeken, ahol több forrás áll rendelkezésre. (Pl. rajzok. Egyről mi is írtunk. )

1632_1.jpg

Bronzkori szoláris naptár a Magura-barlangból kb. egyidős a Stonehenge-dzsel. Csillagászatilag ugyanazt tudja. Néhány bolgár ufológuson kívül senkit nem érdekel a rejtélye.

- A klasszikus ókor írott forrásaiban. Igaz, ezek jóval később születtek (Akár 2000 évvel a Stonehenge építése után), de gyakran a mítoszok, vallási gyakorlatok leírásakor, régebbi, bronzkori, újkőkori hagyományokra mennek vissza. Ilyen szempontból érdekes lehet az is, hogy mit gondolt a klasszikus ókor embere magáról a Stonehenge-ről. Íme, a leírás Diodorus Siculustól: "A szigeten egy Apollónnak szentelt gyönyörű liget van és egy különös, kerek alakú templom, melyet sok áldozati adomány díszít...Apollón minden tizenkilencedik évben eljön erre a szigetre, vagyis abban az időben, amikor az égitestek (a Nap és Hold) ugyanabban az együttállásban térnek vissza. "

- Nagyjából, amikor a Stonehenge épült, voltak olyan bronzkori népek, amelyek a kőkörhöz hasonló méretű - monumentalitású épületeket húztak fel - sumerek, egyiptomiak, hettiták - és, rendelkezvén az írás ismeretével, le is írták, hogyan, miért építették őket.

ur-ziggurat.jpg

Az Ur-i zikkurat. A Stonehenge I-es fázisával egyidős, és sokkal nagyobb. Senki nem tartja különösebben rejtélyesnek, talán mert részletes leírások vannak arról, ki építtette és miért. No, meg Irakban van.

- Számos modern kori neolit - kora vaskori fejlettségi szinten élő népnél van meg a monumentális kőépítmények felépítésének, illetve a napfordulókhoz kapcsolódó rítusok hagyománya. (Polinézia, Madagaszkár)

mahaiatea.jpg

Mahaitea manae - mára már nem sok maradt belőle, de Cook kapitány és társai még leírták, és le is rajzolták, hogy a polinéz törzsek hogyan és milyen szertartásokkal kísérve építettek a helyi viszonyok közt hatalmas piramisszerű építményeket.

Mindezekből  az analógiákból - és a leletekből persze - kirajzolódik egyfajta kép. A kép alapja az újkőkori, bronzkori ember gondolkodása, amit azért már elég jól ismerünk. A világot ebben a korban természetfeletti lények irányítják, akiknek a kegyét el kell nyerni, és akikkel valamiféleképpen kell és lehet kommunikálni. Ennek a módja valamiféle rítusokban, ceremóniákban rejlik, amelyek kapcsolódnak az év megfelelő szakához - ugyanis az alapvető funkciójuk, hogy a "világ rendjét fenntartsák", vagyis a társadalom létalapját jelentő mezőgazdasághoz biztosítsák a szükséges forrásokat - napsütést, esőt, termékenységet, és elhárítsák a nagyobb veszélyeket. Ez ebben a korban már valamiféle kiválasztott társadalmi csoporttal, vagy egyénekkel - papság, uralkodók - kerül(het) kapcsolatba.  Ez ugye azért elég üres kis valami. De ez egy keret. Igazából csak azt határozza meg, amin kívül nem érdemes gondolkodni. Nem érdemes, mert - akármilyen tetszetősek is lehetnek az extravagáns megoldások, az űrlények leszállópályájától a nemzetközi buszpályaudvarig és halpiacig - valószínűtlen, hogy olyan funkciókkal bírjon egy hely, ami teljesen kilóg a kor kontextusából.

Manapság több különböző elmélet van a színen, amelyek - látni fogjuk - csak látszólag, a bulvársajtó szenzációhajhász főcímeiben mondanak ellent egymásnak. 

