Kevés ellenszenvesebb történelmi személyiséget tudok elképzelni, mint Francisco Pizarro. Egy sötét bunkó volt, aki puszta pénzsóvárságból, aljas trükkökkel elpusztított egy egész civilizációt. Egyetlen hely  van, ahol nem (csak) így látják Pizarro történelmi jelentőségét. Oda megyünk most el. 

Ma 25 Trujillo nevű város van a világon, hamarosan mutatjuk is, hogy hol (volt idő, amikor 26 volt, de erről is később), de mindegyikük keresztanyja az, amelyiket Extremadurában találjuk. Fennállásának első másfél évezredében nem tűnt úgy, hogy globális hatása lesz. Targalium néven a római időkben még csak jelentéktelen városka volt a provinciális székhely Emerita Augusta közelében, az első valamirevaló épületeket is az arabok építették ide, akik Tardzsala néven hívták. Ők építették a ma is álló vár elődjét - a négyzet alaprajzú tornyok máig a középkori muszlim várépítészet stílusát idézik. Építtetői a Marokkóból érkező Almohádok voltak, akik utoljára 1187-ben szerezték meg a várost. 

 dsc_0047_1111.jpg

  Trujillo vára a Santa Maria templom tornyából 

A vár - egyébként, hogy előző posztunkhoz kapcsolódjunk - annyira látványos és autentikusan középkori, hogy - Cácereshez hasonlóan - helyet kapott a Trónok harcában is. Kívülről látványosabb, mint belülről - a közepe egy nagy üres tér, de a bástyákon és a falakon nagyon is érdemes végigmenni. Trujillo vára szintén a sorozat 7. évadában kapott szerepet. A sokat emlegetett, de korábban soha nem látott, Kaszter-hegy erődjéül szolgált. A Lannisterek családi fészkét maga Jamie Lannister és a kalandor, zsoldosból Serré avanzsált Bronn védte  Daenerys királynő Makulátlanjai ellenében. Noha a filmtrükköknek köszönhetően úgy éreztük, hogy Kaszter-hegy erődje magában állt a pusztaságban és onnan uralta a vidéket, valójában korántsem ennyire zord az elhelyezkedése. Az óváros utcácskái bájos kuszaságban futnak fel az arab vár kapujáig, és a falak előtti viszonylag tágas, nyílt tér kiemeli a várat a környezetéből, még inkább hangsúlyosabbá teszi a lentről nézelődők számára. Mivel az erőd belülről tényleg jóformán üres, az arab ciszternát és a reconquistát ünneplő kicsiny kápolnán túl, valóban ideális forgatási helyszín volt. Kaszter-hegy ostromának filmjelenetei tulajdonképpen felérnek egy várbéli sétával, annyira autentikusan megmaradtak a falak, hogy alig kellett trükközni. Minden turista, akarva-akaratlanul ott mászkál, ahol a Lannister sereg védte az erődöt.

 _a_trujillo.jpg

 

dsc_0003.JPG

Jamie és Bronn a középső bástyáról irányította a védekezést

_e426505ce85c20212baa993ae6056e46a898ebff_hq.jpg

 

dsc_0949.JPG

Ebből a szögből már inkább Kaszter-hegy

dsc_0953_1.JPG

A kápolna, ahol megjelent a szűz

Ahogy más extremadurai városokban, Trujillóban is építettek az arabok látványos, nagy ciszternákat, a vár felé félúton meg is csodálhatunk egyet. 

 77214870_567608630667034_2005728187971010560_n.jpg

 Az arab kornak itt 1232-ben lett vége, amikor III. (Szent) Ferdinánd, Kasztília királya nagy nehezen kiverte a várból az utolsó muszlim emírt, Muhammad ibn Húdot. Nem volt könnyű menet, de a keresztény katonák erőt merítettek a vár két bástyája között feltűnő Szent Szűztől - Virgen de la Victoria. Róla lesz még szó később is. 

