A magyar ember Csehországba hazajár. Már a szülei is voltak cseszkóban tornacipőt venni, és ő maga is ott barátkozott össze a mértéktelen sörfogyasztással. Csehország ismert, és éppen eléggé hasonló hozzánk, hogy ez a hasonlóság megmutassa a különbségeket is. Például abban, hogy miért van ott másfélsuzer annyi világörökségi helyszín, mint nálunk. 

 

Az elmúlt évekkel ellentétben az UNESCO Világörökségi Bizottságának ezévi bakui ülése botrányoktól mentes volt. És voltak országok, amelyek nagyon örülhettek a végén. A csehek például két új helyszínnel jöttek haza. (Mi meg eggyel se, mert a Hajógyári-sziget ügye miatt a Bizottság visszadobta a dunai limes jelölését, pedig az ICOMOS  eredetileg melegen ajánlotta a helyszínt.)  Ezzel a Magyarországhoz területében és lakosságszámában is meglehetősen hasonlatos Csehországnak pontosan másfélszer annyi helyszíne lett, mint hazánknak. (Előzik Ausztriát is, nem is szólva Szerbiáról, amelyik krónikusan alulteljesít.) 

 _csehorszag.jpg

 Csehország világörökségei 2019-ben, kékkel a már a listára került helyszínek, szürkével a várományosi lista. 

Ez persze okot adhat némi (jelentős) nemzeti büszkeségre a cseheknek, de van gyakorlati, pénzben kifejezhető haszna is. Mint már sokszor megírtuk, a világörökség jó üzlet lehet, mert ha jól sáfárkodnak vele, akkor turistát hoz, mégpedig minőségit. Az efféle helyszíneket általában nem a seggrészeg angol  bulihuligánok látogatják, és nem is kispénzű román zarándokcsoportok. De van egyáltalán szüksége Csehországnak újabb turistákra, nem elég, amennyi most érkezik? Aki az elmúlt években járt Prágában, az ennek azért masszívan ellent tudna mondani. Lehet, hogy van olyan kellemetlen szeles esős szerda délelőtt február közepén, amikor még lehet csehet is látni az óvárosban, de egyébként Prága a túlturizmus  iskolapéldája - a vár, a Károly-híd és az Óváros tér környéke az év nagyobb részében gyakorlatilag élhetetlenné vált a turistatömegektől. 

 dsc_0732_111.jpg

 Tömeg a Károly-hídon

és a Várban egy napos áprilisi hétvégén. 

dsc_0792.JPG

 

A cseh vidék viszont kellemes, barátságos, és bőven elférnek még ott a turisták. A cél tehát az, hogy a turistát behozzák Csehországba, de jól el is vigyék Prágából. Ehhez kell olyan vonzerőt teremteni vidéken, amelyik lehetőleg több napra is ott tartja a minőségi turistát. Egy olyan kicsi és jó infrastruktúrával rendelkező ország esetében, mint Csehország ez azt jelenti, hogy annyi mindent  kell egy kisebb régióban adni, hogy az utas inkább ott maradjon egy-két estére, és ne menjen vissza Prágába. No pont erre jó, ha koncepciózusan, hosszú távon gondolkodva fejlesztik az egyes régiók turisztikai kínálatát - aminek a 21. században egyik alapeleme a világörökségi hot spotok létrehozása. Olyan régióké, ahol egy-két órás utazással több helyszín is elérhető. Ehhez azonban a koncepción túl kell némi kreativitás (miből lesz jó helyszín?), kitartás (mert egy ilyen folyamat éveket vesz igénybe), és jó nemzetközi együttműködés (mert az UNESCO szereti a határon átívelő együttműködéseket). Ez az, ami a cseh örökségpolitikában megvan. (A magyarból pedig, úgy látszik, totálisan hiányzik.)  Mondhatnánk, hogy na jó, de Csehországnak ehhez olyan adottságai vannak, amelyeket mi sírva irigyelhetünk. Ez igazi is, meg nem is. Egyrészről valóban szerencsésebb a cseh történelem. A várakat nem rombolták le a 18. század elején a kastélyokat pedig nem hagyták el uraik 1945-ben ebek harmincadjára az érkező front előtt - 1947-ben intaktan államosították őket. De ha megnézzük, hogy most milyen helyszíneket lobbizott fel Csehország - és mivel készül az elkövetkező két évre - azt is láthatjuk, hogy azok nem sokban különböznek a hazaiaktól. 

A bánya ...

