Nem egy olyan helyen voltunk már, amelynek a híre sokkal rosszabb, mint a valóság. Irán, Algéria, Dagesztán és Eritrea mellé most felsorakozott Szudán. Első hallásra úgy tűnik, mintha egy nettó mazochista útiterveit hallanánk. Pedig nagyon nem. 

Voltak már országok, amelynek hallatán - mármint, amikor útnak indultam - a legszűkebb családon kívül mindenkitől csak értetlen fejrázást, furcsálló pillantásokat kaptam. Szudán esetében ezt egyértelmű döbbenet  váltotta fel. Az emberek nagyobb része vallotta mély meggyőződéssel, hogy ott engem meg fognak ölni. Kisebb része szerint csak éhen halok. Egyik sem következett be, nem értek minket nagyobb biztonsági kihívások, mint itthon (vagy Algírban esetleg Derbentben...), és ettünk is rendesen. Sőt, az aggódó közönséget meg tudom nyugtatni, volt Light Cola is, ráadásul fél liter 60Ft-ért. Szóval, most pár szó következik arról, milyen is Szudán. Hát, nagyon sokféle. 

Most nem fogunk mélyen nézni a történelembe - ez egy következő poszt témája lesz -, de egy kis etimologizálást azért nem kerülhetünk el: 'Szudán' arab szó, töve  azonos az 'aszvad' - fekete melléknévvel. Szóval, jelentése kb. a "Feketék országa". És ez a kettősség - arabul szólunk a nem-egészen-arabokról, ott van az egész országban. 

 dsc_0076.JPG

Khartúm központja - arab feliratokkal

A Dél-Szudán kiválása után megmaradt területen már valóban jóval kevesebb nem arab anyanyelvű  lakosság él, de még így is változatos az ország nemzetiségi képe. Az irodalmi nyelv viszont egyértelműen az arab - arab feliratok fogadnak minket mindenütt. Embertanilag viszont nagyon is kevert a népesség. 

 dsc_0612.JPG

Fekete ember fehér ruhában

Valóban sokkal feketébbek, mint, mondjuk, Egyiptomban, sok a kimondottan fekete-afrikai géneket hordozó ember, mások pedig jellegzetesen etiosémi (etióp-ertireai felföldi) kinézetűek. A városok hangulata is sokkal inkább a szubszaharai Afrikát idézi - az ondurmáni nagy piac sokkal inkább tűnik zűrzavaros (koszos, hangos, büdös) afrikai piacnak, mint a kifinomult és fűszerillatú keleti bazárnak. 

 dsc_0075.JPG

dsc_0066.JPG

dsc_0089.JPG

dsc_0131.JPG

Persze itt is meg lehet találni a nyugodtabb, és kimondottan szép árut árusító sarkokat - csak kicsit többet kell hozzá lökdösődni, szóval egyáltalán nincs a turistás arab áruknak afféle tobzódása, mint, mondjuk, Marrákesben. A fő termék, ami mindenütt van, a krokodil. (Végül is a Nílus mellett vagyunk, vagy mifene..)

dsc_0139.JPG

 dsc_0101.JPG

Ebből azért vettünk is

Északról az arab nyelven kívül jött az iszlám is. (Sokáig, egészen a késői középkorig, Khartúm még egy kopt keresztény királyság központja volt. Erre ma már csak a múzeumok  emlékezetnek...  Akik, ma itt keresztények élnek, azok Délről érkeztek. Tanulságos volt betévedni a khartúmi székesegyházba - Emmanuel atya, egy  fiatal, művelt és nagyon fekete klerikus vezetett minket végig.

dsc_0904_1.jpg

Állította, kimondottan nem bántják most őket, de azért nem illik kérkedni a vallásukkal. Viszont szerinte az elmúlt években javul a helyzet, sok, nem különösebben vallásos, muszlim fiatal tér be a keresztény templomba csak úgy, nézelődni, érdeklődni.  

 dsc_0898.JPG

A székesegyház belülről

De ez az iszlám sem az az iszlám, amit akár csak a Vörös-tenger túloldalán találunk. Érzelmesebb, néha vadabb, de mindenképpen kevésbé kimunkált. Nagy hatással volt itt is a szúfizmus, leginkább a 19. században, a Mahdi felkelésének idején. 1881-ben, amikor az ország formailag egyiptomi (így még formálisabban) közvetve oszmán, valójában egyre inkább angol uralom alatt állt, egyre nőtt a zűrzavar, miután Kairó csődöt jelentett, és megpróbálta kiebrudalni az angolokat, egy Mohamed Ahmed bin Abdallah nevű szúfi szerzetes Mahdinak, azaz kb. Messiásnak nyilvánította magát, és képes volt mozgósítani szinte az egész országot. 1885-ben a sikerei csúcsán halt meg - alig múlt negyven éves. 

 dsc_0518.JPG

A csata helyszíne akár történelmi emlékhely is lehetne - helyette sokcsillagos étterem 

Utóda már nem volt egy hozzá mérhető formátumú karizmatikus vezető, és Lord Kitchener is megérkezett az erősítéssel, szóval, ami a Mahdi földi uralmát illeti, hamar csúfos véget ért. Khartúm mégis neki köszönheti kevés turistás helyeinek egyikét. A Mahdi háza - és mellette a türbéje - az még, ami leginkább egy turisztikai célpontra emlékeztet a városban. Mondjuk, távolról. Amit a turista először meglát belőle, az egy egészen elképesztő hosszúságú cukrászdasor. Mondjuk, jobb kifejezés híján.

dsc_0991.JPG

A gyilkos kommandó ...

