Két évvel ezelőtt még csak készülődtünk, a kép február legvégén készült.  Bár innen azt hinnénk, Vietmán trópusi ország, kutya kötelessége, hogy folyton meleget adjon a turistának, de az északi rész klímája kimondottan visszafogott.  Mi is egy hűvös, esős  napon látogattunk el az ország legfőbb turisztikai látványosságához. A misztikus szürke ködfátyol mögött már kirajzolódnak az öböl szürreális formájú sziklái. Előrébb pedig a turistahajók. Illenék most ódákat zengeni a táj szépségéről, és arról, hogy mennyire igéző, de ez most elmarad. A Halong-öböl az ipari turizmus egyik  elrémisztő példája. Az - egyébként csinos - turistahajók elképesztő számban vannak folymatosan a tengeren. A látványosságok előtt egyszerre vagy húsz horgonyoz. A szigeteken egymás sarkát tapossák a csoportok. Az öböl vize a hajóknak - és a kevéssé környezettudatos  vietnámi vállalkozóknak köszönhetően -, nem éppen kristálytiszta, ahogy azt egy turisztikai kiadványban írnánk, hanem egyszerűen mocskos, olajos. Kár érte.