A városnak - és környékének - a nagy lökést azonban Amerika meghódítása adta. Extremadura ugyanis akkor is nagyjából az volt, ami most - egy relatíve szegény, komoly mezőgazdaságra klimatikusan alkalmatlan vidék a királyság határvidékén. Most a tengerparti szállodaiparba megy innen, aki jobb életre vágyik - akkor pedig nekivágott az ismeretlennek. Mindnyájuk közül a legismertebb, leghírhedtebb Francisco Pizarro lett, aki itt született Trujillóban, alig pár utcányira a fellegvártól. 

 portrait_of_francisco_pizarro.jpg

1470 körül látta meg a napvilágot, törvénytelen gyermekként egy ezredes házában.(Hát igen, elvben mindenki rém jámbor, katolikus volt, és bárkit hajlandó volt megölni, aki nem az - de ez láthatóan semmiféle erkölcsi fennakadást nem okozott az uraknak, összefeküdtek fűvel-fával, csinálták a törvénytelen gyerekeket, és ez még csak a jéghegy csúcsa, ugye ...)  Hősünk iskolába nem nagyon járt, élete végéig írástudatlan maradt. Gyerekkorában még disznókat őrzött, később maga is katonának állt, és végigharcolta Európa hadszíntereit. 

dsc_0031.JPG

A ház, ahol nem is élt

Életútját nem részleteznénk - szétfeszítené a bejegyzés kereteit - csak nagy vonalakban vázoljuk fel. 1513-ban indult első tengerentúli útjára - részt vett abban az expedícióban, amelyik Európa számára felfedezte a Csendes-óceánt, nem sokkal később meg már akkori parancsnoka, Nuñez de Balboa helyét veszi át (őt meg lefejezteti). 1519-re már elképesztően gazdag - Panamaváros kormányzója, marhacsordák és indián jobbágyok szolgálnak neki. De kalandvágyó és pénzéhes. 1524-ben két hasonszőrű társával elindult délnek, ami - számos kaland után - 1533-ban azzal végződik, hogy alig több, mint száz katonával két ágyúval és három muskétával meghódítják az Inka Birodalmat, a tengerentúl legnagyobb területű államát. 

 _pizarroroute.gif

Pizarro útjai térképen

_atawallpa_pizarro_tinkuy.jpg

Pizarro és Atahualpa találkozása - az utolsó inka uralkodónak előbb a követségét mészárolták le, majd miután a foglyul ejtett inka Pizarro minden követelését (iszonyat sok aranyat) megadta, a konvkisztádor inkább mégsem engedte szabadon, hanem megölette az igaz hit nevében. 

Akit lehetett átvertek, kijátszottak, a szavukat nem tartották be, mindenkit lemészároltak, aki az útjukba került és egyéb jámbor, keresztényi dolgokat vittek véghez az igaz hit terjesztésének jegyében. Jellemző módon nem csak az őslakókat próbálták minden eszközzel kisemmizni, hanem egymást is - előbb Pizarro ölte meg harcostársát Diego Almagrót, majd annak fia, ifjabb Diego Almagro  Pizarrót 1541-ben. Blogot írunk, minősíthetünk, az egész történet inkább szégyenletes, mint  dicső, de nyilván a kor elvárásait kell figyelembe venni, nem a posztmodern politikai korrektséget. Ott és akkor az erőszak elfogadott volt, a moralitás pedig igencsak relatív. (És nyilván az őslakosok sem voltak radikálisan magasabb erkölcsi fokozaton, csak rosszabb technikai eszközökkel tudták irtani egymást.) 

  dsc_0903_111.jpg

Lovasszobra mindenesetre csak szülővárosában van

Pizarro szülőháza - ahol amúgy nem is élt, hiszen hát ő nem volt törvényes gyermek - ma múzeum, ahol a kor életformáját és a nagy konkvisztádor életét mutatják be. Jól mutatja a vidékre hirtelen rászakadó gazdagságot, hogy mennyivel kisebb és szerényebb hajlék, mint a hatalmas paloták, amik pár évtized múlva épültek két-három utcányira. 

 dsc_0019_1.JPG

dsc_0014_2.JPG

Megismerhetjük a Pizarro család életét..

