Kevesebb, mint százan vannak, nem ismerik az internetet, sőt még a villanyt sem, mégis egy csapásra begyűjtöttek több, mint negyvenezer lájkot. Kik ők? Az awák. A Survival International szerint ők a világ legveszélyeztetettebb törzse. 

Brazíliában heteket, hónapokat, sőt éveket le lehet úgy élni, hogy az ember nem lát igazi őslakost. A 180 milliós országban jelenleg mintegy 800 ezer magát indián származásúnak valló egyén él, igaz, közülük már csak 155 ezren állították magukról, hogy beszélik is őseik nyelvét (nyelvből is igen sok van, és még több volt). A terület őslakóinak túlnyomó többsége az európai terjeszkedésnek, és a behurcolt betegségeknek esett áldozatul. De az is igaz, ez a vidék korábban sem volt olyan sűrűn lakott, és nem adott otthont olyan fejlett őslakos civilizációknak, mint a mai Mexikó vagy Peru. (Amazóniában vannak ugyan leírások nagy indián városokról, de nyomuk nem maradt, és azt sem igazán tudjuk, mi az, amit az utazók "nagy városként" írtak le. )

A ma élő brazil őslakosok jelentős része halász-vadász-gyűjtögető életmódot folytató, paleolit szinten élő, kis nomád vagy félnomád közösségben él.  Az elmúlt másfél évszázadban, ahogy Brazília meghódította az elméletben addig is hozzá tartozó erdős területeket, ezeknek a törzseknek a nagy része is letelepült, elpusztult, rezervátumokba kényszerült. Vannak azonban máig olyan csoportok, amelyek nem, vagy csak nagyon ritkán veszik fel a kapcsolatot a külvilággal. Az erdő mélyén élnek, és köszönik, nem kérnek a civilizációból. Két éve bejárták a világot ezek a képek, amelyek egy addig teljesen ismeretlen csoportot mutattak be. 

09uncontacted-2008.jpg

01uncontacted_family-close.jpg

A brazil kormány őslakos ügyekkel foglalkozó hivatala jelenleg 67 olyan népcsoportot tart nyilván, amelyek nem, vagy csak szórványosan érintkeznek a külvilággal. Van olyan, amelynek még a nevét sem tudják, és azt sem milyen (nyelvcsaládba tartozó) nyelvet beszélhetnek. A csoportok lélekszámáról is csak becslések vannak. A legkisebb talán harminc, a legnagyobb talán ezerötszáz főt számlál a hivatal (FUNAI) szerint. Nagy részük Őslakos Területen (ez a rezervátum hivatalos neve) él, ami elméletben háborítatlanságot biztosít számukra. Ezeknek az apró közösségeknek viszont hatalmas erdőségek kellenének, hogy hagyományos életformájukkal eltarthassák magukat.  A külvilággal nem érintkező indiánok számára fenntartott erdők területe 14 millió hektár - Magyarország teljes területének másfélszerese. Az 1988-as brazil alkotmány garantálja az őslakos népek jogait a saját életformájukhoz, és területükhöz. Jogi, igazgatási szempontból tehát azt mondhatnánk, ideális a helyzet. (Nem volt ez mindig így, a FUNAI 1969-es megalapítása előtt a hivatalos politika is az indiánok modern társadalomba való "integrálását" javasolta, ami gyakran egyet jelentett a lemészárlásukkal.)

A valós helyzet azért most sem ennyire idilli. (Erről korábban itt írtunk. ) Mert - bár Brazília rohamos ütemben fejlődik - a FUNAI messze nem rendelkezik elég eszközzel ahhoz, hogy egy másfél Magyarországnyi területet folyamatosan ellenőrizzen. És ha - tegyük fel - ki is lenne tömve pénzzel, akár hozzánk közelebb álló országokból is tudnánk példákat hozni, hogy vannak olyan iparágak, amelyek kicsit nagyobb lobbierővel bírnak a természet- vagy örökségvédelemnél. Azaz szinte csak olyanok vannak. Ez a vidék pedig nem is tűnik értéktelennek: a trópusi fák, a föld alatt rejtőző ércek, sőt akár maga föld is, amin akár szójababot lehetne termelni, hatalmas vonzerőt jelentenek. Ez pedig az indián területekre vonzza az illegális fakitermelőket, erdőirtókat, akik pedig gyakran nem csak az őslakosok életterét pusztítják el, hanem magukat az őslakosokat is. És itt jönnek képbe az awák. 

A Survival International - az őslakosokkal foglalkozó legnagyobb jogvédő szervezet szerint ma ők vannak a legnagyobb veszélyben. Az elméletben nekik fenntartott területnek már az egyharmadán kiirtották az erdőt. 2011-ben egy nyolc éves awa kislányt élve égettek el, hogy így figyelmeztessék az indiánokat, nem merjenek ellenállni. (Az utóbbi években hasonló okokból több, mint 400 őslakót öltek meg.)  Jelenleg  - a FUNAI adatai szerint - 6 kilométerre közelítették meg az awák települését. Az awa nép mintegy 360 főt számlál, közülük kevesebb, mint százan lehetnek, akik egyáltalán nem tartanak kapcsolatot a külvilággal. Jó kétszáz éve az erdőben élnek, nomád életmódot folytatnak. A többiek a kormány által létrehozott kis telepeken laknak. 