1. A "Nap temploma"

Az épület tájolása helyből adja azt a feltételezést, hogy itt egy a Nappal kapcsolatos kultuszhelyről van szó. Egy elég vivid elképzelést is tudunk alkotni arról, hogy hogyan történtek a dolgok, különösen, mivel a Woodhenge feltárása óta igen bőséges leletanyag áll rendelkezésre. A Woodhenge ugye a téli napforduló reggeléhez van tájolva. Tehát onnan indulhatott az ünnepi menet. Végig a Szertartási sugárúton, majd napnyugtára értek a Stonehenge-hez. A Woodhenge, az Élők városa volt a szertartási lakomák színhelye. A papok a fából készül körön belül készültek fel, és a két magas építményből figyelték, hogy mikor kel a nap. A szertartás után visszatértek és nagy örömhírt hoztak, a Nap meghallgatta imáikat, és jövőre is lesz tavasz. Ennek örömére ettek egy jót. (Valamiféle hasonló ceremónia elképzelhető a nyári napfordulóval kapcsolatban is. Hogy mi volt a különbség arról nyilván fogalmunk sincs, de lehet találgatni. ) Ezt a feltételezést, a leletanyagon kívül számos analógia is alátámasztja. A megfelelő csillagok várása, az ezzel kapcsolatos ünnepek az egész ismert keleti világban adottak a korban. Babilónból fennmaradt - igaz kicsit későbbről, de bronzkori hagyományokra alapozva - egy teljes újévi (napfordulós kb.) szertartás leírása.Ceremoniális lakomák pedig igen sok helyről ismertek. A céljuk a gyakorlatban a közösség felhalmozott készleteinek újraelosztása, a közösség tagjainak egyenlő ellátása legalább egy alkalommal. (Télen, amikor amúgy szűkösek a készletek, különösen jól esik - lásd disznótor.) Szintén erre utalhat, hogy az antikvitásig élt a hagyomány a templom és a napisten - görög interpretációban Apollón - kapcsolatáról.

2. Az "Ősök temploma"

Míg a Woodhenge körül nincsenek temetkezések, a Stonehenge körül számos sírt találtak. Ahhoz persze keveset, hogy a teljes közösség több, mint ezer éven keresztül itt legyen eltemetve, de ahhoz éppen eleget, hogy feltételezzék, hogy kiemelt személyek ceremoniális temetőjéről lehet szó. Azt, hogy a napfordulónak van, lehet kapcsolata az nyilvánvaló, ha máshonnan nem, hát a nem is olyan messzi Newgrange-ből. Az írországi hatalmas sírboltba éppen a téli napfordulókor süt csak be a nap. Feltételezik, hogy ez valamiképpen a feltámadással lehet kapcsolatban. A nap új életét kapcsolták össze az ősök új-örök életével. Mindaz persze, amit fent a szertartásról írtunk ettől még nem változik meg,  hiszen a napfordulós felvonulást nagyon sok lelet támasztja alá. De nagyjából ugyanolyan erővel lehet, hogy ott nem pusztán a nap visszatéréséért imádkoztak, hanem az Ősök lelkéért (vagy lelkéhez?). Esetleg az ott eltemetett Ősöket hívták segítségül a jövő évi jó terméshez? Vagy ott áldozták fel a királyt, hogy újjászületve ő legyen a Nap?

