Korea egészen különös ország. Régóta vágytunk oda, és most sikerült két teljes hetet eltölteni ott. Ennyi idő alatt persze nem lehet mélymerülést rendezni a kultúrában, de igyekeztünk minden egyes pillanatot kihasználni. Most pedig elmeséljük, mit is láttunk. Nem lesz szó politikáról, és nem lesz szó kütyükről. Az utóbbihoz nem értünk, az előbbivel meg momentán nem akarunk foglalkozni. És van éppen elég téma e nélkül is. Így hát kezdjük ott, ahol mindig mindenki mindet elkezd: már a régi görögök is...

 Aminek persze a jelen esetben marhára semmi értelme nincs, mert ha valakinek nincs köze Koreához, hát azok a régi görögök. Az óvilágnak kevés olyan része van, amiről a régi görögök legalább hallomásból ne értesültek volna, hát Korea ilyen. Viszont már a régi görögök is ismerték azokat a furcsa kőépítményeket, amelyek elborítják Nyugat-Európát. És már ők is igencsak réginek érezték őket. A legismertebbről, az angliai Stonehenge-ről nem is olyan rég írtunk. És, ahogy akkor is leírtuk, ha őskorról van szó, meg misztikumról, kvázi mindenkinek ez az egy építmény jut eszébe, no meg talán a piramisok.  Oszt' jónapot. Már a világszerte elterjedt elnevezés - dolmen, menhír - ami az asztalszerűen installált, illetve álló köveket jelzi, is azt mutatja, valami nagyon nyugat-európai jelenséggel állunk szemben, lelki szemeink előtt már fehér gyolcsruhás druidák ugrálnak aranyos vesszejükkel - hiszen e két szó kelta eredetű. Pedig nem is lehetnénk nagyobb tévedésben az ügyben. Bár a Stonehenge valóban látványos jelenség, de mint oly sok másban, itt is Ázsiáé a vezető szerep. Konkrétan pedig Koreáé. Most tessék megkapaszkodni, a világ összes dolmenjének jó 40%-a Koreában van. A dolmeneket egyébként nagyjából az i.e. 7-3 században emelték, ami itt a késői neolítikumból a bronzkorba való átmenetet jelenti. A hagyományos történetírás ezt az időszakot a Gojeoson dinasztia uralmával azonosítja, de azért - úgy tűnik - a helyi törzsfők ekkor még nagyobb szerepet kaptak az életben. Íme egy térkép, ahol pirossal jelölik a fontosabb dolmen-mezőket, sárgával pedig azt a területet, amelyre a Gojeoson dinasztia uralma kiterjedt:

 extent-of-gojoseon-11_1.jpg

A nemzetközi ufológus és druidahívő közösség alacsonyabb érdeklődése, valamint a nyugalmazott villamosmérnökök  invenciói valószínűleg azért kerülik el - a jelentős szám ellenére - a koreai őskor eme jeles emlékeit, mert bár - különösen csapatban - meglehetősen látványosak is tudnak lenni,

002.jpg

általában nem különösebben nagyok.  A legnagyobbak jó embermagasságúak, de az átlag nem nagyobb, mint egy dohányzóasztal.(És általában úgy is néznek ki.)

 001.jpg

Van, amelyik egyszerűen egy nagy, felállított kő. 

004.jpg

Van persze olyan is, ami kimondottan buszmegállóra emlékeztet. (Igaz, ez az eredetiben Kínában van, Koreában csak egy másolatot állítottak fel a múzeum kertjében.)  Ha odaengednék Pataky Attilát persze biztos bizonyítékát látná benne, hogy az ott élő ősmagyarok (ki más) már ismerték a buszt. 

 003.jpg

Bár fakalapáccsal kifejteni őket a kőzetből, és kilométereken át hurcolni ezeket sem volt kis feladat, de aki már építkezett, az nagyjából el tudja képzelni, hogy emberileg lehetséges. (A Ganghwa-szigeten levő dolmenmúzeumban azért van kis makett az építésről. Tök jól néz ki.) 

