Azt mondják, hogy a Mennyországban talán jobb az ellátás, de a Pokolban jobb a társaság. Ezt - személyes tapasztalatok híján nem tudom megerősíteni. Az viszont egyértelmű, hogy a Mennyország ábrázolása valahogy mindig haloványabbra, kevésbé markánsra sikerül, mint a Pokolé.  Így van ez oláhországi túránk utolsó állomásán is - talán mert a Pokolról, vagy valami hasonlóról, több volt akkoriban e vidéken a személyes tapasztalat  itt e világon. De oda még el kell jutni...

Mikor legutóbbi bejegyzésünkben otthagytuk Havasalföldet, a románok legnagyobb gondja még az volt, hogy szabaduljanak meg a magyar király gyámkodásától. Mire ez sikerült volna, jött is a török, és az egész Balkán képét átalakította. Havasalföld fejedelmei török vazallusok lettek. Ezzel sokkal jobban jártak, mint a szerb despoták (nem minősítés, uralkodói cím), vagy a bolgár cárok, akiket elsodort a török roham. Havasalföld és Moldva folyamatos felvonulási terület lett, a gazdag birodalom nem éppen gazdag végvidéke, de lélekben megmaradhatott Tara Romaneascának - a rómaiak/románok földjének. 

ottoman_empire_wallachia_transylvania_11.jpg

Hoppácska! Hát nem azt mondtuk, hogy a románok és rómaiak közti kapcsolat meglehetősen áttételes? De bizony. Csak éppen a római és római közt is van különbség. A görögök ekkor, ha magukat meg akarták nevezni, romiosz-nak, rómainak mondták magukat, ahogy a mai Bulgária területe is Rumélia néven illeszkedett be a török birodalomba (ezért jöttek a Magyar Királyság ellen a török ruméliai egységei), ami a rómaiak földjét jelöli. Sőt, Nagy Sándort is Iszkender Rúminak titulálták, hiszen hát görög volt. A félreértés, ha van, abból adódik, hogy a "Róma" és "Bizánc" közt a különbségtételt csak a 19. századi német tudósok találták fel, a helyszínen minden folytonosnak látszott. A birodalom római volt (mégha görögül is beszéltek benne), polgárai rómaiak voltak, és a kereszténység is, amit terjesztett római (még ha Róma maga görögnek is mondta ) volt, és persze igazhitű, vagyis ortodox. "Róma" tehát ekkor, a török hódítás idején a Balkánon,  a - ma úgy mondanánk Bizánci - Birodalom emlékét jelöli, amit pedig leginkább a keleti kereszténység hordoz. Aki tehát ortodox hitű, az a kor véleménye szerint rúmi, romiosz - román.  A hit sokat tett a románság megőrzéséért, a fejedelmek pedig sokat az egyházért. Így nem csoda, hogy van jó pár száz év, amikorról a Balkánon szinte csak kolostorok maradtak fenn. 

A váraknak, uralkodói székhelyeknek jó esetben is csak romjai maradtak. Így járt pl. a poenari vár is, amelyet pedig maga III. Vlad fejedelem (Tepes, a Karóbahúzó), II. Vlad Dracul (a Sárkány) fia, mindközismerten Dracula erősíttetett meg. Bár a Bram Stoker-féle Drakula grófot általában valamiért Törcsvárhoz (Bran) kapcsolják, manapság már műveltebb nyugati producerek is Poenari romjainál készíttetik vámpíros filmjeiket. Bár nincs messze Curtea de Argestől, és bizonnyal érdekes is, mi kihagytuk. Lehet zselének nevezni, de konkrétan megrémített az 1480 lépcső, amin fel kell mászni - a lanovkát pedig már állítólag építik. Én kivárom. Egy képet azért ideteszek róla. 