 Az első idei nyertes a festői Erzgebirge/Krušnohoří nevet viseli, ami egyébként csehül illetve németül érchegységet jelent, de a jelölési dokumentációban is így, az eredeti nyelven használják, gondolom nyelvtörőnek szánták. Hányattatott sorsú helyszín. Kétségtelen, hogy az ezüst, cink, uránium és egyéb ritkább fémek érceinek bányászata évezredek óta a vidék egyik alaptevékenysége - jelentősen formálta a mai cseh-német határterület arculatát. Csakhogy - ahogy azt korábban is írtuk - az UNESCO célja, hogy betöltse a lyukakat. Tehát, hogy az új helyszínek lehetőleg különlegesek legyenek. Márpedig bányából nem kevés van a listán. Az egyik oldalon Goslar, a másikon Kutná Hora alig pár óra autózás. Kicsit távolabb meg ott van Lengyelországban Tarowskie Góry (és már azt is csak a rendező jogán tolták le az UNESCO torkán), Szlovákiában Selmecbánya.

p1050108.JPG

A goslari bánya odafent ...

... és odalent.

p1050138_111.jpg

p1050157_111.jpg

Így nagyjából érthető, hogy az ICOMOS-nak nem nagyon füllött a foga még egy térségbeli bányához. A helyszín elfogadtatásának nehézségét jól jelzi, hogy a várományosi listára még 1989-ben az NDK (!) örökségvédlemi hatósága tette fel. Aztán jöttek a csehek, majd, amikor egyértelmű volt, hogy külön nem megy - a határokon átívelő jelöléseket sokkal jobban szereti az UNESCO - egyesítették a két jelölést. De így is 2012-ben próbálkoztak először, és végül is csak negyedjére (!) ment keresztül a Bizottságon. Kellett a kitartás ahhoz, hogy végül bekerüljön - alakítani kellett a koncepción, ki kellett dobni a helyszínek egy részét, és át kellett írni az egész több ezer oldalas anyagot többször. Így is ez a legnagyobb bányás világörökség, csak Csehországban öt helyszín tartozik hozzá (összesen 22). Ráadásul az érdekesebb-látványosabb dolgok a német oldalon vannak. 

 _erz.jpg

 A helyszínek a cseh-német határ mentén. 

Amit a cseh oldalon láthatunk - nem egy éktelen nagy durranás. A helyszínek nagy része (Bozi Dar, Horní Blatná, Krupka)  bányaváros - vagyis egyszerű, csinos cseh kisváros, olyan, mint az összes többi. Mivel a bányák  egy részét már bezárták több jó úton van az elnéptelenedés felé, így az átlag cseh kisvárosnál még lepusztultabbak is. Vannak még - nagyrészt bezárt és éppen azért nem látogatható - bányák. És vannak olyanok, amelyek meg éppen azért nem látogathatóak, mert még működnek. A leglátványosabb épület is éppen egy működő ipari parkban van, a Halál Vörös Tornya. Távolról bárki megnézheti. 

 _rudevez_1.jpg

A torony ...

... és a politikai foglyok emlékszobája a múzeumban. 

dsc_0474.JPG

Magát a tornyot már nem használják, uránium válogatására, tisztítására használták nem is olyan régen. Azért halálos és vörös, mert az urániumot a csehszlovák elvtársak nagyobb részt politikai ellenfeleikkel termeltették ki, és ebbe az ötvenes években nem kevés cseh és szlovák ellenzéki halt bele.  Aki akar lemehet bányába is  - mégiscsak bányás helyszínről van szó, és csak a belgák meg a franciák képesek úgy bányás helyszínt fellobbizni, hogy egy centi földalatti élményt ne adjanak - de ez, egyelőre elég korlátozott. Egyrészről egy olyan honlapon kell jelentkezni a túrákra, ami amúgy teljesen üres, ezért aztán csak  nagy nehézségek árán lehet megtalálni. Ez az. Másrészt a Mauritius bánya nem a legfelhaszánlóbarátabb, hosszan kell egy gyakorlatilag függőleges létrán felmászni. Ja, és itt is megvan a cseh vidék jellegzetes turistariasztó jelensége, a másfél órás, cseh nyelvű idegenvezetés. Biztos érdekeseket mondanak, kár, hogy egy kukkot nem értünk. A látvány azért magáért beszél.

_csehbanya.jpeg

_csehbanya3.jpg

 A koronaékszere - szinte szó szerint - a csehországi érchegységnek Jachymov.Akinek ez a név nem mond semmit (sokan lehetnek ilyenek), azoknak mondjuk németül is, Joachimsthal. Hogy a hely a világtörténelem számára különös jelentőséggel bír, az megkérdőjelezhetetlen. (Ez volt a lényeg az UNESCO számára is, az a bizonyos Outstanding Universal Value.) Itt verték ugyanis a világhódító tallért. 

dsc_0444.JPG

Tallérok a jachymovi múzeumból.