 005.jpg

A makett a legnagyobb dolmen építését mutatja. Ez a Bugeun-ri csoportban van, és a tetején levő kő 7,1 x 2,,6 x 5,5 méteres. Íme:

 006.jpg

A háromszáz tonnás kő megmozgatásához így is jó sok ember kellett, de kétségtelen nem ufók műve. A legimpresszívebbek azért a Gochang környéki dolmenek - ott van úgy, hogy egy egész hegyoldalt beborítanak a kövek. 

sis63-8.jpg

A turisták többsége azonban - na jó én is - a Ganghwa-szigetén álló dolmeneket keresi fel, aminek elég praktikus oka van - ezek jóval közelebb vannak Szöulhoz, alig másfél óra kocsival.

2000px-ganghwa_location.jpg

(A több ezerből itt 150 dolmen van.) A sziget egyébként sem érdektelen hely, mivel a Kínát és Japánt összekötő kereskedelmi út mentén fekszik sokáig meghatározó jelentősége volt Korea életében. Ahogy pl. Szardínián is is, már maga a sok dolmen is jelezi, kiemelkedően gazdag vidék volt, ahol az ókor emberének volt ideje, energiája marha nagy köveket mozgatni, az általában a prosperitás jele. Ez sokáig meg is maradt.  Egy ideig a középkorban itt volt az ország fővárosa is. (A fából épült palotából nem sok minden maradt. )

007.jpg

Itt készült a Tripitaka Koreana (azt, hogy ez micsoda, nem áruljuk el, csak azt, hogy egyszer erről is fogunk írni), és itt próbálták a franciák 1866-ban megvetni a lábukat a félszigeten. (Nem sikerült nekik, a koreai hadsereg visszaverte a támadást, amit a francia császári csapatok azután indítottak, hogy Koreában kivégeztek  keresztény misszionáriusokat. Diaporáma erről is van a múzeumban.) 

008.jpg

A sziget manapság meglehetősen vidékies, nyugis hely, és elsősorban ginzengtermeléséről híres. Legfőbb modern kori nevezetessége  egy "obszervatórium," ahol át lehet kukkolni Észak-Koreába, tekintve, hogy a legközelebbi északi sziget alig egy-két kilométerre van. (Igen, az ott a túloldalon már a duci diktátor birodalma. ) 

009.jpg

De térjünk vissza a dolmenekhez. A másik, amiért a nemzetközi ufológiai és csakrakutató szakma a füle botját sem mozgatja a koreai dolmenek kedvéért, hogy nem lehet jó kis összeesküvés-elméleteket és bizarr magyarázatokat találni arra, mire is szolgáltak a kőcuccok.  (Pedig ez a legszórakoztatóbb része a dolognak, leleplezni az akadémikusok összeesküvését, amivel el akarják kendőzni, hogy valójában a szíriusziak űrhajóleszállójáról van szó...) A koreai dolmenek esetében ugyanis egyértelmű, hogy mire szolgáltak - tudom, tök uncsi - törzsi vezetők temetkezőhelyei voltak. 1965-ig nem ástak meg egyet sem, azóta vannak egzakt régészeti adatok is a dologra, találtak csontokat, sírmellékleteket, bronztárgyakat. De ez csak a tudományos érdeklődés kielégítését szolgálta - azt ugyanis, hogy ezek mik, mindenki tudta. Hiszen egyeseknél máig (!) mutatnak be áldozatokat az ősöknek. Hogy mennyire más, mennyire élőbb ez a kapcsolat az őskorral, mint nálunk, semmi más nem mutatja jobban, mint ez a két vadi új 21. századi halomsír. Pont a dolmenek tövében... 

010.jpg

Sorozatunk következő részében egy olyan áldozati szertartásra megyünk, amilyent európai ember az utóbbi 1700 évben nem látott. 

Koreai utunkat a KOCIS tette lehetővé.

h1_logo.gif

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr577459610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.