.. és Francisco Pizarro hódításait.

dsc_0024.JPG

dsc_0011.JPG

Ami ugyanis minket most itt érdekel, az nem az utókor erkölcsi  magaslata - a spanyol gyarmatosítók és a katolikus egyház tevékenységét az elmúlt években éppen elég (gyakran amúgy kétes megítélésű) latin-amerikai vezető ítélte el éles szavakkal, Ferenc pápa még bocsánatot is kért - hanem az a hatás, amit a konkvisztádorok tevékenysége az anyaországban, jelesül Extremadurában okozott. Először is: korábbi kétes egzisztenciák gazdagodtak meg iszonyatosan, és dőlt az arany az anyaországba. Ennek köszönhetjük Trujillo igazán látványos belvárosát - ami még a környék sok, kedves kisvárosa közül is talán a legszebb.  

dsc_0931.JPG

dsc_0922.JPG

dsc_0921_111.jpg

dsc_0941_1111.jpg

A vár környéki kis utcák ...

.. már a látványos "új" főtér felé vezetnek. 

dsc_0079_1.JPG

dsc_0890.JPG 

A legtöbb arany persze az egyházhoz került - mondjuk úgy, volt mit, meggyónni és levezekelni. Az inkák aranyát, amit ott saját szertartásaikhoz használtak, oltárok és szobrok tobzódó díszítésére használták. 

p1050549_111.jpg

Dúsan aranyozott oltár Salamancából ...

... és Burgosból. _286.JPG

dsc_0311.JPG

...és Cáceresben

dsc_0307.JPG

Az egyházon belül is a - Trujillótól fél órányira fekvő - guadalupei Királyi Kolostorba, ahol a híres Fekete Szüzet őrizték. A szobrot, amelyet, a legenda szerint még a gót időkben rejtettek el, szintén a legenda szerint egy pásztor találta meg a keresztény uralom első évtizedeiben, az egyház lelkesedett a csodáért, és hatalmas kolostort építtetett oda - amúgy mudéjar (keleties-arabos) stílusban. 

 dsc_0742_1.JPG

dsc_0741_1.JPG

A mudéjar (arabos) stílusú kerengő

De az arany évszázadában ráköszöntött a bőség  - a kolostort jelentősen kibővítették. A leglátványosabb a sekrestye, amelyet a kor legnagyobb festője, Francisco de Zurbarán festett ki. 

 _sacristia_42.JPG

Nem is csak Trujillo belvárosát csinosították ki, a környék jelentéktelen kis falvai is látványos középületekkel, templomokkal, magánpalotákkal gazdagodtak. 

 dsc_0799.JPG

 Valdefuentes

dsc_0759_1.JPG

Montanchez

dsc_0809.JPG

Placenzuela

Összességében azonban hosszú távon a konkvisztádorok több átkot hoztak saját szülőföldjükre is, mint áldást. Ennek egyik legszebb példája a Toledo-Orellana palota Trujillóban. A hirtelen felkapaszkodott Pizarrók - hiszen Franciscót követték féltestvérei, és egyéb rokonai - beházasodtak a környék elitjébe, és immár a főtér közelében építettek egy sokkal nagyobb és fényesebb palotát. Innen irányították a bizniszt, szervezték a nincstelenek amerikai útjait. A fényes palota építészetileg, funkcionálisan is ezt a célt szolgálta. Hatalmas, oszlopos előterében gyűltek össze és várták sorsuk jobbra fordulását és a hozzá szükséges engedélyeket, azok, akik elindultak a tengerentúlra. 

 dsc_0086_111.jpg

 dsc_0084_1111.jpg

Az egykori konkvisztádor-toborzó most középiskola

A legtöbben viszont nem tértek haza, hanem megtelepedtek az újonnan meghódított területeken. Szokásukká vált, hogy az új településeket szülővárosukról nevezik el - így lett a világban 25 Trujillo. Azt elsőt, amely ma Észak-Peru legnagyobb városa, még maga Pizarro alapította. (A huszonhatodikat, Ciudad Trujillót a Dominikai Köztársaságban, már az akkori diktátorról, Rafael Trujillóról nevezték el, azóta visszakapta nevét, Santo Domingónak hívják.)

 _trujillo.PNG

 Guadalupéből is van 16 a nagyvilágban - plusz, ugye, a sziget, amely mára Franciaországhoz tartozik. (A Guadalupei Szűz lett az egész hispán világ védőszentje (1928-tól hivatalosan is)  - azonban  nem tévesztendő össze a mexikói guadalupei szűzzel, aki 1531-ben jelent meg egy indiánnak, és azóta Amerika védőszentjévé vált, valamint a Fülöp-szigeteki guadalupei szűzzel.) 