Az etetőstandokon ugyanis kizárólag édességet kínálnak. Az "édes" szó hallatán ne valami kifinomult cukormentes, feketecsokis, sachertortára gondoljanak. Itt csak a durván-nagyon-cukros és az elképesztően-elviselhetetlenül-cukros között lehet választani. Sztenderd európai ízérzékeléssel az első falat már kómatikus cukorsokkot okoz, de itt más sztenderdekkel dolgoznak. Szudánról nem tudok adatot, de a kulturálisan meglehetősen hasonló Egyiptomban évi 150kg!!! a az egy főre eső cukorfogyasztás. A diabétesz népbetegség, de nem nagyon kezelik. Az etetőbazáron túl egy  poros focipályaszerűségen kell még átvágni.

 dsc_0995.JPG

Háttérben a mecset

Hétköznap elég nagy a pangás, de ünnepekkor itt tartják a tömegrendezvényeket és dervistáncokat. Ez alatt ne a Törökországban megismert  alaposan koreografált és mély transzcendentális utalásokkal telített táncokat értsük, ahol minden kéz és fejtartásnak, minden mozdulatnak van valami átvitt, a misztikus tudáshoz kapcsolódó értelme. A szudáni tánc nyers és ösztönös - sokkal közelebb áll a vudutánchoz - csak éppen nem pogány, hanem muszlim. 

 _wddd.jpg

Dervistánc Khartúmban ..

... és Konyában

dsc_0442.JPG

A Mahdi halotti mecsetje egy jellegzetes szúfi sírépítmény - sok hasonlót láttunk már sok országban. Hogy elvben a gyaúrok látogathatják-e, az nem derült ki, hogy pár száz forintos jattért igen, az biztos. Mindenesetre a hasonló, pl. kazahsztáni építményekhez képest nem akkora durranás. 

 dsc_0027.JPG

dsc_0031.JPG

A Mahdi arcképe a bejárat felett, és a sírja odabenn

A ház viszont igazán érdekes darab. A régi Khartúm talán utolsó háza - labirintusszerű  udvaraival, oszlopos csarnokaival, tapasztott falaival az afro-arab hangulatot mutatja, amilyen az ország a brit hódítás előtt lehetett. 

 dsc_0024.JPG

A belső udvar, ahová csak a kiválasztottak léphettek be. 

dsc_0015.JPG

Korai többlövetű Enfield puska - az ilyenek okozták a Mahdi seregének vesztét

dsc_0022.JPG

És a Mahdi jelképe az udvaron

Ezen kívül  Khartúmra még legnagyobb rajongói sem sütnék rá, hogy Afrika szép, vagy akár hangulatos városai közé tartozik. Hiányoznak az igazán emblematikus épületek, a közösségi terek. Ami van, az vagy a brit gyarmati idők kevés túlélő tanúja, vagy modern betonkocka. Azt azért meg kell adni, hogy a "városközpont" - ahol sűrűbben vannak a jellegtelen  kockák - közel sem olyan lepusztult, mint amilyennek hittük, sőt egészen rendezett. 

 dsc_0161.JPG

Khartúm fénypontja - a Nagymecset este

Az újonnan jött, majd Dél-Szudán kiválásával nagyjából el is múló, olajboomra a kínai nemzeti olajvállalat székházán kívül csak a Dubajt idéző Corinthia hotel emlékeztet. (Óriási előnye - jó fekvésén kívül, hogy a sok csillaghoz képest az árak az  étteremben-bárban kb. egy kőbányai kisvendéglővel vetekednek -  egy 0,33-as dobozos kóla 300 ft körül van például.)

 dsc_0310.JPG

A Corinthia

Turistás helynek mondják még a két Nílus - a kék és a fehér - összefolyását. Legalább is a Lonely Planet meg a Wikitravel ezt emlegeti, mint kihagyhatatlan landmarkot. Ehhez képest formálisan el sem lehet oda jutni, egy volt vidámpark lepusztult  hátsó udvarában van, ahová csak a biztonsági őr lefizetésével (no, nem túl nagy összeggel) lehet odamenni.  

 dsc_0120.JPG

Balra a a Fehér,  jobbra a Kék Nílus

A helyiek láthatóan pecázóhelynek használják. 

 dsc_0129.JPG

De a naplementében tényleg tud szép lenni. 