640px-PoienariCastle1.jpg
Mi inkább nyugatnak vettük az irányt, hogy megismerkedjünk Havasalföld legérdekesebb műemlékegyüttesével a Horezu kolostorral és a mellette épült Maldaresti lakótornyokkal. A kolostor egész Románia egyik legfontosabb műemléke. Constantin Brancoveanu  fejedelem építtette a 17-18. század fordulóján. Pénzt és energiát nem kímélt - kora legnevesebb mesetereit hozatta ide. Az eredmény tényleg impresszív. 

a1.jpg

Bár a kolostor elrendezése kimondottan a hagyományokat követi - hatalmas védelemre is alkalmas falak között   egy belső téglalap alakú udvarra néznek az épületek, amelyben a szerzetesek - ez esetben apácák - laknak, amelynek közepén egy nagyobbacska templom áll - a művészettörténészek állítják: az ú.n. Brancoveanu-stílus a hagyományos bizánci elemeket keveri a nyugati barokkal.

a2.jpg

a4.jpg

a3.jpg

Kétségtelen: a román föld ilyen szempontból sajátságos. Művészetére, kultúrájára láthatóan sokkal jobban hatott a Nyugat, mint mondjuk Szerbiára, Bulgáriára vagy Oroszországra. A román kolostorokon - persze megkésve, sajátságosan - megjelennek a gótika vagy éppen a reneszánsz jellegzetes elemei is. Számomra ez mutatja igazán a e táj végvidék jellegét. Meg persze az, hogy ezekben a kolostorokban még a 18. században is kódexmásoló-műhelyek voltak. A legfőbb értéket azonban mindenképp a freskók jelentik. Itt - ellentétben Argessel - nem festették újjá. Eredeti pompájukban díszelegnek. A bejárat egy oldalát a mennyei seregek, a másikat a pokol bugyrai díszítik. 

a5.jpg

És, ahogy fentebb is írtuk, ahogy ezt manapság a hírek összeállításánál is látjuk, az ember gyarló lény, sokkal nagyobb érdeklődéssel fordul a rossz, mint a jó felé Az oláh pokol képei vetekednek a világ legjobbjaival. (Pl. azokkal, amelyek a pisai Campo Santót díszítik.) 

a6.jpg

a7.jpg

a9.jpg

a10.jpg

a11.jpg

a8.jpg

Bent a sötét tónusok, a sok arany és a hatalmas képek a szerb kolostorok kicsit félelmetes, de emelkedett hangulatát idézik. 

a12.jpg

Bár magyar turista ide is ritkán vetődik el, egyértelműen azt kell mondanom, érdemes. (Nagyszebentől alig két óra, szóval, ha közel nincs is, de elérhető távolságon belül van egy erdélyi túrához is.) És bár  a kolostor már jó régen a világörökségi listán van, következő helyszínünk pedig csak a várományosok között szerepel, azt kell mondanom élménynek a legérdekesebb még hátra van: Maldaresti. 

Noha román turistát itt is látni bőven - Horezu kiemelt látnivaló, Maldaresti pedig alig 3,5 kilométer onnan - a havasalföldi falu lakótornyai  nincsenek a világ turisztikai térképén. (Arról már ne is szóljunk, hogy magyar turistát mikor láttak itt: a kedves hölgy, aki állítólag angolul (ami szerinte a román és a francia között van) végigvezetett minket, még a kérdést sem értette, sőt valószínűleg le sem esett neki, hogy mi milyen országból jöttünk. Vagy ha igen, iszonyatosan nem érdekelte, ami viszont jelen esetben inkább pozitívum.) Olyannyira nem ismeretesek ezek a tornyok, hogy a világörökségekkel foglalkozó egyik szakblog szerzője is, aki pedig az egész világot körbejárta, és már látta a helyszínek vagy kétharmadát, maga is azt írta Horezuról, hogy kár, hogy a környékén nincs semmi érdemleges látnivaló. A románok  a lakótornyokat még az ősidőkben terjesztették fel az UNESCO-nak, az a kevés dokumentáció, amit akkor csatoltak is csak franciául érhető el. (Ami  ugye manapság egyenértékű azzal, hogy a kutya nem fogja még a címét sem elolvasni.) Azóta láthatóan nem dolgoznak az ügyön. Pedig amit látunk, igazán különleges. 