hengemap.jpg

Így rekonstruálták a temetési rituálét

3 A "Sziget Nagy Temploma"

Egy ilyen cucc felépítéséhez iszonyatosan sok munkaóra szükséges. Még akkor is, ha több száz éven keresztül épül jelentős erőket von el a mezőgazdasági munkától. (Valószínűsítik persze, hogy alapvetően a holt időszakokban foglalkoztak az építéssel.) A most folyó régészeti munkálatok vezetője Mike Parker Pearson vetette fel, hogy a Stonehenge valamiképpen a sziget egységének-egységesülésének szimbóluma is lehet. A sok befektetett munkaóra mellett azt is érvként hozta fel, hogy - ezt persze eddig is tudtuk - nagy távolságokról hozták a köveket, és - amit viszont most figyeltek meg - hogy több távoli stílus jellegzetességei is megfigyelhetők a kőkörön. Szélesebb kontextusba helyezve pedig fontos, adalékot jelent, hogy ugyan számos más henge (vagyis sánc, kőkör) van a térségben, egyik sem ilyen nagy és jól kiépített, illetve, hogy a Stonehenge kiépülésekor a sziget régészeti kultúrái is az egység felé mutattak.. Mindez persze igazából teljesen összefér az előző két történettel. Az ugyanis, hogy a Stonehenge egy nagyobb régió kultuszközpontja volt, nem mond ellent annak, hogy napfordulós ünnepet tartsanak ott. A Ősök lehettek a szigetet (annak egy részét) egyesítő dinasztia tagjai-ősei is. Az, hogy egy napfordulós ünnep a király uralkodását is megújítsa, szintén nem ismeretlen dolog, akár Mezopotámiából, akár a klasszikus ókorból. Ha pedig hozzávesszük a Diodorus Siculus-féle hagyományt a tizenkilenc évvel, mindjárt előttünk áll az egyiptomi szed ünnep mása. A láthatóan fejbe vert halottak pedig lehetnek akár az uralkodásra már alkalmatlannak ítélt királyok is, akiket feláldoztak. Az is igencsak ismert, gyakori jelenség, hogy egy nagyobb hódítást - máshogy nemigen elképzelhető a korban az egységesülés - ünnepeljenek meg egy monumentális épülettel, aminek szakrális funkciója van. Gondoljunk a nagyjából a Stonehenge-dzsel egyidős Ur-i toronytemplomra, ami a III. Ur-i dinasztia dicsőségét zengte.A szertartási út mentén álló házikók pedig lehettek akár az ünnepre távolról idejövő zarándokok-követek házai is.

4. A gyógyító hely

Abból indultak ki, hogy feltűnően sok a fogyatékos, sérült ember csontváza a temetkezések között. A legismertebb az úgynevezett Amesbury íjász. Őt i. e. 2500 körül temették el, kb. 35-45 éves lehetett, és sánta, egyik lába súlyosan sérült volt. Ugyanakkor bizonnyal gazdag ember volt. Sírjából a kor leggazdagabb brit leletegyüttese került elő. Volt a tárgyak között aranyból készült hajdísz, rézkés, két kőből csiszolt csuklóvédő, amit íjászok használtak az ókorban, fémmegmunkáláshoz való párnakő, és több olyan agyagedény, amely akkortájt a Brit-szigeten nem, csupán a kontinens más részein volt használatos.

amesbury-archer.jpg

 

Így nézhetett ki. Csak éppen idősebb volt (legalább is, amikor meghalt), és messze nem ennyire daliás.

Ő maga az Alpok vidékéről jött - fogzománca alapján. Vele volt eltemetve egy fiatalabb férfi is - talán a fia? Az, hogy ő és mások is, ilyen sokat gyalogoltak idáig (ráadásul sántán) azt jelzi, hogy a Stonehenge egy fontos, ismert hely volt, amitől vártak valamit. Talán éppen gyógyulást. Ez persze - még mindig ezt kell mondanunk - semmiben sem mond ellent az összes eddigi elméletnek. Hol máshol várhat gyógyulást a kor embere, mint egy országos (mondjuk így ) kultuszközpontban, kitől, ha nem az istenektől vagy Ősöktől, és mikor, ha nem az újjászületés ünnepén, vagyis a napforduló idején.

Vannak aztán persze kalandos elméletek is - a nagy része a fent vázolt okok miatt konkrét marhaság. Egyedül az óriásxilofon (valójában persze litofon, hiszen kőből van) dologról mondok egy-két szót. Ez is új elmélet, arról szólna, hogy a helynek csodálatos az akusztikája, és a kövek megszólaltatva sokféle hangot kiadhatnak. Ez persze jó dolog, és még lehet, hogy ütögették is őket. De semmiben nem mond ellent semminek, amit eddig írtunk - csak éppen egy elméletet vázol fel arról, hogy mi lehetett a szertartás egyik eszköze. (Lehet, hogy így kommunikáltak a természetfelettivel?)