dsc_0123.JPG

Tuti hely lehet viszont a Tuti-sziget - gondoltuk. Hiszen ez a másik landmark a fent említett oldalak szerint. És tényleg. A Corinthia előtt - az alig létező városközpontnak nagyjából ez felel meg - kis hajók tömege horgonyoz folyamatosan, és közepesen túlárazva hajlandók is - miután a folyóról is megnéztük a két Nílus összefolyását - elvinni a fehér embert is aTuti-szigetre. (A helyiek olcsóbbért hajókáznak, gondolom, de nekik nincs kitérő, viszont van kultúrprogram. Marha nagy hangfalakat kötnek össze furmányos drótokkal egy kibelezett egykori autórádión keresztül a nyomógombos telefonnal, és arról játsszák a helyi popot. Az esztétikailag amúgy is  megkérdőjelezhető zene így olyan torzításon megy keresztül, hogy egyszerre lesz felismerhetetlen, és totálisan élvezhetetlen - de a helyi közönség így is beindul. 

 dsc_0311.JPG

Annyi biztos, hogy bizonyos jövedelmi szint alatt  - az esti teázáson kívül (hibiszkusztea, illetve hibiszkuszteára készült telített cukoroldat - olyan mennyiségű cukorral, hogy gyanúm szerint, alkohol híján ezzel ütik ki magukat) - a Tuti-sziget jelenti a khartúmi köznép legfőbb szórakozását. 

 dsc_0395.JPG

Amúgy sok sivár helyen jártam hosszú életemben, de ennyire sivár helyet nem nagyon láttam. A Tuti-szigeten konkrétan semmi nincs. Egy marha nagy homokpadot tessék elképzelni, ahol semmilyen infrastruktúra, értsd, egy nyamvadt pad sincs.  A családok ide hoznak ki mindenféle enni-innivalót termoszban, és álldogálnak, esetleg a homokban üldögélnek. Majd néha bemennek amúgy ruhástul kötésig a vízbe. Aztán meg kijönnek. 

 dsc_0388.JPG

dsc_0377.JPGdsc_0392.JPG

Tuti a buli... 

Annak persze, akinek az élet egy kicsit többet csorgatott a fogyatkozó olajbevételekből vagy a feltörekvő mezőgazdaságból (szaúdiak vásárolják fel Afrika legjobb földjeit), annak azért ennél sokkal tartalmasabb szórakozás is jut. Vagy legalább is elegánsabb. Vannak kimondottan jó, helyi és nyugati kaját kínáló éttermek,  (ahol még alkoholmentes sör is kapható), vannak minden nyugati árut kínáló üzletek, és igazán elegáns fogadások, kertipartik. 

 dsc_0569.JPG

dsc_0584.JPG

Ez a buli kicsit azért tutibb...

Ezeken a helyeken pedig - a várakozásokhoz képest - sokkal több külföldit látni. Nagy részük persze nem turista. Szudánra most mindenki úgy tekint, mint - Irán mellett a másik -  "nagy ígéretre".  Egy olyan 40 milliós piacra, ami eddig el volt zárva a nyugati cégek elől - és most mindenre  igénye van, amit eddig nem kapott meg. A  nemzetközi szankciókat ugyanis - kisebb csinnadrattával, mint Irán esetében - a múlt év októberében oldották fel, miután a kormány  megígérte, hogy leül az ellenzékkel, és demokratizálja az országot. A folyamat meglehetősen döcögősen haladgat. A tárgyalások hol mennek, hol nem - a gazdaság pedig lassan kecmereg ki abból a gödörből, amit a szétválás okozott, még akkor is, ha a maradék Szudán jött ki sokkal jobban a dologból. (Délen azóta folyamatosan polgárháború van, éhezés,  járványok - mindaz, ami északon nincs -, még ha itt sem rózsás az életszínvonal.) Azt, ami a potenciális turistának öröm, a lakosság igencsak savallja. A szudáni font vesztett értékéből, a bérek így a korábbi nem túl acélos mértéket sem érik el dollárban, az árak viszont mennek fel. Mondjuk, nekünk még mindig rém olcsó minden - ezt ugye már emlegettük  -, de ez a szudániakat nem nyugtatja meg. Pedig potenciál tényleg lenne az országban. Ilyen méretű és zamatú trópusi gyümölcsöket például tényleg nem látni másutt.

 dsc_0185.JPG

Gazda a  fóliasátorban

..és gyümölcsök a piacon. 

dsc_0616_1.jpg

Lennének mindenféle egyéb nyersanyagok is. Meg hát elvben a turizmus is rejteget lehetőségeket. No, nem a khartúmi városlátogatásokban, az biztos, de hogy miben, azt hamarosan megírjuk. 

 Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

  

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr6513550947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GGy 2018.02.09. 09:43:18

"szóval egyáltalán nincs a turistát arab áruiknak afféle tobzódása, maint mondjuk Marrákesben."

"szé4eksegyházba"

"a lakosság igencsak savallja"

Nyitó zárójelnek nincs meg a párja, stb, stb, stb.

Figyelj oda egy kicsit, ha már blogot írsz!!!