3058698876_94f34df276.jpg

Vadászó-gyűjtögető életet élnek. Virágmézet, gyümölcsöket gyűjtenek az erdőből. Kisebb állatokat - főleg majmokat - ejtenek el. Közeli, szoros kapcsolatban élnek a természettel, ismerik az erdeik minden szegletét, fáját, ösvényét, tudják, melyik növény, mikor ehető, melyik állatra, mikor érdemes vadászni. Szigorú tabuk övezik a vadászatot. Vannak állatok, amiket sosem szabad elejteni, vannak, amelyeket csak az év bizonyos időszakában. Egyensúlyban élnek az erdővel, nem élik fel annak erőforrásait. Hitük szerint, amit az erdőtől elvesznek, azt vissza is kell annak adni. 

6a00d83453140969e2016765b26ce0970b-640wi.png

Jó két méter hosszú íjakat használnak a vadászathoz manapság is - bár a letelepedettek már puskákat is szereztek. 

6534b86f777c609ad6bc3a02c7b2ef7ca16504a5.jpg

A legkülönösebb kapcsolatban a majmokkal vannak. Annak ellenére, hogy hússzükségletük legnagyobb részét majmokból nyerik, azokat házikedvencként is tartják. A kismajmok ott vannak mindenütt a faluban. Sőt, a majmok inkább családtagnak, mint háziállatnak számítanak. Olyannyira, hogy az awa nők általában gyermekeikkel együtt a kismajmokat is szoptatják. Akit érdekel, ezt meg is nézheti egy kisfilmen. 

Értük indított most kampányt a Survival International. A kampány arca Colin Firth színművész. A cél pedig, hogy Brazília igazságügy minisztere küldje oda a szövetségi rendőrséget, és állítsa meg a favágókat. 

 

A film, a kampány kétségkívül vérprofi alkotás - tízezrével gyűjti be a lájkokat. Az awák világát romlatlan paradicsomként mutatja be, ahol ezek az emberek teljes boldogságban élnek. Előhozva a "nemes vadember" toposzát, ami az utóbbi évszázadokban be-bejárja az európai kultúrát Montesquieu Perzsa leveleitől egészen a Tarzan filmekig. A vadember, aki távol él a civilizációtól, de lelkében sokkal nemesebb, mint mi, akiknek a tudásunk bár nagy, lelkünkben vadak vagyunk. Ez nagyon jól összecseng a természetbe visszavágyó modern ember melankolikus elvágyódásával, aki egy ilyen film láttán hajlamos - hiszen az egész kampány erre utal - azt érezni, hogy bezzeg ők megtalálják az egyensúlyt, bezzeg ők nem fogyasztanak túl sokat, bezzeg ők helyesen élnek. Nem úgy, mint mi. A fejlődés, a civilizáció a kampányban egyértelműen a gonosszal, az ördögivel egyenértékű. És már hallom is az erre rímelő tudományos kutatási eredményeket, amely szerint a pénz, a fejlődés nem teszi boldogabbá a társadalmakat, a paleolit szinten élő népek pedig alig napi egy-két órát foglalkoznak a mindennapi betevő megszerzésével, a többi időben pihennek, szórakoznak játszanak. . 

De - és ez már nem a hír, hanem a véleményrovat - egy ilyen kérdést nem biztos, hogy jó, ha ennyire leegyszerűsítünk.  És most nem is abba szeretnék belemenni, hogy aki így elmereng a trópusi paradicsomon a számítógépe mellől, mennyire szeretne naphosszat mezítláb rohangálni, hogy utána elkapjon és egészben megfőzzön egy majmot. Hanem inkább beszéljünk arról, hogy hol, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt. Mert Brazíliának csak ott van az a másik 180 millió lakosa is, akik pedig szeretnének fejlődni. Hogy ronda látvány a vasércbánya, kétségtelen, de hány százezer, millió embernek ad munkát, jövőt a brazil nehézipar. Persze sokkal romantikusabb dolog vadászni, mint irdatlan nagy táblákon génmódosított szóját termeszteni, de ha paleolit szinten élne a világ, akkor hét millió embert is nehezen tartana el, nemhogy hét milliárdot.

Igen, oda kellene küldeni a szövetségi rendőröket, hogy megakadályozzák a további erdőirtást, mert ez a föld az awáké, és ha ők az őseik szokásai szerint akarnak élni, akkor a hazájuknak ezt biztosítani kell számukra. De - és ezt a romantikus lelkűeknek is meg kellene érteni - Brazília csak akkor lesz képes elég forrást biztosítani az örökségvédelemre, ha továbbra is kitartóan fejlődik, olyan ütemben, ahogy ezt az utóbbi években tette.  Minél erősebb, gazdagabb egy ország, annál több pénze és energiája van arra, hogy a múltjával, a hagyományaival foglalkozzon.  