 _guada.PNG

 És még Méridából is kerülközött öt - a legnagyobb itt sem a spanyolországi, hanem a mexikói, ma Yucatán állam fővárosa. 

 mexiko_242.jpg

Mérida Mexikóban

A családi kapcsolatok meglazultak, az arany elfogyott - befektetni nem sikerült, csak rákenték az oltárokra -, a gyarmatok függetlenedtek, Extremadura pedig kiürült és elszegényedett. Nem maradt más, mint az extenzív birka és sertéstenyésztés, az óvárosok pedig megmaradtak 17. századi kopottas fényükben - jellemző módon Trujillo sem nőtt nagyobbra az arany évszázad óta, ma is alig tízezres kisváros (csak a város szélén építettek pár diszkontot). 

 77386699_503231140265408_3825062165459501056_n_1.jpg

A templomtoronyból látszik a város széle...

Mára Guadalupe világörökségi helyszín lett. (Csak spanyol nyelvű vezetéssel látogatható, a vezetés egy óra, aminek a végén - immár nem az idegenvezető, hanem egy atya egészen közelről megmutatja a szüzet. Egészen pontosan a kolostorépületben felmegyünk egy emeleti kápolnába, ahol kizárólag bibliai nőalakok oltárai láthatóak, emeletes elrendezésben a kápolna sarkain egymás felett. Majd a szerzetes egy rövid ima után kinyit egy ajtót, és íme, pontosan a templom főoltára mögött állunk a Madonnával egy szinten. Egy újabb, rövid ima után a szerzetes fogja és hátrafordítja a szobrot, és immár teljes nagyságában áll előttünk a Fekete Szűz.)

 dsc_0718_111.jpg

A Guadalupei Szűz még a templomból (értelemszerűen a kolostorban nem lehetett fotózni)

Trujillo pedig két másik városkával - Placenciával és Monfragüéval - együtt  épp a konkvisztrádorokra és az arany század építkezéseire hivatkozva - pályázik a világörökségi címre. A térség fő iparága már az ibér sertés tenyésztése mellett a turizmus, még akkor is, ha el sem éri itt a tengerparti régiók szintjét - így talán fél évezred után sikerül hasznot hajtó befektetést csinálni a inkák ellopott aranyából. 

 

 

Következőre átlépjük a határt, és megnézzük hogyan látták az ereje teljében levő Spanyol Királyságot a másik oldalról - Portugáliából. 

  

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr7315323878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

apro_marosan_petergabor 2019.12.04. 01:05:12

Igen,
a dolgok nem ennyire egyszerüek.
Pizarro párszáz katonájával, haditechnikai és harcászati fölényével, , bátorságával, rutinjával, s rafinériájával (szövetségeket is kötött az aktuál ellenfelek ellenfeleivel) legyőzte a számban nála jóval erősebb indián hadseregeket, s megbuktatta rendszerüket. Ez komoly teljesítmény volt akkor.
Másrészt valóban a legyőzött állam hihetetlen véres és barbár szertartások során - elég megnézni Mel Gibson filmjét - irtotta saját fajtáját - s nem volt képes magát megvédelmezni. Ide a kereszténység új, szeretetre épülő ideológiáját hozta - a római katolikus vallás formájában, mely - hosszú távon kiállta az időmpróbáját.
Ez a római-katolikus vallás Latina-Amerikában azt eredményezte - néger,fehér, indián, ázsiai s ezek minden keveréke megél s szaporodik a jelen Latin-Amerikájában, s egyre több az indián elnök Dél-Amerikában.
Érdekes ezt összehasnlítani Észak-Amerikában ahol protestáns és más kevésbé toleráns ideolgiák mellett kiirtották, jogfosztottá és nincstelenné tették gyakorlatilag a teljes indián öslakosságot...

Örömhernyó 2019.12.04. 02:52:01

@apro_marosan_petergabor: Azzal egyetértek, hogy az észak-, közép- és dél-amerikai indiánokat mostanában szokás áldozatnak tekinteni és beléjük látni mindenféle békés, kukoricát kapáló, magas kultúrájú népre jellemző tulajdonságokat, holott ők kőkeményen irtották egymást, rabszolgává tették a legyőzött szomszédaikat, végigerőszakolták a szomszéd törzsek asszonyait, gyerekeit, majd kivágták a szívüket, nyelvüket stb.
Korántsem egy békés, idilli helyre érkeztek a konkvisztádorok, nem véletlen, hogy rengeteg helyi törzs, akiknek már elegük volt a helyi erős törzs elnyomásából, a fehérek mellé állt.