Közben meg azt se felejtsük el, hogy összesen több, mint 2500 éven keresztül volt használatban a hely. Sok különböző kultúra  használta, építette. Azon kívül, hogy megmaradt a hagyomány, hogy ez egy "szent hely", bőven lehet, hogy a funkciók, a szertartások alapvetően változtak meg az évezredek során.  Más helyről is ismert, hogy egyszerűen elfelejtkeztek már arról, hogy kik, miért, és hogyan építették azt, amit az őseik is késznek láttak. A látszólagos ellentmondások, eltérések bőven rejthetnek időbeli különbségeket is.

Hát így állunk. Sok ez vagy kevés? Sok, mert egyetlen más őskori lelőhelyről sem tudunk ennyit. Kevés, mert teli van ha... -val, és azt az ember nem szereti. De ennél többet, pontosabbat, biztosabbat nem lehet mondani, és sokkal többet már nem is fogunk tudni, mert a megismerésnek egy régészeti lelőhely esetén megvannak a korlátai. Sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan hívták az isteneket, akikhez imádkoztak, mi volt a neve az Amesbury íjásznak, miért jött ide pontosan, mi köze volt neki a helyhez, hogy ki volt a király, aki egyesítette a szigetet, és hol is húzódtak birodalma határai, hogy miért pont onnan hozatta köveket, és miért ez a helyet választották kultuszközpontnak. Bizony soha. Na jó, ha feltalálják az időgépet, akkor igen. Esetleg, ha találnak egy akármilyen korabeli írásos emléket itt. Nem lenne teljesen lehetetlen, de meglehetősen valószínűtlen - ha tudtak volna írni, az már eddig kiderült volna. És most jöjjön a szájbarágó, a végkövetkeztetések levonása:

Van-e a Stonehenge-nek rejtélye?

Nincs. Egy monumentális kőemlék egy olyan korból, amelyből sok monumentális kőemléket ismerünk. Az emberiség a bronzkorban másutt is állított ilyeneket.  A korai csillagászat egyik fontos emléke - abból a korból, amikor az emberiség már komolyan érdeklődött az égi jelenségek iránt, és ismerte is őket. Persze nagy, szép és érdekes, de nem kellett hozzá emberfeletti erő, csak megfelelő motiváció és munkaszervezés.

Ok. Nincs rejtély, de akkor tudjuk, hogy miért építették?

Nem. Írásos források hiányában nem is fogjuk megtudni. Azt tudjuk nagyjából, hogy hogyan építették, és hogy mire használták.

De nem rejtélyes mégis, hogy azok az ősemberek miért húztak el ekkora köveket ilyen messzire?

Nem ősemberek. És nem rejtély. Egyszerűen más volt a gondolkodásuk, mások voltak a preferenciáik, mint a huszadik-huszonegyedik század emberének.  Látták értelmét a dolognak, különben nem csinálták volna.  Egyénileg valószínűleg semmivel sem voltak "butábbak", mint mi ma, de máshogy rendezték be a világukat gondolatilag. Ma már el tudjuk fogadni, hogy az időjárás természeti törvényeknek engedelmeskedik, nincs mögötte  jó vagy rossz akarat. Akkor ez még nem volt tiszta. De lássuk be, ez nagyjából csak az időjárással van így ma is. Az emberek nagy része pl. a gazdasági folyamatok esetében még mindig keresi mögötte a gonosz akaratot, és sajna meg is találja. 

És az sem rejtély, hogy hogyan lehettek ilyen pontos tudományos ismereteik? Én például egyáltalán nem tudom, hogy hol kel fel a Nap a nyári napforduló idején?

Hát nem. Szabad szemmel jól megfigyelhető dolgokhoz állították be a köveket. Ugyanezeket a dolgokat, ugyanekkor a világon számos más helyen is figyelték. Aki 100 %-ban a mezőgazdaságtól függ, az alaposabban figyeli az eget, mint aki a CBA-ba jár bevásárolni.  A "tudomány" szónak is egészen más az értelme a korabeli kontextusban. A tudományos gondolkodás alapját (következtetések levonása, szabályszerűségek megismerése) a korban alapvetően a csillagjóslás jelenti.

Akkor miért írják le minden évben legalább egyszer, hogy megfejtették a rejtélyét?

