Milyen? Hát VIP, drága, és csili-vili - legalábbis ezt próbálják most bevezetni. De ennél is érdekesebb, hogy mit is szeretnének eladni a világnak: a bálványimádó múltat. 

Sorozatunk előző részéhez érkezett kommentekből  képet alkothattunk, hogy hogyan is látják  a hazai kommenthuszárok az iszlám világot, ennek integráns része, hogy nem elég, hogy alacsonyabb az IQ-juk, mint a fehér emberé, de ráadásul mindent el is pusztítanak, ami régebben készült. Bizonnyal nem hallottak még, mondjuk, a piramisokról (úgyis az ufók építették, vagy az ősmagyarok), Petráról (tényleg, szerepelt az Éjjel-nappal Budapestben?), vagy Baalbekről (az biztos valami horrorfilmben a főgonosz). Esetleg úgy vélik, hogy ezek már le vannak rombolva. Pedig dehogy. A Közel-Kelet számos országa tárja büszkén a világ elé az iszlám előtti történetének emlékeit. És - némi vargabetűvel - most hozzájuk zárkózik fel Szaúd-Arábia is. 

 dsc_0849.JPG

Az emblematikus kép - nikábos gájd mutogatja a félmeztelen királyszobrot ...

Kétségtelen, ez nem volt mindig így. Mint láttuk, az ország legfőbb vallási méltósága alig 25 évvel ezelőtt még óvott a műemlék-védelemtől, mondván, hogy az a többistenhit bűnébe vezet. És azt is láttuk, hogy az ország az elmúlt évszázadok muszlim emlékeivel sem bánt éppen kesztyűs kézzel. Mára ez 180 fokos fordulatot vett - Szaúd-Arábia kezd úgy viselkedni, mint bármely más ország a világon. A pusztán vallási legitimáció mellett intenzív nemzetépítésbe fogtak - és ennek része a nemzeti mitológia megteremtése, és az azzal kapcsolatos helyszínek tisztelete. (Hát igen, van ebben valami bálványimádás, ha jobban belegondolunk.)

 dsc_0924.JPG

Kreatív címer és zászlóelhelyezésben már most is nagyon jók ...

A helyzet azonban kicsit faramuci - Szaúd-Arábia ebben a formában ugyanis igencsak fiatal ország. Az első szaúdi államot is csak 1744-ben alapították. Muhammad bin Szaúd ekkor kötött szövetséget a vallási reformátorral, Muhammad bin Abdul-Vahhábbal - arra, hogy egyesítik a félsziget arab törzseit és fejedelemségeit, és visszatérítik őket az igaz, tiszta iszlám útjára. 

 dsc_0071_111.jpg

Diríjja az első szaúdi állam idején - illusztráció a Maszmak palotából

Bizonyos szempontból kiváló volt a helyzetértékelésük - azt látták ugyanis, hogy Arábia, amely egykor meghódította a fél világot, gazdag volt, és nagy tudósokat adott az emberiségnek, addigra - a 18. századra - egy elfeledett, szegény porfészek lett, ami már igazán az oszmán szultánnak is csak azért kellett, mert mégis csak ott volt Mekka. Az azonban - legalább is a mi mai tudásunk szerint - nem felelt meg a történelmi valóságnak, hogy a hanyatlás egyértelmű következménye volt annak, hogy elhagyták a tiszta iszlámot, elvilágiasodtak, már-már hitetetlenek lettek az arabok. E két férfi viszont hitt ebben, és abban, hogy ha egyesítik a félsziget muszlimjait, és visszatérítik őket az igaz hit útjára, akkor felvirágoztatják Arábiát. Az első próbálkozásnak mindenesetre totális kudarc lett a vége 1818-ra a szultáni seregek tönkreverték az arabokat. 

 1280px-first_saudi_state_big.png

Az első szaúdi állam 

1922-ben aztán Abdelaziz al-Szaúd és negyven társa visszatértek a kuvaiti száműzetésből, és egyetlen rohammal elfoglalták Rijádot. A Masmak erőd, ami ma a város központjában áll, lett a hódító hadjáratok kiindulópontja. 

 dsc_0052_111.jpg

A palota tornya ma díszkivilágításban ...

... és ugyanez belülről. Középkorias kinézete dacára a 19. század végén épült. 

dsc_0066_111.jpg

dsc_0087.JPG

1927-re meghódította nem csak az ország belsejét jelentő Nadzsdot, de a tengerparti - gazdagabb-világiasabb Hedzsázt is. 1930-ra formálisan is egyesítették a két királyságot, és megalakult Szaúd-Arábia. A vahhábi klerikusok és a kiterjedt Szaúd család fenntartották az ősök által kötött szövetséget - egy radikális vallási alapokon nyugvó abszolút monarchia jött létre. 

 dsc_0075.JPG

A hódítások ...

... és a királyok arcképcsarnoka a Maszmak palotában. 

82881210_3460567150636608_6789720992869515264_o_111.jpg

A 21. században ez persze egy rém anakronisztikus jelenség - az ország ugyanis hála az olajjövedelmeknek, amúgy rohamléptekkel  halad a 21. századba - a nagy terület és alacsony népsűrűség ellenére kiváló a mobilnet, mindenki kezében ott az okosteló, a nők jelentős része már főiskolára-egyetemre jár, sokan tanulnak külföldön.

85086427_202570587807162_1111.jpg

Betört a 21. század ...

84840255_585831188635517_1627269954908717056_n.jpg

Az uralkodóházhoz való hűség és a vallás mellé kellene valami nemzeti kohézió is. Ahogy más országoknál is szokás - legyünk már büszkék  a történelmünkre, vívmányainkra stb. Különösen fontos lenne a kvázi világias nemzetépítés azért is, mert a kohézió nem magától értetődő - Hedzsázban még sokan emlékeznek arra, hogy alig száz éve még független államot alkottak, és a keleti parton élő nagyszámú síita is idegennek érezheti a vahhábita hatalmat.  

Büszkének pedig éppen lenne mire lenni, és sok szempontból Szaúd-Arábia szerencsésebb helyzetben van, mint a többi arab ország. Marokkó, Algéria, de akár Egyiptom vagy Irak ugyan büszkélkedhet ókori emlékeivel, tényleg látványosak, szépek, fontosak, csak éppen a mostani - arab identitású - lakosságnak nem sok köze van hozzájuk.  Az Arab-félszigeten viszont a legjobb tudásunk szerint mindig is az arabok ősei éltek. 

 dsc_0683.JPG

Vádi al-Ajn sziklasírjai a Kr. e. 3. évezredből - a legrégebbi civilizáció nyomai az Arab-félszigeten

A sémi - pontosabban afro-ázsiai - őshaza pontos helyéről vannak még viták - egyesek a Termékeny Félholdra, mások Afrika szarvára, megint mások Dél-Arábiára esküsznek - az bizonyosnak látszik, hogy az Arab-félszigeten a legkorábbi ismert civilizációkat is arabok - illetve igen közeli rokonaik építették fel. És ezek a királyságok - amelyekről már Omán esetében is írtunk - a korabeli világban egyáltalán nem számítottak szegénynek, civilizálatlannak, sőt. Viszont kétségtelenül több istenhívők - ha úgy akarjuk, bálványimádók - voltak. Ez, ugye, helyből kiátkozásra késztetne elvben egy derék vahhábitát, de ma már más szelek fújnak Szaúd-Arábiában. Az 1999-ben megnyitott Szaúdi Nemzeti Múzeumban viszont szinte a teljes földszint ezekkel a királyságokkal van tele.

 dsc_0800_111.jpg

 Al-Fau templomának rekostrukciója..