Röviden vegyük át a tallér sikertörténetét: A 15. század végére az európai ezüstpénzek jórészt elvesztették értéküket, volt amelyiknek már alig 5% volt az ezüsttartalma. Zsigmond tiroli herceg veretett először "új", értékes ezüstpénzt, a Guldengroschent 1484-ben. Az ő ezüstbányái azonban nem voltak elég nagyok az egész birodalom pénzzel való ellátására. 1518-ban aztán megkezdődött a kitermelés a Schlick grófok joachimsthali bányájában. A cseh király ekkor egyébként a "mi" II. Lajosunk volt, aki később a Csele patakban lelte halálát.

dsc_0450_111.jpg

II. Lajos

A sztenderd méretű (27,7 gr. - 1 uncia), meghatározott értékű (72 krajcár), és nagy tisztaságú ezüstből készült Joachimsthaler Guldengroschen hamar kedvelt lett egész Európában. Csak éppen a neve volt túl hosszú - így lett belőle egyszerűen Thaler, avagy tallér.

dsc_0445_111.jpg

Ezüstlapkák - a tallér alapanyaga, a jachymovi múzeumból. 

1556-tól már az egész Német-Római Birodalom hivatalos elszámoló pénze, a birodalmi tallér (Reichsthaler). Innen meg már nem volt megállás - a tallér, maga a vert pénz, és a sztenderd, az egész világon elterjedt. A Mária Terézia tallér még a királynő halála után kétszáz évvel is forgalomban volt a Közel-Keleten, Ománban egészen Kabúsz szultán 1970-as hatalomra kerüléséig hivatalos pénznem volt. Az arab nők ruháin, ékszrein máig rendszeresen előfordul díszként. 

_jemeneino_1.gif

Jemeni asstzony 1950-ből, a nyakában Mária Terézia tallérokkal.

A birodalmi tallér mintájára vert holland rijksdaalder eljutott a terjeszkedő amerikai gyarmatokra is, ahol meg is maradt azután is, hogy azok a britekhez kerültek - így lett belőle a dollar, amit azt hiszem senkinek nem kell bemutatni. Dollárt használ ma az Egyesült Államok mellett pl Kanada és Ausztrália is - meg még vagy negyven különböző ország és terület. Aki a teljes listára kíváncsi, megnézheti itt. Európa utolsó tallérja, a szlovén tolar pedig akkor szűnt meg, amikor Szlovénia belépett az euróövezetbe. A tallér-dollár őshazája, Jachymov - Joachimsthal alig tíz kilométerre van Karlovy Varytól, álmos kisváros, amelyen jól látszik, hogy túl van már a csúcson - egykor közel 20 ezren lakták, mára alig néhány ezren maradtak. 

dsc_0417_1.jpg

A belváros szépen felújítva.

Az ezüstbánya már bezárt - urániumot még bányásznak a környéken - a mélybe nem is lehet leereszkedni, de van egy, a régi bányák területén végigvezető tanösvény. Gyakran kellemetlenül meredek, de vannak érdekes pontjai. 

_tanosveny.jpg

A régi bánya bejárata ..

.. és az erdő, ahol még látszanak a horpadások, az egykori tárnák helyén. 

_site_1478_0013-500-375-20180307172146_1.jpg

Az egykori királyi pénzverde 17. századi épülete viszont áll még, és egy egészen jó múzeumot építettek ki benne. Hála Istennek vezetés nélkül is látogatható.

dsc_0419.JPG

A bejárat ...

... és az udvar. 

dsc_0473.JPG

A kiállítás végigvezet a bányászat és pénzverés történetén a kezdetektől egészen a huszadik század második feléig, és van benne éppen elég látványelem ahhoz, hogy a gyerekek is élvezzék. 

dsc_0427_1.JPG

dsc_0428.JPG

A szép színes ércektől ...

... a kitermelést bemutató mozgó maketten át ...

dsc_0461.JPG

... a hatvanas évekbeli orvosi rendelőig, van itt sok minden érdekesség. 

dsc_0480.JPG

A cseh rész bányalátogatással, tanösvénnyel, múzeummal egy bő napot kitesz, akár kettőt is - a következő részben tárgyalandó fürdővárosokkal, sörtúrával pedig már komoly vonzerőt képezhet az egykori Szudéta-vidék meglátogatására.Szóval, jól ki lett ez találva. Jó a sztori - melyik amerikai ne akarná megnézni, hogy hol született a dollár - és elég kitartóan nyomták a dolgot. (Még mielőtt azt hinné valaki, hogy kritikátlan lelkesedés tölt el a cseh turisztikai szakma iránt, hát nem - vannak elképesztően riasztó beidegződéseik: az értelmetlen fényképezési tilalom, a kötelező csoportos túrák cseh nyelvű idegenvezetéssel, vagy éppen az, hogy október elejétől május elejéig gyakorlatilag teljesen bezár a cseh vidék.)