Mert újságírók, és kell nekik a kattintás, az olvasó pedig nagyjából erről az egyetlen őskori kőemlékről tud. És szereti a rejtélyeket, meg a megfejtéseket. Valójában csak arról van szó, hogy kerülnek elő új dolgok a földből, és meglátnak a kutatók új összefüggéseket, amik árnyalják a képet, és alakítanak rajta. De nem változtatják meg alapvetően azt, amit eddig tudtunk.

Lehetnek még új elméletek, amik alapvetően változtatják meg a tudást, mondjuk úgy, megoldják a rejtélyt?

Baromira nem. Egyrészt, ugye, nincs rejtély, csak nyitott kérdések vannak. Másrészt most már az egész környéket kb. az ősmasszívumig feltárták. Olyan új lelet (pl. egy feliratos kőtábla), amely alapvető változást hozna, nem várható. Márpedig új tudást egy régészeit lelőhelyen alapvetően nem a spekulációtól, hanem a leletektől várhatunk.

Na, de ezek mind egy brancsból való,  az akadémiai kutatást képviselő tudósok, valaki kívülről mondhat valami zseniálisat? Tiszta gondolatokkal, amit nem vakít el a csőlátás?

Neeem!  Bár - látszatra - minden nyugalmazott gépészmérnök, hajóskapitány és szobafestő a piramisok vagy a Stonehenge titkát keresi, valójában semmit nem tudnak hozzátenni a kutatáshoz. Mint mondtam, az eredmény a leleteken alapul, ők pedig nem ismerik azokat olyan részletességgel, mint azok, akik azzal foglalkoznak évtizedek óta. Nem ismerik az ókori Britannia többi kultúráját sem. Ők is analógiák alapján dolgoznak, de az analógiáik általában nem relevánsak. (Leggyakrabban személyes élettapasztalatukból - a falumban is így szokták csinálni régen az öregasszonyok - építkeznek.) El kell fogadni, hogy az őskor, ókor tanulmányozása nem valami soft science, amibe bárki belepampoghat. Ahogy a Higgs bozont se egy lelkes szobafestő találja meg a sufniban, és kutyát sem egy szabadidejében lombikokat toszogató építész klónoz, úgy a történelmi kutatásban sem ők fognak újat alkotni. Nem a 17. században élünk, amikor egy unatkozó úriember még minden tudományban kiképezhette magát. Egyszerűen túl sokat kell tudni ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessünk gondolkodni.

Elmenni, megnézni persze érdemes. Tényleg lenyűgöző építmény. (Bár őszintén szólva számomra a korból származó építmények közül a Su Nuraxi, vagy a Magura barlang is nagyobb élmény volt.)  És megmutatja mire képes a modern régészet, ha nagyon meg akar tudni valamit. És azt is, hogy mik a kutatás, a tudás határai. Van úgy, hogy nincs válasz, mert nem lehet. Nehéz elfogadni, mert az emberben munkáló gyermek, nagy romantikus kalandokra, és csodás, de rém egyszerű, a közember számára is felfogható megfejtésekre, biztos tudásra vágyik. Ezért bohóckodnak ott a kedves druidák is.  De azért jobb lenne lassan felnőni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr947000603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IamTwo 2014.12.22. 22:37:59

Ez egy igen alapos bejegyzés lett, érdemes volt két hónapot várni rá :)