.. és egy füstölő. dsc_0801_111.jpg

dsc_0795.JPG

Ennél több pogány jelképet egyszerre elképzelni is nehéz...

... és van úgy, hogy egy teljes templomot rekonstruáltak. 

dsc_0804.JPG

A második emeleten persze már megjelenik az iszlám története és a muszlim hódítás is - de lássuk be, pontosan itt ennek teljesen releváns helye van. 

 dsc_0817.JPG

A legrégebbi fennmaradt Korán

Több olyan helyszín is van, amit gyakorlatilag csak itt, a múzeumban ismerhetünk meg - maguk a régészeti lelőhelyek ugyanis egyelőre zárva vannak. Dolgoznak már rajtuk - Szaúd-Arábia ugyanis 2008 óta igen aktív lett a világörökségi mozgalomban. Eddig két preiszlám lelőhely került fel a listára, és a közeli jövőben további két preiszlám és egy olyan kerülhet fel, amelyik az iszlám előtti korban és a korai iszlám korban volt jelentős település (Al-Fau, Himá (akár már 2020-ban), illetve Dúmat al-Dzsndal).

 dsc_0778_111.jpg

 Himá sziklarajzai jelenleg nem látogathatók - csak annyi, amennyit elhoztak a múzeumba.

Mind közül kiemelkedik azonban - és a legjobban illusztrálja azt a 180 fokos fordulatot, amit az ország vett az utóbbi időben, az ország első világörökségi helyszíne Mada'in Szálih (vagy más néven al-Hidzsr/Hegra), ahol - kvázi laboratóriumi körülmények között, Szaúd-Arábia a turizmus bevezetésével kísérletezik. Hogy miért pont ez lett az első szaúdi helyszín, és miért pont itt kísérleteznek a turizmussal, azt elég könnyű megérteni - a hely minden szempontból világszínvonalú látványosságot nyújt. 

 dsc_0495_1111.jpg

Ha mást nem az Elefánt-hegyet bizonnyal ismeri, aki csak egyszer is utazó oldalra tévedt a neten. 

Alig (ez, ugye, szaúdi mértékkel mérve van így) 400-450 km-re van Jordánia két legfőbb látványosságától, a Vadi Rumtól és Petrától - és nagyjából azt tudja, amit ez a kettő csak egyben és sokkal nagyobb területen: iszonyat látványos természeti képződményeket a sivatagban, és impozáns ókori emlékeket.

 dsc_0500.JPG

dsc_0573.JPG

dsc_0852.JPG

dsc_0122.JPG

dsc_0810_11111.jpg

A környezet

Történelmi érdeklődésűeknek legyen itt egy rövid kis összefoglaló a hely történetéről: az első jelentős állam ezen a területen Dadan volt, a lihjániták országa. (Előbbit földrajzi névként, utóbbit népnévként említik inkább a helyi feliratok.) Dadan urai minden valószínűség szerint a kedarita törzsszövetségből nőttek ki - őket már asszír források és Hérodotosz is említi. Dadan (Dedán) a Bilbliában is előkerül, egy részről beillesztik a leszármazási táblákba, Kús fiai közt Dedánt is, más részről, Ezékiel próféta említi Dedán fiait, mint kereskedőket, akiktől nyeregtakarókat vesz Tírusz. Az Ezékiel 38-ban pedig Sábával - egy, a mai Jemen területén fekvő arab királysággal - említi együtt, szintén kereskedőként Dedánt. Sábából származik az első feliratos emlék is Dadanról - egy ottani kereskedő északi útjáról számol be. 

 dsc_0819.JPG

Dadan oroszlános királysírja egy hegy oldalába vájva

Feliratos emlékek magából Dadanból is előkerültek - nem is kevés. Állítottak feliratokat a hely királyai, és egyszerű alattvalók is. Így tudjuk, hogy az állam fénykora a Kr.e. 6. század közepétől a 4. század közepéig tartott. Királyai hatalmuk csúcsán a mai Medinától az Akabai-öbölig húzódó területen uralkodtak, és elfoglalták legfőbb korábbi vetélytársukat a Taima oázist is. A királyság a tömjénút mellett feküdt, kereskedtek Sábával, Egyiptommal, az Újbabiloni Birodalommal is. Ekkor már fő hátasállatuk a teve volt.

 dsc_0739_1.JPG

 dsc_0726.JPG

 dsc_0735.JPG

A világ első teveábrázolásai Dzsubbában (Há'il mellett) - 400 km-re Dadantól 

Főistenük Dhu-Ghabat volt - úgy tűnik, itt is általános volt az ún. monolátria, a térségben később általánossá vált monoteizmus "előszobája," amikor egy  törzs elismeri ugyan, hogy léteznek más istenek is, de ők csak saját törzsi istenségüknek szolgálnak. 

 dsc_0831_111.jpg

 Dhu-Ghabat templomának maradványai Dadanban - aki be akart lépni, először rituálisan tisztálkodnia kellett. (Ez a szokás ugye máig él.)

Dadan végzetét a nabateusok jelentették - az a nép, akik Petrát is építette. Ők a Kr. e. 4. században kerültek először említésre, ekkortól ellenőrzik a tömjénkereskedelmet Dadan és Gáza között. Akárcsak a lihjániták, nyelvileg maguk is arabok - és hasonló - a mai arab abc elődjének tekinthető betűkkel írtak. 

 dsc_0896_1.JPG

dsc_0906_111.jpg

Votív feliratok az Ikmah hegyen Dadan mellett - szent hely volt, az egész hegy teli van ilyenekkel

Diodorus Siculus már mint kiváló sivatagi harcosokról ír róluk, és dicséri őket, hogy milyen szabadságszeretők. Történetükről - amely ekkortól már szorosan kapcsolódik a hellenisztikus monarchiák  és Róma történetéhez - meglehetősen sokat tudunk, de ez szétfeszítené a bejegyzés kereteit. Eredeti szállásterületük Dadantól északra volt, a Kr.e. 1. században foglalhatták el a korábban Dadanhoz, illetve Tajmához tartozó - Dadanhoz közel eső területet, ahol Hegra felépült. Az első egyértelmű említése Hegrának IV. Arétász (ez a görögös neve, arab neve al-Harith) nabateus király idejében volt, aki az ország déli központjává tette meg a várost. 

 dsc_0128_1.JPG

 Az emblematikus helyszínek, a magában álló sír ...

... és a szűk kanyon. 

dsc_0046_1212.jpg

Ekkor volt a nabateus Hegra fénykora - ekkor épültek ki azok a sírkamrák is, amelyek ma a fő látványosságot adják. Összesen 131 van belőlük, és jól mutatják a helyi kereskedők gazdagságát. Sokukon van felirat, és így azt is megtudjuk - azon túl, hogy ők is több istenhívők voltak -, hogy több reprezentatív sírt is nőknek állítottak. (Jól mutatja, hogy a történelem folyamán mennyire más volt a nők helye-szerepe, mint amit most gondolunk.) 

 dsc_0058.JPG

 dsc_0073.JPG

dsc_0065.JPG

dsc_0110.JPG

dsc_0080.JPG

A függetlenség  egészen Kr.u.106-ig tartott, amikor is a rómaiak elfoglalták és Arabia Petraea provinciához csatolták Hegrát is, ennek bizonyítéka egy jelentős római felirat Kr.u. 175-177-ből. A felirat a települést Civitas Hegrenorumként nevezi meg és annak állít emléket, hogy Lucius Firmanus helytartó helyreállíttatta védműveit. Kr. u. 365-ben még említik, de utána néma csend, aminek lehet oka az is, hogy egyszerűen elhagyták a települést - a késő római korban ugyanis a távolsági kereskedelem egyre inkább a tengeri utakra terelődött, és megnőtt a tengerhez közeli városok jelentősége. Mire a muszlim hódítók a hetedik században ide értek, már csak a kihalt várost, és a sírokat találták. Talán ezért is lett később Hegrából (arabosan al-Hidzsr), Mada'in Szalih - Szálih (próféta) városa. Összekapcsolták ugyanis egy koráni példabeszéddel. A 11. szúra vonatkozó része álljon itt:

 

61. (S elküldénk) Thamúd (törzséhez) az ő fivérüket Szalihot. Mondá: "Ó, nép! Szolgáljátok Allahot! Nincs néktek más Isten, mint Ő. Ő alkotott meg titeket földből, s tett titeket gazdálkodóvá rajta, hát esedezzetek az Ő bűnbocsánatáért, s valljatok bűnbánatot Őnéki! Íme! Uram Közeli, Választ Adó." 62. Mondák: "Ó, Szalih! Bizony mindez ideig bizalmasunk voltál közöttünk. Megtiltod-é nékünk, hogy ahhoz imádkozzunk, kihez apáink imádkoztak? Lám! Mi kételyek közt hányódunk afelől, amire szólítasz minket." 63. Mondá: "Ó, nép! Látjátok-é; midőn bizonyságot teszek az én Uramról, s eljön hozzám Őtőle a kegyelem, hát ki ment meg Allahtól, ha megcsalom Őt? Hát ti nem gyarapítotok engem mással, mint elveszéssel. 64. Ó, nép! Ez Allah tevetehene, néktek bizonyság, hát hagyjátok enni azt Allah földjén, s ne bántsátok azt, mert hanem elragad titeket a közeli szenvedés." 65. Hát ők lebéníták azt, s mondá (Szalih): "Élvezzétek (az életet) házaitokban három napig! Ez az ígéret nem lesz meghazudtolva." 66. S midőn eljött a Mi parancsolásunk, megmenekíténk Szalihot, s kik véle hittek, Tőlünk való kegyelemből, azon Nap szörnyűségétől. Lám! Urad az Erős, a Nagyszerű! 67. S elragadta azokat, kik bűnösök (voltak), a sikoltás, s a reggel őket otthonaikban kiterülve találta. 68. Mintha nem is éltek volna benne. Hanem bizony Thamúdék tagadták az Ő Urukat. Vesszen el Thamúd!

 

Mada'in Szálihot így egyértelműen átkozott helynek tartották évszázadokon keresztül - a környék azonban újra fejlődésnek indult. Kb. az egykori Dadan és Hegra között félúton épült fel a muszlim időkben al-Ula városa, ami nem csak a kereskedelemben töltött be fontos szerepet, de egyike lett a szíriai hadzs útvonal fontos állomásainak is. 

 dsc_0599.JPG

A helyreállított óváros bejárata 

Ezt a szerepét megtartotta egészen a 20. század elejéig. Keresztül vezetett rajta a térség első - és mindmáig egyetlen - vasútvonala a Hedzsázi Vasút is, amelyet szultáni parancsra német segítséggel kezdtek el építeni a 19. század végén. A keskeny nyomtávú vasút Damaszkuszból indult - ott csatlakozott az Oszmán Birodalom vasút hálózatához - és célja Mekka volt (végül csak Medináig épült meg). Ezen utazhattak a zarándokok a hadzsra. 

 dsc_0007.JPG

Az állomás..

... és a vonat. 

dsc_0005.JPG

Al-Ula állomása nagyobb volt, mint a többi, a nem-muszlimoknak ugyanis ez volt a végállomás - innen tovább már csak a zarándokok utazhattak. Ők sem sokáig - a vasút 1907-ben készült el (1901-ben ért el al-Uláig), de 1917-ben már Arábiai Lawrence és arab szövetségesei fel is robbantották több helyen.  Azóta sem állították helyre - csak most ezt a kis részt a turisták kedvéért. 

 dsc_0145.JPG

Mellette a kis oszmán erődből szuvenírboltot és kávézót csináltak

Ezt a - kétségtelenül fontos, látványos történelmi emlékekkel teli - területet nézte ugyanis ki Szaúd-Arábia a turizmus beindítására szolgáló mintaprojektnek. Érezzük ugye, hogy mekkora lépést kellett megtenni onnan, hogy 1994-ben még az ország vallási vezetője általánosan tiltsa a műemlékvédelmet (mert az többistenhitre vezet), odáig, hogy 2008-ben egy a Korán által kimondottan átkozott több istenhívő helyszínt tekintsenek az ország első számú műemlékének. És ez még csak a kezdet. A turizmus ugyanis az első évtizedben elég visszafogottan működött. 2017-ben pedig úgy ahogy van, be is zárták az egészet felújításra hivatkozva. (Ezt persze csak a helyszínen tudták meg azok, akik ezer kilométereket utaztak, hogy eljussanak ide. Átkozódtak is a fórumokon rendesen. Megnézhették helyette az Elefánthegyet.) 2019. december végén nyitották újra a helyszínt néhány téli hétvége erejéig - az e-vízum és a turisztikai nyitás keretében. Azt ígérik, hogy 2020 októberében nyitnak újra. De semmiféle praktikus információval nem tudtak szolgálni, nem is nagyon értették a kérdéseket, hogy egyéni turisták közlekedhetnek-e majd a site-ok között, vagy csak csoportosan, vezetéssel lehet jönni?

dsc_0136.JPG

Erősen dolgoznak a kínai piacon is ...

De nem ám akárhogy - egy látványos három hónapon át tartó fesztiválsorozat keretében, amelyben Lionel Ritchie-től Andrea Bocelliig és a hőlégballon fesztiválig minden elfért. Az már elsőre látszott, hogy a beutaztató turizmust a szaúdiak nagyjából úgy képzelték el, ahogy ők (a jómódú öbölbéliek) szoktak rá az utazásra az elmúlt évtizedekben - minden legyen baromi drága, baromi elegáns, és lehetőleg minden legyen a kedves vendég alá tolva. Így aztán a kínálatban tolongtak a Michelin-csillagos séfek - lehetőleg benn a műemlékek közt -, az A kategóriás sztárok, és a rém drága szállások. Hónapokba (nem vicc) tellett meggyőzni e-mailben, Messengeren és telefonon a salest bonyolító irodát, hogy nem, mi nem akarunk sem GOLD, sem PLATINUM PACKAGE-et venni. (Előbbi szerény 900 utóbbi 1300 euró lett volna egy napra.) A győzködés persze azért is tartott ilyen hosszan, mert csak az árak voltak a világszínvonal felett - a honlap fagyott, a kártyás vásárlás nem működött, az e-mailekre hol válaszoltak, hol nem, de ha igen, abban sem volt mindig köszönet. Két hónapos küzdelem után sikerült eljutni egy olyan hölgyhöz a Customer Care Departmenten belül - mert a szép angol neveket már ellesték -, aki jó angolsággal el tudta mondani, hogy, nem, nem kell semmi package-ot venni, és mindent meg lehet venni helyben is. Halleluja. 

 dsc_0959_1111.jpg

dsc_0956.JPG

Festival grounds, délelőtt még elég kihalt..