cula-greceanu.jpg

Ez itt a Greceanu  torony, Havasalföld legrégibb máig álló világi épülete, a 16. század elejéről. Amit mi lakótoronynak mondunk, az románul cula, a török kule szóból, lásd Yedikulke, ami kula formában a délszlávba is bekerült. A lakótorony jellegzetes épületformája azoknak a helyeknek és koroknak, ahol, amikor a közbiztonság  nem éppen kiemelkedően jó.  Nyugaton is szokásban voltak, igaz a középkor korai századaiban. Ki tudja, miért egyedül San Giminganóban maradtak meg nagyobb számban. 

a13.jpg

A torony ugye azért jó, mert egyszerre szolgál lakóhelyül, és lehet védeni. Nagyobb hadseregek ellen persze egy ilyen torony mit sem ér, de nem is erről van itt szó. Rablóbandáktól, alkalmi portyázó csapatoktól, lázongó parasztoktól  kiválóan megvédi a lakóit, akik a társadalom magasabb régióiban lakoznak. Pont erre szolgáltak ezek a tornyok is. Vastag falaikon lőrések, amin ki lehet dugni a puskát. Igaz, amikor a Greceanu  torony épült, akkor Itáliában már jócskán a reneszánsz palazzók korában járunk, az efféle tornyokat ott már meglehetősen barbár dolognak tartották, még akkor is ha belül  kimondottan lakályosak. De egy ilyen vidéken, mint Havasalföld, még mindig volt kire lőni. 

Cula Greceanu - Maldaresti 002.jpg

A földszintet le lehet zárni, a mély bunkerszerű pincékben hosszabb időre  elegendő készlet halmozható fel. 

a14.jpg

Az emeltekre csak csapóajtókon vezet fel az út, hogy ha a rablók esetleg betörnek, oda már ne mehessenek fel. 

a15.jpg

Ha mégis, a padlást rejtekajtó zárja el. 

14545_21801_3.jpg

Szóval egy kis erőd ez,  ami sok mindent elmond a helyről és korról, amikor épült, noha belülről kellemes kényelmes nemesi laknak látszik. Néhol igyekeztek még a kor nyugati stílusát is belevinni a az építtetők. Látszik, tudták odaát, a határok másik oldalán, mi a módi. 

a19.jpg

a20.jpg

a18.jpg

Hiszen például ezen az erkélyen igencsak jól el lehetett üldögélni. Igaz, ez már egy másik  torony.  A Maldarescu cula külsőleg szinte semmiben nem különbözik a Greceanu háztól. 

a21.jpg

Ugyanolyan védelmi rendszere van, lőrésekkel, zárakkal, rejtekajtókkal. Egy dologban különbözik nagyon. 

a22.jpg

Tudom, kicsit nehéz kibetűzni, úgyhogy segítek, az építés éve 1827. Az a kor, amikor már nem csak Nyugat-Európában, de mondjuk, nálunk is -  és ebbe akkor, az alig száz kilométerre fekvő Erdély is beleértetett - békés, kedves kúriák épültek, hatalmas parkokkal, széles ablakokkal, és kis kerti pavilonokkal. Ez a kép sokkal többet mond el arról, mekkora fejlődésbeli hátrányt kellett leküzdenie Romániának, mint száz szakdolgozat  a román nemzetfejlődésről. Azt, hogy ezen az úton milyen gyorsan haladt, pedig mi sem szemlélteti jobban, mint a cula kertjében álló kis kúria. Alig pár évtizeddel épült később, mégis egy történelmi korszak váalszja el a két épületet. (Bár a tornác még kimondottan a Brancoveanu-stílus elemeit hordozza.)

casa-memoriala-ig-duca-horezu-valcea-04.jpg

A románok számára ennek is történelmi jelentősége van: itt élt I G Duca, Románia egykori miniszterelnöke. Aztán persze a Ceasescu-időkben az egész komplexumból egy ideig társbérletet csináltak. Aztán gyorsan múzeumot. De Romániának ezt a korszakát már mi is ismerjük, vagy legalább is hallottunk róla. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr305644899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ruba 2013.12.29. 09:54:54

Jó volt a bejegyzés, de azt reméltem, hogy az ígéreteknek megfelelően Kuvait folytatása jön. Az mikorra várható?
süti beállítások módosítása