És most jöjjön a tanulság, mit tanulhatna a magyar szakma ebből. Bányánk ugyan nincs -bár ki tudja mi lett a zalai olajmezőkkel pl - de vannak olyan értékeink, amelyeket jó együttműködéssel hasznosítani lehetne a listán. Csak éppen általában lemaradunk - mint pl az összes fatemplomos helyszínről a környéken. Tehát: 

- Érdemes a németekkel együtt dolgozni. A német örökségvédelem olyan erőforrásokkal és lobbierővel rendelkezik, hogy bármire képes. Ha nem elsőre vagy másodikra, hát negyedjére. (Ha viszont a németeket magunkra haragítjuk, mint most a limes esetében, akkor garantált, hogy ők megcsinálják nélkülünk is. )

- A sztori akkor is elviszi a jelölést, ha mellé a látvány maximum közepes. Sztorit kell találni. 

 

 ... és a lovak. 

Kladruby nad Labem neve a felkent lószakértőkön kívül egészen eddig azt hiszem e kis hazában senkinek nem mondott semmit.  Pardubice talán - a pardubicei lovasversenyt még nagyapámék is nézték abban az időben, amikor Pesten a magyar egyes és kettes mellett csak a csehszlovák tévét lehetett fogni. Ehhez képest a Kladruby nad Labem-i ménesbirtok elsőre, csont nélkül ment át az ICOMOS-on és a Bizottságon is. Mit tud Kladruby nad Labem? Elmentünk, megnéztük. 

 dsc_0988.JPG

 Tulajdonképpen ennyi ...

A lovak - a híres kladruberek - tényleg cukik. Én mondjuk nem tudnám őket megkülönböztetni egy lipicaitól - ugyanúgy barnának születnek, aztán szépen kifehérednek, mint a lipicaiak - de mivel nem vagyok lószakértő, ez talán nem is gond. 

dsc_0071.JPG

A kancákat, akiknek kiscsikójuk van, és a csikókat engedik szabadon futkározni, legelni. 

dsc_0087.JPG

A csikók pedig határozottan barátságosak.

1522-től alakítottak ki a helyi földesurak vadasparkot, ahol lovakat is tartottak, 1563-ban II. Miksa császár alapította meg a ménesbirtokot, amely 1579-től már Császári Udvari Ménesbirtok. Itt tenyésztették ki ezt a bizonyos kladruber fajtát a császári udvar ceremoniális használatára - hófehér kladruberek húzták a császári hintókat évszázadokon keresztül.

_kladruby-historie.jpg

A kladruberek fénykora. 

Állítják, ez az egyetlen lófajta a világon, amelyet kimondottan udvari használatra tenyésztettek ki. A monarchia bukása után egy ideig még a csehszlovák elnököknek szállítottak innen  lovakat, aztán a második világháború után szakiskolát csináltak a birtokból.  Ló sokkal kevesebb maradt - igaz nem is volt már annyira szükség - és az egész kezdett lepusztulni. A rendszerváltás után komoly reorganizáció indult meg, és a ménes üzletileg is sikeresebb lett - a dán és a svéd király is innen vesz lovakat. Felújították az épületeket, és 2007-ben megkezdték a jelölési dokumentáció előkészítését.

dsc_0028.JPG

A díszers csillárt akkor szerelték fel, amikor vendégül látták Károly herceget. 

2019-től világörökségi helyszín.Az épületek, amelyeket manapság láthatunk messze nem olyan régiek, mint a ménes - 1757-ben egy tűzvész gyakorlatilag az egész birtokot elpusztította, így a ma álló épületek a 18. század végéről, vagy - inkább - a 19. századból valók. Kb bármelyik közép-európai kastély melléképületei lehetnének. 

 dsc_0002.JPG

Az istállók bejárata.

Kellemes hely, az étterem jó és olcsó, a lovak - mint írtuk - cukik, de amúgy turisztikailag az élvezeti értéke elég alacsony.

dsc_0066_111.jpg

Káposzta, knédli, sonka - egy adag kb 1200 Ft. 