... de ha pénz kellene, bármikor megoldható. 

dsc_0958_1.JPG

Helyben is látszott, hogy elképesztően sok pénzt, akaratot, elszánást vittek a dologba - de hiányzik a szervezettség és a tapasztalat. Csak hop-on-hop-off busszal lehetett mozogni a helyszínek között. (Ok). A buszokat szépen felmatricázták. (Hurrá) Senkinek ötlete nem volt a menetrendről. (Ööööö...)

 dsc_0010.JPG

Amúgy az ötlet, hogy legyen egy központi vendégfogadó tér információs irodával, kávézókkal stb. nem elvetendő, ugyanis a site egyes látványosságai között valóban nagyok a távolságok - min. negyed óra, fél óra a menetidő busszal a visitors' centerből, és egy egész napot simán el lehet tölteni itt. Na jó, van, amikor a látnivalóknál is elfér a belső busz, pl. Hegrában tényleg messze vannak egymástól a sírcsoportok, különösen nyáron döglesztő lehet a kutyagolás, viszont a Petrából ismerős privát fuvarozós biznisz itt szóba sem jöhet, csak a hivatalos buszok. De azért voltak megmosolyogtató momentumok, amikor kb. 50 méter megtételéért szívélyesen tessékeltek fel bennünket a golfautóra, hogy aztán természetesen sokkal többet mászkáljunk a sziklák között a nabateus feliratokat nézegetve.

 dsc_0885.JPG

Az inkriminált golfautó..

... és a biztonság kedvéért egy kis fetrengő. 

dsc_0887.JPG

Vagy, amikor teljes kétségbeesésbe kergettük a nap végén a hegrai romterület dolgozóit, mivel az utolsó programpont után ott ragadtunk az egyik sírnál, ugyanis már  nem jártak a belső buszok (minek is menetrend, ugye?), vigyorogva közöltük, hogy nem baj, kisétálunk a kapuig. Mi komolyan gondoltuk, ők meg összeomlottak. Egy idő után lefékezett mellettünk az egyik manager srác, hogy elvisz bennünket az étteremig (ez az a bizonyos francia sztárséf által működtetett pop-up étterem, ahol egy vacsi az asszony egy havi fizetésébe fáj, és amúgy a leglátványosabb síregyüttest sajátították ki üzleti célokra), és ott feltétlenül várjuk meg a buszt, amit értünk küldenek.

dsc_0413_1.JPG

Az étterem kívülről ...

... és belülről. 

84902105_201031264284261_7313446161027694592_n.jpg

Jó, baromi drága volt a belépő és a hop-on-hop-off buszjegy kombó, de azért a buszsofőr helyében nem lett volna őszinte a mosolyom.... Viszont legalább fotózgattuk a látványosan kialakított, kivilágított luxuséttermet a sírokkal. (Amúgy a látnivalók között teljesen jól kiépített utak vannak, szóval, egyéni turisták is simán tudnának közlekedni Dadan, Hegra, a sziklarajzok ásatásai, vagy az Elefánt-szikla között is - ami alá szintén egy etetőkomplexumot szerveztek a fesztivál idejére, de csak egy árkategóriával olcsóbb, mint a hegrai.) Az is látszott, hogy nagyon számítottak arra, hogy ide külföldiek is jönnek - minden helyszínen angolul kiválóan beszélő jól képzett (láthatóan külföldön tanult) személyzet várt minket, és figyelték minden kérésünket - elképesztően kedvesen és segítőkészen foldozgatva a totális szervezési káoszt.

dsc_0848.JPG

Idegenvezetés a felnőtteknek ...

... és múzeumpedagógia a gyerekeknek. 

dsc_0857_1.JPG

(Ettől függetlenül a praktikus információknak nem mindig voltak a birtokában.) Életemben annyi tahiniba mártogatott datolyát és kardamomos kávét nem ettem, ittam, mint itt, a Tantora fesztiválon egy nap alatt, ahol a látványosságoknál a legutolsó negyedórányi buszozásban megfáradt turistákat ezzel kínálgatták.

 dsc_0817_1111.jpg

Datolya tahinival

A festival groundon viszont nagyon nyugatos volt az étteremkínálat  - mondjuk, ettől nem voltunk markánsan boldogok - van jobb reggeli is, mint a lapkasajtos-tojbászos bagel egy Donkin Donuts-ban. 

 dsc_0955.JPG

Űrkorszaki kávézó ...

... éjszaka kivilágítva. 

dsc_0421_1111.jpg

Aminek viszont igazán örülhetünk, hogy végül - némi szerencsével, és sok segítséggel (jegyünk volt, csak hát ki tudja, hogy mikor kezdődik, és hol lesz?) - sikerült megnézni a nap fénypontját is. Egy történelmi színművet - mi itthon azt mondanánk, nabateus hagyományőrző színjátékot adtak elő helyi - részint szaúdi, részint az országban élő egyéb arab - színészek egy arab amerikai, Tariq Sanchez rendezésében. Egy nabateus piaci jelenettel kezdődött, majd tanúi lehettünk a király két felesége és azok gyermekei párharcának - amiben az egyik gyermek megölte anyja vetélytársát. 

 dsc_0171.JPG

A piac

dsc_0219.JPG

...a csata...

dsc_0266_1111.jpg

... a két királyné...

dsc_0280.JPG

... az összeeskvüés ...

dsc_0191_12121.jpg

... és a halál angyala. 

A  mű csúcspontja pedig a királyné temetése volt - amelyet a régészeti leletek alapján rekonstruáltak. Voltak olyan sírok, amelyeket intaktan találtak meg, mert betemetve a homok alatt pihentek évszázadokig - így pontosan tudni, hogyan készítették fel a halottakat utolsó útjukra. És a temetésen bizony nem csak a gyászolók voltak jelen -, hanem a nabateus istenek is. 

dsc_0309.JPG 

A balzsamozás...

dsc_0330.JPG

... a temetés...

... és a bálványimádók. 

dsc_0359_111.jpg

Igen, bizony ma Szaúd-Arábiában nem csak lelkesen mutogatják a pogány múlt emlékeit, de szaúdi színészek (és színésznők kendő nélkül) pogány istenek bőrébe bújnak. Mindezt a turisták kedvéért. 

 dsc_0381.JPG

Sorozatunk zárórészében pedig megismerhetik Arábia különös virágembereit. 

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr215453466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fehérfarkas 2020.02.10. 15:58:35

Nagyon jó cikk lett.
Az ország vonzerejét jelenleg 2 dolog adja:
az egyik a zártsága miatti titokzatossága, misztikussága;
a másik pedig az, hogy ott tényleg évezredes ősi civilizációk emlékei és szent helyek vannak.

A sziklába vájt nabateus emlékek már önmagukban sokak kíváncsiságát felkeltik, de ott vannak barlangi sziklarajzok, vagy az ősi arab építészet különböző stílusai is (pl. a jemeni mézeskalácsházikók féle is, és Szaúdban ezek biztonságosabban tekinthetőek meg mint az évek óta háborús/polgárháborús Jemenben).
A sivatag és oázis romantikája szintén turistalátványosság, és a Vörös-tenger partvidéke pedig igazi tömegturista desztináció lehetősége (a szomszédos Jordánia és Izrael, és a túlparton Egyiptom ezeket már évtizedek óta ki is használják).
A másik oldalon meg az Arab-öböl (Perzsa-öböl) tengeri turisztikai lehetősége, ráadásul onnan "csak" egy ugrás a szomszédos Dubai, Doha, Omán vagy amikor egy politikailag békésebb korszak jön, akkor Irak és Irán történelmi helyszínei.
És persze, Szaúd Arábiáról az embernek nem a hegyvidéki síelés jut az eszébe, de Abha mellett már európai értelemben vett igazi sípályák is épültek (igaz, egyelőre még 99%-ban a belföldi turizmus veszi igénybe).
Dzsidda óvárosáról meg csak annyit, hogy az Arab-félsziget legnagyobb városa volt évszázadokon keresztül, így az óvárosa (amit szerencsére nem romboltak le a wahhabik) önmagában turistacsalogató. Meg a város határában ott Éva sírja is (legalábbis a legenda ezt tartja róla, és ugyan a wahhabik a bejáratát lezárták, de kívülről megnézhető és fotózható). Vagyis Szaúd Arábia területével az ábrahámi monoteista vallások 4 prófétája is kapcsolatban áll: Éva (na jó, Ádám volt a próféta hivatalosan, de Éva mint az első emberpár másik tagja megérdemli a tiszteletet), Szálíh, Ábrahám és Mohamed.
Mekka és Medina is itt van, de erről itt a blogon külön poszt is volt, ami nagyon jól bemutatta a jelenlegi helyzetet a 2 várossal kapcsolatban.