Piere de La Croix (törölt) 2014.12.26. 18:31:55

@cikk: "miért van az, hogy ők olyan kedves, jámbor bolondok..."
Na ez egy jó hosszú, bonyolult kérdés, amelybe jobb nem belemenni a blog.hu troll-fertőzősét eltekintve, de tényleg nagyon érdekes is egyben.
Hiszen a két világháború között mindkét országban voltak ártatlan bolondok (Magyarországon például a mai "pártusuzók" őse egy igen kedves, pacifista úriember volt, aki a buddhizmus és a humanizmus nagy rajongója volt: www.nyest.hu/hirek/hunor-es-magor-a-nap-ket-arca?comments) és őrült fasiszták (www.rubicon.hu/magyar/oldalak/2010_3/).
Aztán a II. vh. után az evolúciós adaptáció más irányt vett a két országban. Egyrészt Angliában igen nehéz volt eldönteni, hogy az egymás mellett élő "kelta" vagy "angolszász" hagyományokat kövessék-e inkább? Előbbi "gyanúsan francia" lett az Artúr-mondakörrel, míg az utóbbi sem éppen kedvelt volt sok okból kifolyólag. Másrészt a fasisztoid elemek diszkreditálódtak és marginalizálódtak a II. világháború után (mert szimpatizáltak a nácizmussal), vagy meghaltak a csatatereken.
Magyarországon pedig az volt a helyzet, hogy a nyilas emigráció, amely magába olvasztotta a "pártusos-Jézusos" elméleteket, volt a II. vh. után a legelső (na ja, ők érezték a legjobban veszélyben magukat), a legjobban szervezet (mert a legjobban megszervezték a menekülésüket) és a legösszetartóbb mind közül (na ja, ideológiai nézeteltérés nem osztotta meg őket, mint a konzervatív-keresztény vagy később a szocdem emigránsokat). Nem csoda, hogy hosszú életű (bár alacsony számú!!!) közösségeket és ehhez kapcsolódó "kulturális" életet (a hozzá tartozó kiadói - pl.: újságok, periodikák stb. - tevékenységgel) tudtak felmutatni.

Piere de La Croix (törölt) 2014.12.26. 18:52:29

@Piere de La Croix: Amúgy meg Magyarországon "kedves, jámbor bolondok" max. a Habsburg-monarchia hívei maradtak mára csak (bár mint a politikai elméletek szakértője, azt mondanám, hogy ideológiailag kissé több bennük a bonapartizmus - az egymással vetélkedő pártok helyett a közérdeket és a nemzet egységét egy kiválasztott, erkölcsileg magasabb rendű személy jobban tudja képviselni. Ki legyen ez a személy? Aki legalábbis már családja tetteivel tudja bizonyítani, hogy képes erre - mint a szó hagyományos értelmében vett monarchizmus. A bonapartizmus autokrata ideológiájának továbbgondolása/továbbfejlesztése pedig a fasizmus lesz/lett)
old.btk.pte.hu/tanszekek/tortenelem/uk-fo-mk-hahnerpeter.html

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.01.08. 18:46:28

@Piere de La Croix: Alapvetően azt nem értem hogy egy tisztán tudományos kérdést, az őstörténetünket illetve annak megválaszolatlan fejezeteit kutatókat miért kell politikai kategóriákhoz kapcsolni? Tisztára, mint az átkosban. Mindent, így pl. eredetünket is politikai kérdésnek tekintettek. Eszerint egyesek ma is annak tekintik. Miért is?

Fontosabb kérdés, hogy Árpád kis számú honfoglaló (szerintük visszajövő) népessége hogy tudta a nagy számú köznépet elmagyarosítai (ráadásul az első hetven évben alig voltak itthon, hiszen a szomszédoknak "átadták a névjegyüket")? Van egy agyonhallgatott gesztánk, amely szerint az itt talált (és adóztatott) köznép is magyarul beszélt. Igaz ez alapvetően más megvilágításba teszi ősi finnugor nyelvrokonaink kérdését is (ők mentek el innen, egyezően az eredet mondáikkal).

Kulcsszavak, "Cser Ferenc" Gyökerek.

Timár Lénárd 2015.01.08. 21:16:38

@rdos: Irredentizmus mond neked valamit??
(Azért, mert ők maguk csinálnak belőle politikai kérdést tudományos kérdés helyet)
Amúgy melyik gesztáról beszélsz? Anonymus előtt egyről sem tudok (már ami fennmaradt: a hipotetikus ősgesztát, amelyből ő meríthetett nem említem).

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.01.08. 22:25:22

@Timár Lénárd: "Irredentizmus mond neked valamit??" Mond, de ez (honnan jöttünk) egy tudományos kérdés, amiről meg te beszélsz, az bélsáros aktuálpolitika. :-(

Amiről nem tudsz, az wikipédián is megtalálható.

hu.wikipedia.org/wiki/Tarih-i_%C3%9Cng%C3%BCr%C3%BCsz

De inkább ezt olvasd, mert ennek jókora hányada természettudomány. A krónikák meg olyanok, mint amik ma is megjelennek. "Kinyílott a pitypang? Megírom!" :-(

www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.563