Minden egyes részéhez a birtoknak külön kell venni a jegyet, és csak külön vezetett túrával látogathatók.  A túrák alapértelmezetten csehül indulnak (10 főtől előre lehet rendelni németül és talán  angolul is - bár angolul a portán nem beszélnek), de a külföldieknek adnak egy pár oldalas leírást. A néni persze csehül sokkal többet mond el, így az egy órás túra 10 perc után vérfagyasztóan unalmassá válik - különösen, hogy nem is pontosan azt az útvonalat járjuk be, vagy nem úgy, mint, ahogy a lapon van, így addigra már el is vesztjük a fonalat.  A "kastély" inkább kis udvarház, ahol a belső berendezés Ferenc József idejéből való, nem valami nagy durranás, ahogy a park és kilátó sem.

dsc_0056.JPG

A falon lovak, és az ifjú Ferenc József császár.

És lovak a hálószoba falán is. 

dsc_0059.JPG

Az istállók érdekesebbek, sokat meg lehet tudni a lovakról, ráadásul ott vannak a pacik, és nem csak nézni szabad őket, de óvatosan meg is lehet simogatni az orrukat. 

 dsc_0013_1111.jpg

Nyilván a fun része a dolognak az lenne, ha ki lehetne kocsikázni a szép fehér pacik húzta hintóban. Ezt egyelőre - a honlap szerint kapacitáshiány miatt - nem lehet. Ha lehetne sem biztos, hogy nagy lenne rá az igény - az árak értelmetlenül magasak, egy órás kocsikázás négy főre több, mint 200 euró lenne. 

 dsc_0044.JPG

A kép ingyen volt. 

Kladruby nad Labem önmagában  egy fél napos túra, de a közelben van pl Kutná Hora, vele kombinálva már akár több napot is megér ez a régió. 

p1130693.JPG

A Szt Barbara Kutná Horában templom szintén világörökségi helyszín - és le lehet menni a középkori ezüstbányába is. 

Számunka, magyarok számára, igencsak tanulságos Kladruby nad Labem története. Van ugyanis nekünk is ménesbirtokunk a várományosi listán: Mezőhegyes. Ami - magánvélemény - építészetileg és turisztikai élményben is tud annyit, mint Kladruby nad Labem. Sőt. Mezőhegyesen nem csak a birtok épületei, hanem az egész település - amelyet a birtok, a lótartás köré szerveztek - számít igazi csemegének. Arról nem is szólva, hogy jutányos áron lehet kocsikázni. (Elvben, mert kicsit meglepődtek, amikro odatelefonáltunk, és mondtuk, hogy szeretnénk.) 

 dscf1440_111111.jpg

A mezőhegyesi lovak kicsit távolságtartóbbak, és nem fehérednek ki ...

Akkor nézzük itt is a tanulságokat:

- Mezőhegyes világörökségi címétől, azt hiszem, elbúcsúzhatunk. Két közép-európai ménesbirtokra nincs szükség a listán. (Ha valaminek lett volna esélye, az Lipica, de a szlovénok még nálunk is bénábbak.)

- Kell a kitartás, de főleg a stabil intézményi környezet a jelölés előkészítéséhez. (Mezőhegyesen sok minden volt, csak stabilitás nem az elmúlt években.)

- Ahogy fentebb is írtuk, a jó sztori (a kladruber ló, mint különlegesség), mindent visz - még egy olyan helyszínt is, amelyik építészetileg semmitmondó, turisztikailag pedig erős jóindulattal is közepes. 

 És ha azt hinnénk, hogy a csehek ezután ülnek a fenekükön és söröznek, tévedünk, az elkövetkező években még legalább két esélyes helyszínük van. Jövő héten azokkal foglalkozunk. 

 

 Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is.

  

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkalandor.blog.hu/api/trackback/id/tr6314929612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szatyi 2019.07.12. 19:17:02

Szia. Nagyon örülök, hogy van új poszt, a tartalom most is igazán érdekes, ahogy mindig. Erősen ráfért volna viszont egy korrektúra, rettenetesen sok az elírás. Mindettől függetlenül továbbra is benézek hetetne, mert ez az egyik kendvenc blogom. A másik a wang folyó :)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.07.14. 12:21:51

Boccs az offért. A dunai limes "Hajógyári szigetes buktája" is lehet hogy megérne egy posztot. On.

Működő mélyművelésű bányánk már nincs, az utolsó Úrkúton zárt be (mangánt bányásztak), lassan fél évtizede. :-(

Hangulatára nézve a brennbergbányai kocsma-temploma jutott eszembe a posztról.

soo.gd/U4Mw
süti beállítások módosítása