masada 2020.02.10. 19:22:05

Ki fizeti ezt a muszlim propagandát?!

illiberális 2020.02.10. 20:14:56

@fehérfarkas: Ezekről az Abha melletti sípályákról még nem hallottam a neten sem találok semmit de megnéztem Abha aktuális időjárását napközben +21 +23fok. Vagy 5000 méteres hegyek vannak a környéken(3100m a legmagasabb hegyük de ez is messze Abhától
tehát ez nem stimmel) vagy fedettek azok a sípályák(de így már nem európai értelemben vett igazi sípályák) vagy kitalálták az arabok hogyan kell havat gyártani plusz húsz fokban. Egy biztos pénzük van rá.

Ajószűcs 2020.02.10. 20:23:47

@illiberális: Lanovkáék vannak, és januárban, maikor ott jáetunk kimondottan csípős ovlt a reggel. Hogy hó esik-e valaha is, azt nem tudom. Ahogy nbéztem inkább a természetben való sétákoz - hűsöléshez használják a lanovkákat. A kve4tkező részben írunk erről is :-)

Ajószűcs 2020.02.10. 20:24:38

@masada:
Hol látsz itt muszlim propagandát?

illiberális 2020.02.10. 20:32:07

@Ajószűcs: Oké így értem csak az európai értelemben vett igazi sípályákat éreztem túlzásnak amit Fehérfarkas írt, olyan helyen ahol igen csak ritkán tud hó esni.

Pierr Kardán 2020.02.10. 20:56:45

Hehe, tehát aki nem esik hasra Szaud-Arábia nagysága előtt, az a poszt szerint mind kommenthuszár :-))

Csak azt nem értem, hogy hogyan jön ide Petra, vagy Baalbek, ezek olyan messze vannak Szaud-Arábiától, mint Makó Jeruzsálemtől (márminthogy földrajzilag, mert szellemileg olyan messze vannak, mint Makó a Tejút magjától).

Ajószűcs 2020.02.10. 21:03:08

@Pierr Kardán:
Látom nem sikerült túléjutni az első bekezdésen.

Ha siekrült ovlna, kiderülne, hogy Mada'in Szálihtól Petra kb 450 kmre van, ugyanannak a kiráylságnak volt ugyanabban az időben jelentős települése, és ha a képeket is iskerült ovlna megnézni, kiderülne, hogy az építészeti stílusuk is azonos. Baalbek valóbna kicsit messzebb van - de ugyanabba a kultúrkörbe tartozik, ahogy Palmyra is.

fehérfarkas 2020.02.11. 08:58:04

@illiberális: igazad van, nem Abha, hanem Tabuktól 200 km-re a Dzsabal al-Lawz és Dzsabal al-Thahir hegyekben 2000-2600 m között a téli hónapokban (de a havas időszak ott csak max 1,5 hónapot jelent - viszont ez az 1-1,5 hónap Dubajjal ellentétben igazi hó)

fehérfarkas 2020.02.11. 15:00:58

@Pierr Kardán: @masada:

Nincs itt semmiféle muszlimpropaganda. Leellenőrizhető valós tények vannak (amiknek a cikkek szerzője utánajárt) + saját személyes tapasztalatok (amiket a cikkek szerzője saját maga átélt és megtapasztalt). Ráadásul nemcsak a pozitívumok, hanem a negatívumok is részletesen be vannak mutatva a posztokban.
Arról nem a cikk szerzője tehet, hogy Szaúd Arábia a valóságban nem olyan, mint az a hamis sztereotípiákban szerepel. De pont ez a célja a cikkek szerzőjének, hogy a hamis sztereotípiákat eloszlassa, azáltal, hogy a valóságot mutatja be.

És itt jön egy másik dolog. A cikkekből is kiderül, hogy Szaúd Arábia más mint a többi muszlim ország, és nagyon röviden összefoglalva (mert ezek csak blogposztok és nem sok száz oldalas tanulmányok) ennek okát is leírja.

A mai Szaúd Arábia területének történelme nem különíthető el a közel-keleti civilizációk történelmétől, mert annak szerves része. A mai Jemen (az ókorban Hadramaut, Sába, stb királyságok) volt a tömjéntermelés központja. Mivel a Római Birodalom hőskorszakának az idejére fejlődik olyan mértékűre a hajózás, hogy hatalmas mennyiségű áruszállításra is képesek már a hajók, odáig az arábiai sivatagon keresztül ment a tömjénszállítás Jemenből Egyiptomba, Rómába, Perzsiába, meg a korábbi birodalmakba. És az arábiai arab törzsek és királyságok voltak a tömjénszállításban a közvetítők.

Mohamed próféta előtt nem voltak egységesek az arabok, hanem egymással is rivalizáló és harcoló (vagy ideiglenesen szövetséget kötő) törzsekből és királyságokból álltak.
A legjelentősebb és leggazdagabb arab királyságok (mindegyik a kereskedelemből gazdagodott meg és nem a katonai hódításokból): Hadramaut, Sába, nabatausok, palműriaiak (majd a fentiek bukása után a mekkai Kurejs törzs, mivel egyrészt ott ment keresztül a karavánút Jemen és Bizánc között; másrészt a Kába miatt Mekka nagy zarándokhely volt, ahová az egész Arab-félszigetről mentek a zarándokok, és ugye zarándoklat = nagy tömeg = vásárlóerő = kereskedelem).
A fentiek közül a nabateusok hozták létre területileg a legnagyobb arab birodalmat: az első fővárosuk a mai Szíria területén levő Boszra volt, majd gazdagodásuk révén a sokkal biztonságosabb és sokkal jobban védethetőbb Petra lett (északi kereskedőutak - hiszen akkoriban még fizikai formában őrizték a vagyont és nem svájci meg offshore bankszámlákon), meg a déli kereskedőutak miatt a mai Mada'in Saleh-nek nevezett hely. Végül a rómaiak a nabateusokat is, meg a palműriaiakat is legyőzték és a birodalmukba olvasztották.
Viszont a görög és római hódítások időszakában a velük rendszeresen érintkező arab törzsek és királyságok sokat átvettek a kultúráikból és szokásaikból meg művészeteikből. Vagyis az arabok egy része hellenizálódott. Más részük meg megmaradt a saját ősi tradícióiknál.