Az azért egy hasonlóképpen idealizált kép, hogy a katolikusok annyira megszerettették magukat az indiánokkal és mindenki boldogan élt és él. A spanyolok elszámazottai hatalmas birtokokkal rendelkeznek ma is, az indiánok leszámazottai meg mélyszegénységben élnek és sajnos ebben a kétségbeesésben ők megszavaznak korrupt, hozzá nem értő politikusokat, akik szélbalos ideológiákat képviselnek. Nincs közép. Van a fehérek széljobbja meg az indiánok szélbalos őrülete.
Amellett, hogy USA-ban pont ugyanúgy elnyomták az indiánokat, mint délebbre, ma ott azért ezerszer több lehetősége van egy őslakosnak, mint mondjuk Brazíliában vagy Peruban.
Dél-Amerikában sokkal magasabb maradt az indián népesség aránya, nagyobb létszámú népek éltek ott, városokkal, írott kultúrával, mint Észak-Amerikában (ahol kisebb törzsek éltek a prérin), ezért maradt fenn pár indián nyelv több beszélővel.

Európában se sírunk legyőzött, elveszett birodalmak népei miatt. Az avarokat legyőzte és beolvasztotta a magyarság. A balti poroszokat a németek. A brit szigetek keltáit a germán angolszászok. Majd őket leigázták a normann hódítók. A magyarokat a törökök 150 évre rabságba taszították, a balkáni népeket meg vagy 500 évre. Teljesen megváltoztatták az etnikai arányokat, genocídiumokat hajtottak végre. A törökök elfoglalták a kis-ázsiai görög városokat és lerombolták a kultúrájukat, de most turistáknak mutogatják a romokat jó pénzért. Konstantinápolyt leigázták az ottománok és a fővarosukká tették Isztambul néven.
Ilyen a történelem. Az indián birodalmak elbuktak, ahogy sok más birodalom is a történelemben.

Örömhernyó 2019.12.04. 04:40:26

"Kevés ellenszenvesebb történelmi személyiséget tudok elképzelni, mint Francisco Pizarro. Egy sötét bunkó volt, aki puszta pénzsóvárságból, aljas trükkökkel elpusztított egy egész civilizációt."

Ugyanezt a savas felböfögést Mohameddel is el lehet mondani. Elpusztította a politeista vallásokat az Arab-félszigeten, leigázta a környező másvallású törzseket, követői népirtásokat hajtottak végre, eltörölték az egyiptomi civilizáció maradványait, a hellenisztikus kultúrát, a perzsa kultúra jó részét, leigázták Indiát (tessék a hindukat megkérdezni).
De el lehet ezt játszani Attilával, Dzsingisz kánnal, Hitlerrel, Walt Disney-vel (eltörölte vagy átírta egy csomó nép meséit, helyette a gyerekeknek dizni szarokat lehet nézni).

apro_marosan_petergabor 2019.12.04. 06:34:17

@Örömhernyó:
- 40 millió É-A-i indián indián kiirtása felett nem lehet átlépni, főleg úgy nem, hogy a dolog még a XIX-XX. században is folyt, a demokrácia csúcsának nyilvánított, majd kétszázéves USA-ban...
Ez nem történt meg Latin-Amerikában.
- A legyőzés és integrálás egészen más, mint a népírtás
- Igen az iszlám hódító ideológia, magában a vallásban van deklarálva - a törökök majdnem "lenullázták" Magyarországot - 1 millióra csökkent a 4 milliós lakosság...
- Hogyne sírna a modern Európa népekért, lásd örmény, zsidó holokauszt
- Igen Indiát 700 évig uralta az iszlám, az angolok számolták fel ezt az uralmat, majd az angol uralmat a hinduk - s így van India már sok ezer éve - akiknek a mai napig problémája van az iszlámmal - ezért a mai indiai 12-13%-os mozlim arány ellenére a parlamentben, hadseregben, rendőri vezetésben 1% fölé nem engedik őket...

kewcheg 2019.12.04. 07:19:52

Ujabb rugås a katolikus kereszténységbe....