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

Szerző: Ajószűcs

8 komment

Címkék: Brazília

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr795041206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

záporeső 2013.01.25. 15:59:44

Hozzá tartozik még az is, hogy ha az őserdőket irtják, és a helyére bányák, ültetvények kerülnek az nem csak ennek a pár népcsoportnak rossz, hanem az egész emberiségnek...
A kérdés az, hogy vajon meg tudjuk-e találni azt az egyensúlyt, amikor még a fejlett civilizáció is tud gyarapodni, de a természet se károsodik annyira, hogy amiatt következzen be katasztrófa.
Én nem látok rá sok esély, és szerintem előbb-utóbb globálisan is bekövetkezhet az, ami már anno a Húsvét-szigeteken is megtörtént...

Pángalaktikus-gégepukkasztó 2013.01.25. 17:21:52

Fejlődés, kulcsszó!
Én nem látom azt a drámai fejlődést ami bármit is tudna biztosítani nem hogy hosszú távon, de rövid távon se. Egyrészt, technológiai fejlődés a távközlést leszámítva gyakorlatilag évtizedekkel korábban leállt.(nem véletlen...)Ez a "fejlődés" valójában csak az összeomlás elodázása, fenntarthatóság nyomai sem lelhetőek fel benne.
Másrészt a fejlődés mentális, vagy szellemi síkon is szükséges kellene, hogy legyen, de a materialista, pénz és profitközpontú városi világnézetünkben ez inkább egy leépülésre emlékeztet mintsem pozitív változásra, fejlődésre.
Eleve nem szabad szélsőségekben gondolkozni, nem csak mezítlábas rohangálás illetve szörfölő, energiafaló kocka társadalom létezhet. De amíg a világot a profit és a törvénybe foglalt hazugságok(értsd, bankárok, marketingesek, jogászok)irányítják a józan ésszel és a tudományos szemlélettel szemben, addig kb. falra hányt borsó bármilyen erőlködés, és utópia bármilyen ezeken nem változtató "megoldás".

exilis 2013.01.25. 20:00:56

Érdekes az a kép a "teljesen ismeretlen" benszülöttekről. A zomácozott lábas, a nagy acélpengés kés, és a horgolt sapka nekem nem azt mutatja, hogy a világtól elszigetelt közösség lenne. Max. az etnográfusok előtt lehettek ismeretlenek.

Ajószűcs 2013.01.25. 21:25:26

@totorohun: Ahogy írtam fenn, az awa nép mintegy 360 főt számlál, közülük kevesebb, mint 100, aki elvonult az erődbe, és nem tart kapcsolatot a külvilággal. A többiek, bár tovább élik őseik életét, egy a kormány által korábban alapított településen élnek. Természetesen a képek róluk készültek. A külvilágtól elzárkózó csoportokról csak olyan légifelvételek vannak., amilyenek az első két képen láthatók.

kisQtya 2013.01.26. 07:54:02

@Ajószűcs: Na igen, a szövegértés.....
Ez a fejlődéssel sem javu, sőt.... A túl sok információ miatt leszoktunk a figyelmes olvasásról.

kisQtya 2013.01.26. 08:25:15

Semmivel sem hamisabb ez a kép, mint a fejlődő, modern, szabad és demokratikus társadalom toposza.
Ahol komplett egészségipar telepedett rá a stresszes robotolás okozta egészségkárosodásra, melyet stresszes robotolásból lehet finanszírozni.
Ahol az állam mindent nyilvántart, kötelez, mindent szabályoz, mindent büntet és adó, különadó, vám, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, pótlék és egyéb hangzatos jogcímeken elveszi a stresszes robotolással szerzett pénzedet.

Gazdasági maffiózók alantas eszközökkel gerjesztik a fogyasztási igényt, a csapból is az folyik, hogy vásárolj, fogyassz, szerezz meg vagyontárgyakat, mert az kell. Természetesen rohadj bele a stresszes robotolásba azért, hogy megvehesd azt a szart, amit kínálok neked,

Komolyan ezt a "fejlett", "civilizált" világot kell félteni és támogatni?

Mi a párommal azt tervezzük, hogy egy borsodi kis faluban önfenntartó minigazdaságot csinálunk (nap és szélenergia, saját kút, fával fűtött kemence, 60 nm-es vályogház, saját élelmiszertermelés, stb.). A feladat nem könnyű, mert állandóan beleütközünk a nagy testvérbe, az államba, amelyik szabályozni, de legfőképpen fejni, fejni, fejni akar.Pénzt, pénzt, pénzt akar az állam és még több pénzt, ha beledöglök is.

Felőlem mehetünk vissza az erdőbe, mert én utálok ebben a civilizált világban élni. Utálom az államot.

kisQtya 2013.01.26. 08:48:53

Arról már nem is beszélve, hogy kisgyereket élve elégetni.... anyagi haszonszerzés érdekében!!!

Ez tényleg fejlett és civilizált társadalom lenne?

Undorítóak vagyunk.

2013.01.26. 15:43:24

@Pángalaktikus-gégepukkasztó: Bizonyos fenntartásokkal, de egyetértek veled.
süti beállítások módosítása