Mire Mohamed született a 6. sz. végén, addigra már csak a mai Jemen területén maradt meg egy kereskedelemből gazdag (tömjén) arab királyság, illetve a mekkai Kurejs törzs volt jelentős gazdasági befolyást mondhatott el - de a Kurejs nem hozott létre királyságot, hanem a hagyományos beduin törzsi formát képviselte.
(meg volt még Arábia északi részén két királyság - az egyik Perzsiának, a másik Bizáncnak az ütközőállama, de ütközőállamként nekik nem volt sem gazdasági, sem politikai befolyásuk, mert a 2 birodalommal voltak függőségi viszonyban). Ezt leszámítva az arabok vagy bizánci területen éltek többségükben keresztényként (krisztianizálva), vagy a Bizáncon kívüli területeken a pogány vallásukat és beduin életformájukat megőrizve - és egymással is háborúzva a területekért, oázisokért. Nagyon röviden és tömören ilyenné változott az arabok helyzete a 6. sz. végére.
Mohamedről pro és kontra mindenkinek meg lehet a saját véleménye a saját olvasmányai, információforrásai és előítéletei meg vallási nézetei alapján. Azt viszont történelmi tény, hogy a történelem során Ő egységesíti először az Arab-félszigeteki arab törzseket, és a törzsi társadalmat felülírva egy arab nacionalista nemzetben egyesíti őket, aminek az ideológiai alapján az új vallás (az iszlám) adja.
Az utódai, az első 4 kalifa már az egész Közel-Keletre kiterjedő arabok vezette birodalmat hoznak létre - és Bizánc, Egyiptom, Perzsia elnyomott keresztény és pogány arabjai egyaránt tömegesen csatlakoznak a muszlimmá vált arabokhoz.
Majd a 7. sz. közepétől az Omajjád kalifátus alatt a birodalom már a mai Marokkótól/Spanyolországtól a mai Pakisztán/India északi területéig ért el.
Vagyis Mohamed volt az arabok első egységesítője és igazi birodalomalapítója, valamint az utána következő hatalmas arab birodalomnak az alapját is ő rakta le.

Baalbek a hellén és római hódítások előtt a kánaániták (arabokkal rokon sémi nép) főistenének Baálnak volt a legfőbb szentélye. A görögök és a rómaiak is megtartották a helyet szent helynek, csak a saját istenüknek átépítve - de a név a mai napig a kánaánita istenről maradt elnevezve. Ma a libanoni arabok egyik legfontosabb történelmi nevezetességüknek tartják.

fehérfarkas 2020.02.11. 15:50:13

@Pierr Kardán: @masada:

folyt:
tudom egy kicsit hosszú, de megéri elolvasni, mert megérthető belőle hogyan függ össze Szaúd Arábia, Petra, Mada'in Saleh és Baalbek.
Szaúd Arábia egy modern 20. sz-i, 1. világháború utáni britek segítségével létrejött ország. A wahhabizmus is egy 18. sz-i kreálmány. Ez azért fontos, mert 1932-ig a mai Szaúd Arábia történelme összefügg az arabok és a közel-keletiek történelmével. Főleg, hogy a Hidzsáz területét (ahol Mekka, Medina és Dzsidda található) 1926-ig, amíg a wahhabi Szaúd törzs el nem üldözte (brit segítséggel, felfegyverzéssel), addig Mohamed próféta leszármazottai, a Hashemiták őrizték.
Aztán az elüldözött Hashemiták megkapták az újonnan létrehozott Irak és Jordánia trónját. Irakban 1958-ban megpuccsolták őket, de Jordániában mai napig Mohamed leszármazottai vannak hatalmon (II. Abdullah király).

Szóval az ókorban néhány arab törzs és királyság gazdag birodalmat hozott létre, amelyek a mai Szíria területéig is elértek (Palmyra, nabateusok). De egyébként is a Közel-Kelet jelentős részét az arabokkal rokon különböző sémi népek lakták, akiknek egy részét aztán a görögök majd rómaiak szállták meg, más részüket meg a perzsák, illetve voltak, akiknek sikerült a 2 nagy birodalmon kívül maradniuk. Majd a 7. sz-ban Mohamed egyesíti az arabokat és az utódai egy arabok által irányított birodalmat hoznak létre az Atlanti-óceántól az Indus völgyéig. És átveszik, majd szintetizálják és továbbfejlesztik az ókor tudását.
Majd elérkezik az arabok alkonya, és más birodalmak kebelezik be őket (mongolok, törökök, britek, franciák, olaszok, spanyolok). A 20. sz. során a gyarmati létből való felszabadulás után a nacionalizmus eszméje az arabokat is áthatja, de ekkorra már 16 országban egymástól elkülönítve élnek. Mindegyik arab ország a saját területének múltjából merít és felértékeli az ősi pogány múltat. Nem a pogány vallást, hanem az egykori dicső múltat: építészet, művészetek, tudományok. Hiszen náluk ez megszakítás nélküli folytonos volt. A hódító átvette a meghódítottét és továbbfejlesztette, és etnikailag is keveredett a hódító a meghódítottal.

Ja, és az arab eredetileg az ókorban nem etnikumot jelentett, hanem az Arab-félsziget lakóit és az onnan (el)származó beduinokat és pásztorokat. Az európai fogalmak szerint értett etnikai/nemzetiségi értéket csak Mohamed idejében kapott, amikor egyesítette a különböző Arab-félszigeteki törzseket, és egységes vallást, nyelvet és írást adott nekik. Az arab írás rövid története: főníciai ábc -> arámi ábc -> nabateus ábc -> a mekkai Kurejs törzs által használt és nabatusból kialakított ábc. Az arab nyelv rövid története: Mohamed által a saját Kurejs törzse nyelvjárásában lediktált Koránnak a nyelve lett az irodalmi arab (a németben a Hochdeutsch ennek a megfelelője). Vagyis az araboknak nemcsak vallási, hanem kulturális, nyelvi egyesítése is megtörtént Mohamed alatt. Egységes arab civilizációról valójában csak innentől beszélhetünk.
Viszont a hanyatlás után megszállás és gyarmatosítás alóli felszabadulás után az araboknak a saját sémi múltjuk újrafelfedezése nagyon fontos lett, ezzel bizonyítva a volt megszállók és a volt gyarmatosítók felé, hogy ők valójában milyen ősi civilizációknak az utódai, leszármazottai.
(hozzáteszem: más civilizációk és népek is ezt csinálják, hogy a régi, ősi vallásuk idejebeli korszakot nem elválasztják a mostanitól, hanem folytatólagosságot mutatnak, ahol csupán egy valláscsere történt)

Nézzük, hogy mit ír a protestán lelkész Németh Pál, aki az iszlám világ kutatója:

"Azok a mozgalmak, amelyek keleten újra meg újra fellángoltak s megpróbáltak a hellénizálódási folyamatnak gátat vetni, sorra elbuktak, s mint eretnekségek üldöztetésre voltak kárhoztatva. Mindaz a vallási elégedetlenség, mindaz a keserűség és ellenérzés, ami a keleti emberben a nyugativá vált kereszténységgel szemben felhalmozódott, a fiatal iszlámhoz való lelkes csatlakozásban mutatkozott meg. A Közel-Kelet keresztényei szinte „az iszlám karjaiba vetették magukat”; az iszlám terjedését a „felszabadulás érzése” kísérte. A hódítókat mint „felszabadítókat” üdvözölték, mert az iszlámot jobban megértették, mint a kereszténységet, hisz az iszlám keleti volt; lelkiségüknek, gondolkodásuknak, az ősi sémi monoteista prófétizmusnak jobban megfelelt, mint a hellénizmus gondolati formáiba gondosan beillesztett, filozófiai formulákba kényszerített keresztény tanítás.

KELET FORRADALMA

Hegel „Kelet forradalmának” nevezi az iszlámot, s úgy ábrázolja, mint ami „kiegészítése annak, amit Nyugaton találunk”. Aztán így folytatja:
„A keleti kereszténység a különösség undorító képét nyújtja dogmatikus spekulációkban. Ekkor keletkezik a Keleten egy vallás, amely
erőteljes és tiszta, s egyszerű szellemről tanúskodik, amely a judaizmushoz hasonlóan megszabadul minden különösségtől..."