Örömhernyó 2019.12.04. 07:36:00

@apro_marosan_petergabor: Nem történt Latin-Amerikában? LOL!
Dehogynem!
A Tűzföldön levadászták az őslakosokat a derék katolikus argentinok és modern konkvisztádorok. Máig irtják az amazóniai indiánokat.
Ami a déli őslakosok szerencséje, hogy rengeteg megközelíthetetlen hely van máig Dél-Amerikában.

Az észak-amerikak indiánokat jórészt járványok vitték el, jóval azelőtt, hogy a kórokozók elméletét felfedezték volna. Ahogy a középkori Európában is behurcolt pestis kórokozó irtotta ki a népesség jó részét, úgy az amerikai őslakosok is védtelenek voltak a behurcolt influenzával, himlővel és más nyavalyákkal szemben.
Nem is mennek el az észak-amerikai őslakosok ellen elkövetett attrocitásokkal szemben az amerikaiak. Ingyen egyetemi férőhelyek, segélyek, kórházak, kaszinókoncessziók, állami joghatóság alól kivett, önkormányzattal rendelkező rezervátumok vannak nekik fenntartva. Ilyet sehol Dél-Amerikában nem látsz.

De lényegében a hódítás mindig része volt az emberiség történelmének. Népek tűntek el, olvadtak be, csak ezen 21. századi filantrópok módjára meglepődik pár ember.
Pizarro pénzéhes volt... mint mindenki más.
Másként nem indultak volna felfedezni, nem hódítanak, nem találnak fel új találmányokat, nem újítanak az emberek.
Mai szemmel elítélendő, ha ezt ma teszik. Így, hogy 500 év eltelt ez egy történelmi tény. Tárgyilagosan kellene kezelni ezt.

a szürkebarát ötven árnyalata 2019.12.04. 12:30:56

@Örömhernyó: Me, beszálve arról, hogy az észek-amerikai őslakosok komoly kompenzációt kaptak a szenvedéseikeért (lpl. kaszinókoncessziók monopóliuma).

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2019.12.06. 10:45:33

Ilyenkor mindig büszke vagyok arra, hogy katolikus vagyok.
Többen vannak? Többen vannak!
Okoskodnak? Keménykednek?
Akkor mi is.
Minden akciót - reakciót követ. Ez van!
Majd Isten megbocsájt - kit érdekel, hogy egy két hülyegyerek mit sipákol össze-vissza!?
Tetszettek volna letérdelni, meg megtérni!...
Nincs miért bocsánatot kérni!

pitcairn2 2019.12.08. 15:03:01

"Akit lehetett átvertek, kijátszottak, a szavukat nem tartották be, mindenkit lemészároltak, ....."

egy kissé pontosabban:

kitűnően kihasználták az inka birodalmat feszítő etnikai és vallási ellentéteket, rendkívül jó érzékkel építettek ki szövetségi rendszereket és végül beházasodtak az indián arisztokráciába....

maga Pizarro egyenesen az inka uralkodócsaládba házasodott be...

Quispe Sisa inka hercegnőt vette feleségül

Quispe Sisa
en.wikipedia.org/wiki/Quispe_Sisa

és az összes vagyonát a félvér lányára hagyta...

Francisca Pizarro Yupanqui
en.wikipedia.org/wiki/Francisca_Pizarro_Yupanqui

az Inka Birodalom meghódítását az utóbbi években igen jelentősen átértékelte történelemtudomány...

Documentary on the Spanish Conquest Of The Incas

www.youtube.com/watch?v=2-Sp7oavH74

és ennek a tükrében Pizarro inkább zseniális reálpolitikus mint kisstílű rabló...

kár hogy ebből semmi sem jött át ebben a posztban..

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.12.09. 14:44:12

Volt még egy fegyvere az európai hódítóknak. Ők maguk voltak a "biológiai fegyver"-ek. Rengeteg indián, megkockáztatom az indiánok messze legnagyobb hányada az Európából behurcolt betegségek következtében halt meg.

www.typotex.hu/book/64/jared_diamond_haboruk_jarvanyok_technikak