Nagy Konstantin, a Római Birodalmat kereszténnyé tevő császár alakja mélyen beleivódott a történelmi emlékezetbe.  A város, amelyet ő alapított, és amely halála után még több, mint egy évezreden át volt a birodalom fővárosa, egészen a legújabb korig viselte nevét.  De azzal a várossal, amely máig viseli a nevét, egészen váratlan helyen találkozunk. 

Nagy Konstantin nevét legméltóbban persze tényleg Constantinopolis őrizte - magyarul Konstantinápoly -, amelyet hivatalosan még törökül is Kostantiniyének neveztek, egészen, míg a Török Köztársaság megalapításakor egyszerre vesztette el fővárosi státuszát, és hivatalos nevét, hogy úgy nevezzék, ahogy a nép addig is hívta - Isztambulnak. Constantinus persze nem csak a csak a későbbi a császárvároshoz kapcsolódik - írtunk is róla, hogy szerette, és fejlesztette is szülővárosát, Naissust, de sajátjukként tisztelik őt a yorkiak is.  Nevét azonban az egykori birodalomnak egy olyan részén őrzi máig város, ahol személyesen sosem járt - Afrikában. 

 dsc_0163.JPG

A császár szobra a vasútállomás előtt

Constantine - ahogy franciásan szoktuk emlegetni, hivatalos arab nevén Kusztantina - ma a róla elnevezett megye (wilaya) székhelye Algériában. Négy órányi útra fekszik a fővárostól az autópályán - persze mehetünk repülővel is, de akkor kimaradunk a kellemes lankás mediterrán tájból. 

dsc_0278.JPG

Igazán magával ragadó hely. Mint általában azok a városok, amelyek szurdokok két partjára épülnek - mint Ronda (a magyar turisták kiapadhatatlan szóvicceinek forrása) Spanyolországban, vagy Kamjanyec-Pogyilszkij Ukrajnában.

dsc_0171.JPG

Az ikonikus kép a városról

 De még mielőtt kiélveznénk teljes mértékben a természeti és egyéb szépségeket, nézzük meg, hogyan is szerezte meg a város a császári nevet. A várost eredetileg főníciai telepesek alapították, nagyjából akkor, amikor Karthágót. Ekkor neve még Szeva volt. Syphax, a numidák királya a Kr.e. 3. században foglalta el - ekkor lett a neve Cirta. Ez persze már a latinos forma, eredeti kiejtése kirta, és kb. várost jelentett a numidák nyelvén.

 syphax_coin.jpg

Syphax numida király által veretett pénz - talán a király arcmásával. 

Jó ideig volt a numida királyság központja. Legnagyobb királyuk Masinissa is itt székelt, ide is temették, sírja ma is áll a város szélén. Nem olyan hatalmas, mint Imaghriszen királyé Batnában, de azért szép. 

 massinissa_tomb.jpg

A harmadik pun háború (emlékszünk, amikor elvben sóval vetették be Karthágót, bár ez nem igaz) után Cirta a rómaiak kezére került, és innen indultak ki a támadások a továbbra is numida kézen maradt területek ellen. A város lakói Iulius Caesartól colonia rangot (tkp. önkormányzatot és polgárjogot), és egy új nevet kaptak - Colonia Sittiorum. Sok emlék ebből a korból nem maradt - mivel a várost 313-ban a birodalomban soros polgárháborúban porig rombolták. És el is jutottunk így a császári névhez - Constantinus építtette újjá a várost és adott neki új nevet: Colonia Constantina, kb. Constantinus Városa. A kereszténység itt is hamar gyökeret vert. A környéken élt Szt. Ágoston is. Ebből a késő-római, kora keresztény időszakból származnak Tiddis romjai. A kisváros akkor Cirta-Constantina fennhatósága alá tartozott. Ma a város külterületén van.

dsc_0264.JPG

A díszes városkapun túl - ami meglepő épségben maradt fenn - nem csak lakóházak maradványait láthatjuk, de két ókeresztény templomét is. 

dsc_0254.JPG

dsc_0258.JPG

Ahogy más római városoknál is, Cirta-Constantina esetében is törést hozott a birodalom bukása. A vandál-bizánci időkben még vannak szórványos említések, de aztán a 12. századig a néma csend. Hogy valakik mégiscsak túlélték a városban ezeket a századokat, arra csak a megmaradt névből következtethetünk. Utána viszont újabb fénykor következett. Fontos  kereskedőváros lett Constantine - 1529-től már oszmán uralom alatt. A helyi bej uralta az egész környéket. A bejek palotája a városközpontban ma is áll, múzeum és mindenképpen megér egy látogatást. 

 dsc_0226.JPG

A palota kívülről nem sokat mutat ...

...  belülről viszont igazán elbűvölő. 

_113297070.jpg

ob_d95f01_palais-ahmed-bey-constantine-algerie.jpg

Az 1770-1792 között uralkodó Szalah bejnek sokat köszönhet a város - az ő idejében épült ki a mai óváros nagy része. A hangulatos utcák és törökös kapubelsők a késő tizennyolcadik századi kort idézik. Igaz, ma pont ez a része a városnak, amire jócskán ráférne egy felújítási hullám. 

 dsc_0112.JPG

dsc_0110_1.JPG

dsc_0184.JPG

Az utolsó bej - Ahmed bin Muhammad - már a franciákkal harcolt. És veszített. 1837-től a város francia uralom alá került. A franciák pedig egyszerűen beleszerettek ebbe a helybe. A század végére már a lakosság közel fele francia volt. És Constantine  Algírral vetekedett a francia Afrika legmenőbb városa címért. 

 dsc_0150.JPG

dsc_0227.JPG

A gyarmati kor épületei ...

Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire volt menő hely a gyarmati Constantine, mint hogy két Nobel-díjast is adott a világnak. Charles Louis Alphonse Laveran itt találta meg a malária kórokozóját 1880-ban, Claude Cohen-Tannoudji pedig, aki itt született, jó száz évvel később fizikai Nobel-díjat szerzett. A franciák oly büszkék voltak a városra, hogy még egy - méretében a párizsihoz fogható - diadalívet is felhúztak egy jó látványos pontra. 

 dsc_0200_1.JPG

Ma is kedvelt kirándulóhely ..

dsc_0209.JPG

A francia autóklub térképe - kopottasan

dsc_0206_1.jpg

Annak az - egyesek szerint legalább is - boldog kornak az emléke az első világháborús emlékmű, amikor a város lakói, Leclerc, Levy és Lemtedj urak együtt harcoltak, és haltak meg a francia hazáért

A huszadik század második fele - ahogy sok más afrikai városban is - viszont már pusztulástörténet. Elmentek a franciák, és elmentek a gyarmati korban még a lakosság jelentős kisebbségét alkotó zsidók is. Az utóbbiak városnegyede ma szinte kihalt. Az egykori zsinagógából mecsetet csináltak. De amúgy csak a port fújja az utcákon a szél. 

 dsc_0187.JPG

Ma már csak kevesen tudják, hogy egykor zsinagóga volt ...

Ha pusztán a számokat nézzük, a város már kiheverte azt, hogy lakosságának közel felét elvesztette - ma jó fél milliósra nőtt, Algír és Oran után az ország harmadik városa. De ahogy sok más homogenizálódott város, sokat vesztett egykori színéből, változatosságából. Pedig lehetne itt turizmust építeni. A kanyon elképesztő látványt nyújt, amit csak emelnek a különböző korokban emelt kecsesebbnél kecsesebb hidak. A romos török felett a francia vashíd, meg az új, betonból épült, amit már a független Algéria építtetett.  (Építettek még a szocialista időkben pár betonszörnyet is, amik nem emelik éppen a látványt... )

 dsc_0134.JPG

dsc_0168.JPG

dsc_0149.JPG

Jobb napokon le is lehet menni az oldalába - vannak ott sétautak - de ez pénteken, amikor arra jártunk, zárva volt. Marokkóban, vagy Tunéziában az ilyen adottságú városok tömve vannak turistákkal. Itt, ha három külföldi feltűnik, már csodaszámba megy.

 dsc_0126.JPG

Pózolnak nekünk kicsik ...

... és nagyok. 

dsc_0225.JPG

Abban persze van valami jó, hogy a bazár nem kínai fröccsöntött, műarab szörnyűségekkel van tele, hanem olyan mint egy rendes keleti piac - van hentes, meg gyümölcsárus. 

 dsc_0285.JPG 

No, ő sem biztos, hogy fizeti a franchise díját ...

Az is látszik, hogy az elmúlt években - a polgárháború után - komoly fejlesztésbe kezdtek. Elkezdték rendbe tenni a modern várost, épült villamos és egy kimondottan a turistáknak szánt lanovka is.  2015-ben Constantine lett az arab kultúra fővárosa - ami már némi turizmust is generált. (Mi is találkoztunk egy török csoporttal.) 

 citadis-constantine.jpg

Az óvárost  gyalog néhány óra alatt be lehet járni - palotával lanovkázással együtt. Ahogy Algéria más városai is - kimondottan olcsó és barátságos hely. 

dsc_0156.JPG

A töltött tészta helyi finomság ...

Bőven megér egy napot.  Már csak azért is, mert innen könnyen megközelíthetőek a Római Birodalom legszebb városai, vagy elindulhatunk délre, Biszkra felé a sivatagba. 

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr9013505487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fehérfarkas 2020.02.01. 18:53:42

Jó cikk, ezt nem is tudtam, hogy a nevét Konstantin császárról kapta, pedig az egyik kedvenc maghrebi városom, amit kevesen ismernek az elmúlt évtizedek politikai helyzete miatt.

@nicolasito: Algériában már rég nincsen terrorveszély (kivéve egyes helyeket, de ott is hadsereg, biztonsági szolgálatok, rendőrség ellen történnek támadások - 2,3 millió km2 az ország területe és a Szahara miatt a terroristák könnyebben tudnak átjutni, és a határmenti területeken még katonai összecsapásokra is sor kerülhet a szomszédos országokból behatoló terroristákkal, de nagyvárosi célpontokat csak nagyon ritkán érnek el; Angliában vagy Franciaországban nagyobb esélye van terrortámadás áldozatának lenni mint az algériai nagyvárosokban), viszont a turizmus még nagyon gyerekcipőben jár. Csak az elmúlt években kezdtek nekiállni a tömegturizmus kiépítésének, és még csak nagyon az elején járnak.

Rengeteg látnivaló van Algériában, amivel Marokkóval és Tunéziával is felvehetné a versenyt, csak még nincs meg hozzá a megfelelő színvonalú idegenforgalmi infrastruktúra kiépítve, valamint az országimázs is nagyon rossz, és emiatt sokakban még a polgárháborús kép él az országról.
süti beállítások módosítása