Németh Pál: AZ ISZLÁM
Forrás: Iskolakultúra-könyvek 10., Pécs, 2001.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
www.terebess.hu/keletkultinfo/nemethp.html

masada 2020.02.11. 15:53:37

Nem kell ennyi baromságot összeirni és mindenki idejét pocsékolni.

Az arab egy lusta és barbár népség, semmi értékeset nem adtak és adnak az emberiségnek.Pont.

fehérfarkas 2020.02.11. 20:18:04

@masada:

Ezek nem baromságok, hanem tények. Egy kis történelem röviden, dióhéjban összefoglalva. Sok mindent kihagytam belőle, mert csak 2 komment volt (így is 2 kommentbe fért csak bele), és nem pedig 300 oldalas tanulmány.

Meg ugye tisztázzuk: most csak az arabokról beszélünk, ugye? És nem pedig a muszlimokról, akik körébe a törökök, perzsák, pakisztániak, malájok, indonézek, fekete afrikaiak, stb is beletartoznak, ugye? Csak mert a kettőt sokan keverik az iszlamofóbok közül :D :D :D

A semmi értékeset nem adtak az arabok, meg lusták, azért ezt gondold át még egyszer. Valóban nem sztahanovisták, de azért egy kairói 2-3 állást is bevállal a családját eltartani. De egy rabati is reggeltől késő délutánig ott melózik a munkahelyén, hogy a családját el tudja tartani.

Azért a középkorban rengeteg tudóst adtak az arabok: Al-Dzsazari, al-Farabi, al-Dzsahíz, al-Khwarizmi, Alkindus, Alhazan, stb...
(az ókorban pedig a nabateusok és palműriaiak épületei nem véletlenül lettek a világörökség részei)

De ne ragadjunk le a múltnál, mert itt van néhány egyiptomi tudós a 20. századból a teljesség igénye nélkül (ha megnézed, többségük vagy a Cairo University, vagy az Ain Shams Universityn szerezte első diplomáját):
Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa Pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek (speciel ő Skóciában született, de a Cairo Universityn diplomázott)
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője

De egy ország nemcsak abból áll, hogy milyen tudósokat tud kinevelni, hanem a művészeti, irodalmi, építészeti életéből is:
Youssef Chanine - fimrendező, Cannes-ban életműdíjat kapott
Omar Sharif - színész
Nagib Mahfúz - nobel-díjas író
Aloa el-Aswani - író
Mahmud Said - festő
Mahmud Muhtar - szobrász
Haszan Fathi - építész

De visszatérve Szaúd Arábiára ott van Ibtesam Saeed Badhrees, aki a CERN első szaúdi tudós női tagja.
Vagy ott van Dr. Hayat bint Sulaiman bin Hassan Sindi biotechnológus, aki 2018-ban felkerült a BBC's 100 Women listájára. Az Arabian Business pedig 2012-ben az arab világ 9. legbefolyásosabb nőjének tartotta.
Vagy ott van Nayef R. F. Al-Rodhan neurológus, aki a következő szakmai díjakat kapta: Sir James Spence Prize, Gibb Prize, Farquhar-Murray Prize, American Association of Neurological Surgeon Prize (2x), Meninger Prize, Annual Resident Prize of the Congress of Neurological Surgeons, Young Investigator Prize of the American Association of Neurological Surgeons, és az Annual Fellowship Prize of the Congress of Neurological Surgeons.
Vagy ott van prof Saleh Abdul Rahman Al-Athel gépészmérnök, aki az ENSZ UNCED (United Nations Commission on Environment and Development) tagja.

Lehet, hogy jelenleg nem az arabok a világ tudományos, fejlesztési, gazdasági és technológiai központja, de azt mondani, hogy "Az arab egy lusta és barbár népség, semmi értékeset nem adtak és adnak az emberiségnek.Pont." az nagyon távol áll a valóságtól.

A legfrissebb QS World University Rankings, és közülük a Top1000 egyeteme között:
Egyesült Arab Emírségek 9 egyetemmel szerepel a listán
Szaúd Arábia 7
Libanon 7
Egyiptom 5
Jordánia 4
Irak 3
Omán 1
Katar 1
Bahrain 1
Kuvait 1

A SCImago Institution Rankings tudományos outputja alapján 233 országa (a függetlenek mellett a mai napig nem önálló, hanem függőségi vagy gyarmativiszonyban levő országok/államok/területek is benne vannak) közül az első 100-ban a következő arab országok vannak benne:
24. Szaúd Arábia
37. Egyiptom
55. Algéria
56. Egyesült Arab Emírségek
57. Katar
58. Tunézia
61. Marokkó
63. Irak
68. Jordánia
76. Libanon
86. Kuvait
91. Omán
99. Palesztina (Palesztin Hatóság területe)

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrisebb versenyképességi rangsorában (a vizsgált 141 ország közül) az első 100-ban:
Egyesült Arab Emírségek a 25. hely
Katar a 29.,
Szaúd Arábia a 36.,
Bahrain a 45.,
Kuvait a 46.,
Omán az 53.,
Jordánia a 70.,
Marokkó a 75.,
Tunézia a 87.,
Libanon a 88.,
Algéria a 89.,
Egyiptom a 93.

Itt pedig egy másik fontos rangsor, hogy az adott országban a K+F területén egyetemek és ipar milyen mértékben működnek együtt.
World Economic Forum University-industry collaboration in R&D 2017-2018:
Katar a 12.,
Egyesült Arab Emírségek a 25.,
Bahrain a 45.,
Szaúd Arábia a 46.,
Omán az 51. hely,
Jordánia a 64.,
Marokkó a 105.,
Tunézia a 106.,
Kuvait a 108.
Egyiptom a 117.

Ajószűcs 2020.02.11. 20:41:30

@masada:
Nem moderálom kimert nem rám vagy a blogra vet negatív fényt, hanem kizárólag a komment írójára. Mindenesetre szégyenletes, borzasztó, és undorító. Nagyjából ezek a szavak jutottak elsőre az eszembe.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.12. 14:23:50

A címbeli kérdésre válaszolva az eddigi szaudi posztok alapján. Van még rajta mit csiszolni, reszelni, de előtte flexezni is. :-(

Okát valahol ott sejtem, ahol a focialista kishazánk szotyialista túl kedves vezetőjének a kedvenc sportja a magyar foci se megy úgy ahogy azt a rá költött csilliárdok alapján várná az ember.

Mindkét rendszer lényegében diktatúra, a szaúdi ha igaz puhul, a miénk tizedik éve erősödik. :-( A trend alapján a szaúdi turizmus hamarabb lendül föl mint a hazai foci. :-(

fehérfarkas 2020.02.12. 15:25:32

@Ajószűcs:

Én ugyan nem voltam Szaúd Arábiában (csak pár szomszédos arab országban, viszont többször is), de ismerőseim közül többen jártak ott, sőt volt aki (magyarként) ott tanult. Annak nagyon örülök, hogy most már szinte bárki mehet az országba, de sajnos egyelőre anyagi okok miatt maradnak a szomszédos arab országok (beleértve a Dubajt is, ahová fapadossal is el lehet jutni, és bookingon foglalva baromi olcsó szállásokat találni, és az indiai/paki városrészeken még a kaják meg kisboltok is sokkal olcsóbbak mint a budapesti árak). De remélem, hamarosan az idegenforgalmuk odáig fejlődik, hogy már a kispénzű utazók is simán látogathatják.

De visszatérve a topichoz: meglepett és nagyon örülök, hogy a Hidzsáz vasutat is műemlékivé nyilvánítják, és egy kis szakaszát állomással és az oszmán erőddel együtt újjáépítették. Ennek ugyanis az országon kívülre, az egész iszlám világra való hatása van.
Több okból is:
Szaúd Arábia ezzel az egykori ellenségét, az Oszmán Birodalmat, az utolsó kalifátust elismeri és legitimizálja. Ez az iszlám világ felé ugyanazt a nyitást és az ellentétek félretételét jelenti, mint a nem iszlám világ felé a preiszlám korszak emlékeinek védetté nyilvánítása.
(na jó, azért a törökök ezzel még nem érik be, ők még a mai napig várnak a mekkai oszmán várnak az újjáépítésére, amit a szaúdiak romboltak le - mert azért egy sivatagi vasútállomás meg kis erőd és egy mekkai vár között jelentőségében hatalmas különbség van -- de kezdetnek ez is megteszi, és én ezt már egy nagyon jó irányba való lépésnek tartom)

A másik dolog, hogy a Hidzsáz vasút egy kis szakaszának és állomásának újjáépítésével nemcsak az iszlám világnak üzen, hogy az utolsó kalifátust elismeri, hanem a nem iszlám világnak is megmutatja, hogy utolsó kalifátus idején a Közel-Keletet egységes vasútvonal kötötte össze (és a századfordulón a vasút volt a legfontosabb szárazföldi közlekedési infrastruktúra). Vagyis az utsó kalifátus korántsem volt olyan elmaradott mint azt sokan manapság gondolják, másrészt akkor a Közel-Kelet korántsem volt olyan megosztott, kaotikus mint manapság.
(meg azért ez az elüldözött Hashemitáknak egy kis szurkálás, mert a vasutat Arábiai Lawrence a Hashemita csapatokkal robbantotta fel, és a Szaúd törzs ebben ártatlan)

Azt ugyanis manapság csak nagyon kevesen tudják, hogy az Ottomán Birodalom idején Isztambult (ma Törökország), Alppót és Damaszkuszt (ma Szíria), Bejrútot (ma Libanon), Haifát és Baysant (ma Izrael), Ammant (ma Jordánia), Medinát (ma Szaúd Arábia), és néhány km hijján Moszult (ma Irak) vasúthálózat kötötte össze (Bagdad és Baszra között szintén megépült már - és a Bagdad-Moszul szakasz hiányzott).
Az I. világháborúban ezen vasúti hálózat jelentős részét lerombolták a csaták közben, és a britek és franciák által feldarabolt (és a 20. sz. közepéig gyarmatukhoz tartozott) új országok között azóta sem jött létre vasúti hálózat.
Ma hihetetlen elhinni, de az 1. vh. előtt a mai Törökország, Szíria, Libanon, Irak, Jordánia, Izrael, Szaúd Arábia között kiépített egységes vasúthálózat működött. A török birodalom megszűnése/feldarabolás, és arab területeinek gyarmatosítása után ez megszűnt. Azóta sincs ebben a régióban egységes vasúthálózat - sőt, jelenleg nincs is mindegyikük között vasúthálózat.
Éppen ezért írom azt, hogy a szaúdiak által újjáépített szakasza a Hidzsáz vasútnak az állomásépülettel és oszmán erőddel messze túlmutat magán Szaúd Arábián.

Sőt, ez számunkra magyarok számára is érdekes, mert az Osztrák-Magyar Monarchia a Német Császárság és az Oszmán Birodalom szövetségese volt, és Berlin-Bagdad vasút révén egységes vasúti hálózat kapcsolata össze következő nagyvárosokat: Berlint, Bécset, Pozsonyt, Budapestet, Belgrádot, Szófiát, Isztambult, Aleppót.
Aleppónál pedig volt a déli elágazás (a Hidzsáz vasút) Damaszkusz, Bejrút, Amman, Haifa, Medina irányába.
Sőt, még a mai Izrael területén volt egy leágazás Alexandria és Kairó irányába is.
(ma már sem a Közel-Keleten, és Jugoszlávia megszűnése óta már a Balkánon sincs egységes vasúthálózat)

fehérfarkas 2020.02.13. 20:06:56

Most egy nagyon érdekes dolgot találtam, hogy a legfrissebb turisztikai elemzéseket dolgoztam fel (utoljára 2013-ban készítettem ilyet), és a Mastercard, az Euromonitor és az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO adataiból dolgoztam.
(mindháromnál kritérium, hogy legalább 24 órás ott tartózkodást vesznek csak figyelembe)

Szaúd Arábia az elmúlt időszakban mindháromnál drasztikus turistanövekedésen ment keresztül. Mekka és Medina tekintetében egyértelműen a zarándokturizmus növekedéséről van szó (ami miatt mindkét városban a nagymecsetet kibővítették, meg a hoteltoronyházakat tömegesen építik).
De a meglepő az, hogy Rijád is évi 5,2 millió külföldi turistát fogad, és Dammam is 3,5 milliót (ez érthető is, mert itt vannak az országon belül az amerikai cégek központjai).

A másik érdekesség, hogy Szaúd Arábia felkerült a világ Top20 legtöbb turistát küldő országai közé, mégpedig a 18. helyre.
Mi a 3 legkedveltebb uticélja a szaúdiaknak? Dubaj, Bahrain és Isztambul.
2018-ban Dubaj (30 milliárd dollár) után Mekkában költöttek a legtöbbet a turisták: 20 milliárd dollárt (New Yorkban és Londonban is 16,4 milliárd USD-t). Úgy látszik a zarándoklat turizmusba érdemes befektetni, mert többszörösen visszatérül (persze nemcsak Mekka él meg ebből évszázadok óta, hanem Jeruzsálem és a Vatikán is, meg Kerbala is Irakban, meg ugye nálunk is vannak zarándokhelyek, csak mi nem tudunk ennyi pénzt csinálni belőlük)
Átlagosan 14,9 napot töltenek Mekkában a turisták (akiket nyugodtan lehet zarándokoknak nevezni, mert oda ugye azért mennek) és napi 135 dollárt költenek. És 2018-ban a külföldi turisták 65%-a Mekkába ment (és csak 35% az egyéb városokba).

És honnan mennek a legtöbben Mekkába?
Pakisztánból. 2009-ben csupán a zarándokok 3,1%-a volt pakisztáni, addig 2018-ban már a 15,8%-uk.
Aztán Kuvaitból mennek a legtöbben. 2009-ben a zarándokok 22,7%-a kuvaiti volt, addig 2018-ban már "csak" a 13%-uk.
Harmadik helyen pedig India van. Míg 2009-ben az indiaiak a zarándokok 2,3%-át adták, addig 2018-ban már a 9,8%-át. Vagyis 2018-ban Pakisztán, Kuvait és India adta a mekkai zarándokok 38,6%-át. És a költésekből látszik, hogy a pakisztániak meg indiai muszlimok közül is ez a növekmény a középosztályt jelenti leginkább.

források:
newsroom.mastercard.com/wp-content/uploads/2019/09/GDCI-Global-Report-FINAL-1.pdf
www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284421152

De ez a turizmus nem az a fajta turizmus, ami irányába most nyitnak. Mert a fenti számok a zarándok meg az üzleti turizmusból erednek. Most viszont Szaúd Arábia a hagyományos turizmus felé nyit (műemlékek, kultúra, látnivalók, előadások, stb...), amivel a fentinél is nagyobb tömeget tud becsábítani az országba, hogy a pénzét ott náluk költse el.